Megvan az alku a hatos csomagról

Az EP szeptember végi plenáris ülésén végleg révbe juthat az alkufolyamat az EU és az euróövezet gazdasági kormányzásának megerősítéséről, miután a tagállami pénzügyminiszterek pénteken rábólintottak a Parlamenttel előzőleg kitárgyalt megállapodásra.

Európa számára hatékony eszköz lehet a jövőbeni államadósság-válságok megelőzéséhez az a hatos jogszabályi csomag, amelynek utolsó, még vitatott elemeiről csütörtökön sikerült nyélbe ütni az alkut a Tanács, az EP és az Európai Bizottság részvételével folyó tárgyalásokon. A tagállamok pénzügyminiszterei pénteken Wroclawban rábólintottak a lengyel soros elnökség által kitárgyalt végső megállapodásra, amiről így szeptember végi plenáris ülésén végszavazást tarthat az Európai Parlament. Olli Rehn, az EU gazdasági és pénzügyi biztosa abban bízik, hogy a gazdasági kormányzás megerősítését célzó, hat jogszabályból álló csomag legkésőbb 2012 januárjában hatályba léphet.

Az úgynevezett „hatos csomag” 98 százalékát a magyar soros elnökség tárgyalta ki a Parlamenttel, ám a teljes sikert meghiúsította, hogy a képviselők két-három még nyitott kérdésben nem tudtak zöldágra vergődni a kormányokkal. A makacskodás meglehet a képviselőket igazolta, akik végül újabb engedményeket tudtak kicsikarni a nyári szünet után valamivel engedékenyebbé vált kormányoktól. Az alku értelmében a jövőben már preventív szakaszban is automatikusabbá válnak a szankciók azon kormányokkal szemben, amelyek eltérnek a költségvetési fegyelem útjáról.

A központi kérdés, ami miatt tulajdonképpen mostanáig késett a végleges megállapodás, az volt, hogy a stabilitási és növekedési paktumnak már a korrekciót megelőző szakaszában is bevezethetik-e az úgynevezett fordított minősített többségi szavazást, ahogy azt az Európai Parlament kezdettől fogva követelte. Ezzel a szavazási módszerrel a tagállamoknak kevesebb lehetőségük lenne arra, hogy politikai megfontolásokból kibújjanak a szankciók alól, hiszen az eddigi szavazási rendtől eltérően a Bizottság ilyen értelmű ajánlásait kizárólag a tagállamok minősített többségének szavazatával tudnák elhárítani. Az már korábban eldőlt, hogy a stabilitási és növekedési paktum úgynevezett korrekciós szakaszában (tehát amikor egy országot a deficiteljárás alá vontak és ezért szankcionálnak) ez lesz a főszabály, ám Franciaország és néhány más tagállam eddig ellenezte már a preventív szakaszban való alkalmazását.

Jacek Rostowski lengyel pénzügyminiszter pénteken Wroclawban, az informális pénzügyminiszteri tanácsülést követően azt mondta, hogy a megállapodás értelmében a Bizottság ajánlásáról (ami megállapítaná, hogy egy tagállam eleget tette-e vagy sem a korábbi ajánlásoknak) első szakaszban rendes minősített többséggel, a második szakaszban viszont fordított minősített többséggel szavaznak majd. Sarah Bowles, az EP gazdasági és pénzügyi bizottságának elnöknője, aki ugyancsak részt vett az informális Ecofin-on, viszont úgy fogalmazott, hogy ha a Tanács (az első szakaszban) nem követi a Bizottság ajánlását, akkor az érintett ország 1 hónapot kap majd az elvárt intézkedések meghozatalára, és ha egy hónap letelte után sem felel meg az elvárásoknak, akkor már fordított többségi szavazással döntenek majd a kormányok a Bizottság eredeti ajánlásáról. Nem egészen világos ugyanakkor, hogy a fordított többségi szavazás során a tagállamok egyszerű többségéről, avagy szavazataik minősített többségéről van szó.

Bowles mindenesetre elégedettnek mondta magát az eredménnyel. „Ez egy nagyon előremutató kompromisszum” – tette hozzá. Jean-Claude Trichet, az Európai Központi Bank elnöke, aki a vitában végig a Parlament oldalán áll, úgy vélte, hogy az egyezség javítani fog a gazdasági kormányzáson.

A két másik nyitott kérdésről is megállapodás született. A képviselők nyomására a kormányok (főként Németország) végül beleegyeztek, hogy a makrogazdasági egyensúlytalanság felügyelete a deficites országok mellett szimmetrikus módon a nagy költségvetési többlettel rendelkező országokra is kiterjed majd, még ha nem is feltétlenül ugyanolyan módon. Végül az úgynevezett „gazdasági párbeszéd” konkrét formába öntéséről is sikerült megegyezni. Ennek lényege, hogy az EP gazdasági szakbizottsága felkérheti a tagállamok képviselőit az eszmecserére. Más kérdés, hogy a meghívásnak nem lesznek kötelesek eleget tenni (További részletek a hétfői hírlevélben).