Gazdasági válság: a legrosszabbra készül Európa

Az Európai Bizottság nyitott az átmeneti válságkezelő alap keretének megemelésére, ám erről jelenleg nem folynak hivatalos tárgyalások – közölte hétfőn a testület egyik szóvivője.

Az Európai Bizottság nyíltan játszik az európai pénzügyi stabilitási eszköz rendelkezésére álló keret megemelésének gondolatával – ismerte el hétfőn a gazdasági és pénzügyi biztos szóvivője. „Mérlegeljük az EFSF további feltőkésítésének lehetőségét” – idézte Olli Rehn előző napi nyilatkozatát a szóvivője, aki hozzátette, hogy csak politikai szándék kérdése, hogy az emelésből valóság is lesz. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy jelenleg csak gondolkodás folyik a kérdésről, hivatalos tárgyalások viszont nem. A Bizottság azonban nyitott egy ilyen keretemelésre.

Amadeu Altafaj ugyanakkor cáfolta, hogy a színfalak mögött olyan óriási számok repkednének, amelyeket hétfőn a sajtó megszellőztetett. Emlékeztetőül, egyes lapok és hírügynökségek az EFSF jelenlegi 440 (majd nemsokára 500) milliárd eurós keretének 2-3 billió euróra való felemeléséről írtak, amivel elegendő pénzügyi mozgásteret lehetne létrehozni Spanyolország és Olaszország megmentéséhez, amennyiben ez szükségessé válna. Az átmeneti válságkezelő alap (EFSF) jelenleg nem készpénzt, hanem állami garanciákat kap a tagországoktól, amelyek birtokában kedvező feltételekkel tud felvenni hiteleket a piacokon, amiket aztán továbbad a rászoruló tagországoknak.

Rehn szóvivője hétfőn kizárta, hogy az újabb, nyolc milliárd eurós görög hitelrészlet folyósításáról a pénzügyminiszterek október 4-i találkozójukon dönthetnének. Ennek oka, hogy a nemzetközi trojka felülvizsgálati missziója még mindig nem indult el Athénba és a szóvivő egyelőre azt sem tudta megmondani, hogy mikor lesz a visszatérés. Közvetve elismerte, hogy a késlekedés annak a jele, hogy még mindig nem sikerült minden kérdést tisztázni a trojka és a görög kormány között. A nyitott kérdések közé tartozik továbbra is a 2011-es és a 2012-es hiánycél elérése és az ezt alátámasztó költségvetési intézkedések, továbbá a privatizációs terv végrehajtása.

A szóvivő megismételte Olli Rehn szavait, miszerint az EU nem fogja megengedni a rendezetlen görög államcsődöt és az ország kilépését az euróövezetből. A biztosnak e szavai sokan egyfajta beismerésként értelmezik, mondván, hogy a rendezett államcsőd már nem számít tabukérdésnek.