Fejünk felett döntenek a határellenőrzésről

Jelentős hatásköröket vonna el az Európai Bizottság a tagállamoktól a belső határok ellenőrzése kapcsán. A testület a pénteken elfogadott jogszabályi tervezeteiben azt javasolja, hogy egy schengeni tagország a jövőben csak közösségi döntés után állíthassa vissza az ellenőrzést a belső határain, és kizárólag korlátozott időtartamra. Három tagország már jelezte, hogy nem támogatja a javaslatot, márpedig a majdani elfogadásához egyhangú döntésre lenne szükség.

A Schengen-övezet kormányköziségéből fakadó gyengeségekkel indokolja az Európai Bizottság a belső határellenőrzés nélküli övezet minden eddiginél nagyobb reformjának szükségességét. A testület pénteken fogadta el azt a közleményt, és azt a két jogszabály-módosítást, amely az elfogadása esetén közösségi mederbe terelné a Schengen-zóna működtetésével kapcsolatos döntéseket.

A bizottság legfőbb célja, hogy a tagállamok a jövőben ne állíthassák vissza egyoldalúan, mindenfajta előzetes bejelentés és hatástanulmány nélkül az ellenőrzést a belső határaikon. A belügyekért felelős EU-biztos elismerte, hogy továbbra is lehetnek olyan esetek, amikor ez szükségessé válik, de a vezérelv szerint minderre csak a legvégső esetben kerülhet sor, csak akkor, ha az érintett ország már előzőleg minden más lehetőséget kimerített az adott probléma megoldására; és csak úgy, ha az Európai Bizottság és a Tanács is jóváhagyta azt.

Cecilia Malmström leszögezte, hogy a jogalap nem változik. Továbbra is akkor lehet beszélni a belső határellenőrzés visszaállításáról, ha veszély fenyegeti egy schengeni tagország közrendjét, és állampolgárait. A felvázolt forgatókönyvek szerint, ha előre látható esemény közeledik (pl. egy schengeni ország kiemelt sporteseményt rendez, vagy a pápa látogat a térségbe), akkor a tagállamnak előre be kell jelentenie, hogy az adott időszakra szeretné visszaállítani az ellenőrzést a határokon.

Az Európai Bizottságnak mérlegelnie kellene a kérelmet, amiről – a testület javaslata alapján a tagállamoknak kellene dönteniük, mégpedig minősített többséggel. A javaslat számol a rendkívüli és azonnali eseményekkel, mint például természeti katasztrófa, vagy terrortámadás. Ez esetben a tagállam azonnal lezárhatná a határait, de csak maximum 5 napra. Ha pedig ezt szeretné meghosszabbítani, ugyanúgy bizottsági és tanácsi jóváhagyásra lenne szükség.

A jogszabályok azt is lehetővé tennék, hogy bizonyos esetekben maga az Európai Bizottság kezdeményezze az ellenőrzés visszaállítását valamely határszakaszon. Bizottsági tisztviselők szerint ez valószínűleg nem lenne túl gyakori, de a testület fenn akarja magának tartani a jogot arra, hogy ha egy schengeni tagország nem tudja kellőképpen védeni az övezet külső határait, akkor Brüsszel beavatkozhasson.

A tervek szerint, ha egy tagország, amely alapvetően továbbra is felelős marad a határai védelméért, rendszeresen elvérzik a schengeni feltételek megfelelési tesztjén, és kiderül róla, hogy nem tudja kellő szinten teljesíteni a zónába lépéskor vállalt külső határőrizeti feladatokat, akkor ugyancsak közösségi döntés után az Európai Bizottságnak joga lenne kezdeményezni bizonyos határszakaszokon a határellenőrzés visszaállítását. Ezt meg kellene előznie egy bizottsági hatástanulmánynak, valamint a tagállamnak egy akciótervben is fel kellene vázolnia, hogy hogyan lépne túl a problémákon.

Szigorú időkorlátot vezetne be a testület az átmeneti intézkedésekre. Ezek szerint a közösség maximum 30 napra engedélyezné a határellenőrzés visszaállítását egy tagállam számára, ezt pedig maximum félévre lehetne meghosszabbítani.

Cecilia Malmström állandó politikai vitát is generálna a Schengen-övezetről. A Bizottságnak évente kétszer egyfajta állapotfelmérést kellene készítenie a zóna működéséről, és biztonsági kihívásairól, amelyet az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak is el kellene fogadnia.

Bizottsági tisztviselők a BruxInfo kérdésére cáfolták azokat a sajtóértesüléseket, amelyek szerint lehetőség lenne arra is, hogy az EU kizárjon egy tagállamot a Schengen-övezetből.

Franciaország, Németország és Spanyolország még a javaslat elfogadása előtt jelezte, nem fog hozzájárulni jelentős hatáskörök átadásához, és információink szerint hasonlóan elutasító állásponton van Hollandia is.