Bulgária: euró-szkepticizmus

Közös európai valuta bevezetése, egységes európai uniós gazdaságpolitika és lázas adósmentés – három dolog, amiből egyáltalán nem kérnek a bolgár állampolgárok. A legfrissebb felmérések szerint négy évvel Bulgária 2007-es csatlakozása után az Európai Unió egyre kevésbé tűnik csábítónak az átlagemberek számára. Az euró értékállóságába vetett hit elpárolgott, a schengeni övezethez történő mihamarabbi csatlakozási remények zátonyra futottak. A lelassult gazdasági növekedést is az eurótérség válságával magyarázzák a szakértők. Elemzésünkben a bolgár euroszkepticizmust mutatjuk be.

A „Nyitott társadalom” és a „Transzatlanti tendenciák 2011” kutató intézetek szeptemberben végzett felmérései alapján a bolgárok a legszkeptikusabbak az euró és az európai uniós tagságból eredő gazdasági előnyök kérdésében.

A 2007-es csatlakozást követően a bolgár lakosság elsöprő többsége támogatta a közös európai valuta bevezetését, de ez az optimizmus lassan szertefoszlott. A bolgár leva példátlanul stabil árfolyama és a szigorú bolgár monetáris politika megengedné az országnak, hogy 18. tagállamként bevezessék az eurót akár 2-3 éven belül, ugyanakkor a politikusok és a lakosok is határozottan kihátráltak a terv mögül. A 2008-as gazdasági és az idei eurózóna válság kedvezőtlenül hatott a bolgár gazdaság relatíve gyors fejlődésére – csökkent a gazdasági növekedés üteme és nőt a munkanélküliség.

Idén februárban még a lakosság 34 százaléka támogatta az euró bevezetésének gondolatát, júniusra ez a szám már alig érte el a 25 százalékot, az ellenzők tábora pedig átlépte az 50 százalékot. A többi megkérdezett nem kívánt nyilatkozni vagy nem volt határozott álláspontja a kérdésben. Az euróba vetett hit markáns visszaesése a görög, ír és portugál adóssági válság hírének idejére datálható – egyértelmű, hogy a bolgárok nem kívánják megsegíteni bajbajutott tagtársaikat egy esetleges eurózónás csatlakozást követően. A lakosok 56 százaléka kifejezetten ellenzi, hogy a „szegény” országok, mint Bulgária anyagilag támogassák Görögországot és a hasonló „gazdag” országokat.

Georgi Angelov, a „Nyitott társadalom” vezető elemzője szerint a 2013-tól életbe lépő Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) óriási terheket róna az eurózóna tagállamaira és ezt a bolgárok határozottan ellenzik – több mint 58 százaléka a megkérdezetteknek nem adna jogot Brüsszelnek, hogy beleszóljon a nemzeti költségvetés- és gazdaságpolitikába. A bolgár politikusok pengeélen táncolnak az euró melletti elkötelezettség kérdése miatt. Az elmúlt egy-két hónapban Bojko Boriszov kormányfő és Szimeon Djánkov pénzügyminiszter is kifejtette aggodalmát az euró instabilitása miatt, ugyanakkor Brüsszel rossz szemmel figyeli Szófia különutas nézeteit. Djánkov brüsszeli nyomás hatására a közelmúltban a Wall Street Journal-nak adott interjújában kifejezetten kiállt a Polgárok Bulgária Európai fejlődéséért (GERB) kormány azon törekvése mellett, hogy minél hamarabb szeretné látni az eurót, mint hivatalos bolgár fizetőeszközt.

A felmérés szerint a bolgároknak töredéke hallott az Euró Plusz Paktumról és még kevesebben ismerik annak részleteit. A Stabilitási és Növekedési Paktumot kiegészítő részként létrehozott paktum kötelezné az őt elfogadó tagországokat, hogy monetáris és gazdasági politikájukat alávessék a közösségi elvárásoknak. Bulgária azon eurózónán kívüli ország egyike, mely aláírta az ESM-ről szóló egyezményt, de a Pénzügyminisztérium álláspontja szerint az ország nem fog anyagilag is hozzájárulni a csődközeli országok kimentéséhez.

Bulgáriában az 1997-es hiperinflációs korszak óta példátlanul szigorú költségvetési politikát folytatnak, melynek egyik alappillére a Valuta Tanács (VB). A bolgár leva euróhoz rögzített árfolyama (1 euró=1,95583 leva), a VB felügyelete valamint a Djánkov által beterjesztett pénzügyi stabilitást alkotmányosan rögzítő Stabilitási és Jóléti Paktum a jövőben stabil alapot garantál a bolgár gazdaságnak. Az állampolgárok bizalma a VB-ben szilárd, minden második megkérdezett pozitív véleménnyel nyilatkozott a felügyelő intézményről.

Az általános gazdasági válsággal kapcsolatos bizalmatlanság és ellenszenv ugyanakkor szöges ellentétben van az Európai Unió iránti véleménnyel. A bolgár lakosok közel 90 százaléka helyesnek tartja a 2007-es csatlakozást és ugyanennyien támogatják az uniós állampolgárságot is. A pozitív hozzáállást azonban beárnyékolja, hogy Hollandia vezetésével egyes régi tagországok számos akadályt próbálnak görgetni Bulgária útjába.

Szófia és Bukarest elhúzódó schengeni csatlakozásának hátterében éppen a holland jobboldali kormány áll, mely a héten bevándorlásügyi miniszterén, Gerd Leersen keresztül bejelentette, hogy élni fog vétójogával, ha napirendre kerül a kérdés a Bel-és Igazságügyi Tanács szeptember 22-23-i ülésén. A bolgár diplomácia a soros lengyel uniós elnökség segítségével rá tudta venni Németországot és Franciaországot, hogy pozitívan értékelje a két balkáni ország felkészültségét, ugyanakkor Hollandia továbbra is hátráltató tényező a folyamatban. A kisebbségben kormányzó jobboldali, populista VVD-t támogató szélsőjobboldali PVV egyik követelménye, hogy elmaradjon a schengeni övezet további bővítése.

Nikolaj Mladenov bolgár külügyminiszter szerint a holland döntés hibás és az egész európai biztonságpolitika fejlődését hátráltatja. „A bolgárok nem másodrangú állampolgárok, ha a hollandok élnek vétójogukkal, akkor a bolgár kormány átértékelheti hozzáállását az új schengeni szabályokhoz”.Cvetan Cvetanov belügyminiszter még kritikusabb volt, szerinte Amszterdam döntését kizárólag belpolitikai érdekek vezérlik. „A nacionalisták által támogatott kormánykoalíció egyik belső megállapodása követeli meg az ellenünk tett lépéseket” – nyilatkozta Boriszov jobbkeze.

Az európai uniós versenyképesség ranglistáján Bulgária előrébb lépett az előző évben elfoglalt utolsó helyéhez képest. Idén Szófia a gazdasági és kereskedelmi versenyképesség területén megelőzte Romániát és Görögországot, ugyanakkor Trajcso Trajkov gazdasági minisztert keményen bírálta a baloldali ellenzék. A Bolgár Szocialista Párt (BSZP) képviselői szerint a kormány nem tudott javítani lényegesen az ország gazdasági helyzetén. Trajkov válaszában a német és francia gazdaság lelassulással magyarázta azt a tényt, hogy idén csak 3-4 százalékos lesz a gazdasági növekedés az év elején prognosztizált 5 százalékkal szemben.

A felmérés egy érdekességre is kitért, miszerint az Európai Unióban a bolgár kedvelik legjobban Oroszországot és az orosz embereket. A megkérdezettek 88 százaléka oroszbarátnak vallotta magát.