Bankkartell Koszovóban?

A Koszovói Versenybizottság vizsgálatot indított, mert felmerült, hogy az ország bankjai megállapodtak a hitelkamatok magasan tartásáról – írta a SETimes. Szakértők szerint az alacsonyabb kamatok mellett törvényváltozások is szükségesek a gazdasági fejlődés gyorsításához.

A koszovói bankok két legnagyobbja a Raiffeisen Bank és a ProCredit Bank, amelyek magasabb kamatot számítanak fel az országban, mint máshol a régióban. Összesen kilenc bank van jelen az országban 1999 óta, és mivel mindegyik pénzintézet magas kamattal kínál kölcsönöket, a Koszovói Versenybizottság (Kosovo Competition Commission, KCC) vizsgálatot kezdeményezett, hogy kiderítse: az ország gazdasági fejlődését negatívan befolyásoló kamatszint mögött áll-e valamilyen illegális bankközi megállapodás vagy kartell.

Lumir Abdixhiku, a Riinvest Fejlesztéskutatási Intézet (Riinvest Institute for Development Research) igazgatója szerint nincsen koordináció a bankok között. Szerinte csupán arról van szó, hogy mindegyik intézmény profitábilis, ezért nincsen motivációjuk arra, hogy versenyezzenek egymással. Szerinte a kialakult helyzetért az ország két-három piacvezető bankja a felelős.

Az igazgató szerint a megoldást a bankrendszerrel kapcsolatos szabályozások megváltoztatása jelentheti, ami a kormány feladata. Abdixhiku szükségesnek tartja egy olyan törvény elfogadását, amely lehetővé teszi kincstári kötvények kiadását, a jelzálog engedélyezése pedig szerinte megnövelné a hitelkeresletet. „A bíróság működése az előfeltétele annak, hogy a hitelezés kockázata csökkenjen” – tette hozzá.

Rudina Heroi-Puka, a koszovói bankrendszerről szóló bankfigyelő jelentést (Bank Watch) kiadó Továbbképző Intézet (Institute for Advanced Studies, GAP Institute) munkatársa is a hitelezés fokozódó kockázatára hívta fel a figyelmet: míg 2008-ban és 2009-ben a nem fizető hitelek rendre az összes hitel három, illetve 4,4 százalékát tették ki, 2010-re ez az arány 5,9 százalékra emelkedett. Ezzel párhuzamosan -és részben ennek hatására- a hitelkamatok 2009-ről 2011-re kilencről 24 százalékra nőttek.

Heroi-Puka szerint az alacsonyabb kamatok meggyorsítanák Koszovó gazdasági fejlődését és jó hatással lennének az ország pénzügyi stabilitására is. Más szakértők is azt hangsúlyozzák, hogy sok vállalkozás függ a kölcsönöktől, így a magas kamatok az egész üzleti környezetre negatívan hatnak.