Gyenge a szociális párbeszéd Magyarországon

A foglalkoztatásért felelős EU-biztos szerint Magyarországon komoly gondot jelent a szociális párbeszéd. Andor László szerint a munkaadói és a munkavállalói oldal nagyobb bevonásával fenntarthatóbb és jobb minőségű törvényeket hozhatna a parlament. A politikus az európai bérek alakulásáról szóló brüsszeli konferencia közben beszélt erről a BruxInfo kérdésére.

A szociális és foglalkoztatási ügyekért felelős EU-biztos szerint nem megfelelő mértékű szociális párbeszéd előzi meg Magyarországon a munkaadókat és munkavállalókat jelentős mértékben érintő törvényhozást. Andor László a BruxInfo kérdésére elmondta, az Európai Parlament szerdai strasbourgi ülésén is terítéken volt a szociális felek bevonása a parlamenti munkába, és ott is többször elhangzott, hogy Magyarországon ebben a tekintetben komoly kihívásokkal küszködik.

A magyar EU-biztos hozzátette, meggyőződése, hogy egy tagállami parlament fenntarthatóbb, és jobb minőségű törvényeket tudna alkotni a szociális és foglalkoztatási területen, ha azok előkészületeiben részt vehetnének a munkaadók és a munkavállalók is.

Andor László minderről a bérpolitika alakulásáról szóló brüsszeli konferencia szünetében beszélt. A magyar törvényhozást érintő visszatérő kritika ellenére viszont az Európai Bizottság nem fogalmazott meg konkrét, speciális bérpolitikai ajánlásokat Magyarországnak. Hét további országnak viszont igen. Kifejtette, a testület Belgiumtól, Bulgáriától, Ciprustól, Spanyolországtól, Olaszországtól, Luxemburgtól és Máltától leginkább a bérindexálásra és a kollektív bértárgyalásokra vonatkozó kéréseket javasolt.

A gazdasági válság idején bekövetkezett bérfolyamatok alapján megállapítható, hogy az éves bérnövekedés mértéke 2008-ben jelentősen csökkent. Míg 2007-ben még átlagosan 2,8%-kal emelkedtek az európai fizetések 2006-hoz képest, addigra 2008-ban már csak 1,5 százalékkal, 2009-ben pedig 1,6 százalékkal. 2010-ben és idén számos ország fagyasztotta be, vagy akár csökkentette is a béreket – állapította meg tanulmányában a Bizottság és az ENSZ foglalkoztatás-ügyi szervezete (ILO) is.

Ezzel kapcsolatban Andor László azt mondta, Németország és Hollandia, amely elsősorban nem elbocsátásokkal, hanem a bérek és a munkaidő csökkentésével próbálta mérsékelni a költségeket, sokkal jobb állapotban kerültek ki a válságból, és rugalmasabbnak bizonyultak. Ezt több periférikus ország is felismerte, és utólag próbáltak, és próbálnak ugyanilyen intézkedéseket hozni. „A kérdés tehát az, hogy egyes tagállami döntéseket, amelyek figyelembe vették az adott ország egyéni preferenciáit, lehet-e alkalmazni közösségi szinten?” – tette fel a kérdést Andor László.

Az Európai Bizottság a bemutatott tanulmányában megállapította, hogy a 27 EU-tagállamban 2001-2010 között 8 százalékkal nőtt a termelékenység. Ezen belül nagy szórás figyelhető meg: egyedül Olaszországban állapították meg, hogy tíz év alatt csökkent a termelékenység, 4,6%-kal (a 0,5%-os luxemburgi csökkenés a munkavállalók alacsony számának, és az egyébként is magas szintnek köszönhető), Romániában viszont átlagosan 77%-kal több javat állított elő egy munkavállaló. Magyarországon 27 százalékkal nőtt a termelékenység 2001-2010 között.

2008-2010 között viszont a spanyol, lengyel, szlovák és bolgár munkaerőpiac produkált kiemelkedő teljesítményt: a válság első három évében 6 százalékkal tudott emelkedni a termelékenység. Az ILO viszont megállapította, hogy a fizetések emelkedésének üteme a termelékenység növekedése alatt maradt.

Az EU-biztos kifejtette azt is, hogy a válság első négy évéből gazdasági, politikai és szociális tapasztalatokat is szerezhetett a világ. „Megtanulhattuk, hogy bár a válság utolsó fázisában elkerülhetetlenek a megszorítások, ezeknek is vannak korlátai” – mondta Andor László. Hozzátette, a túlzott megszorítások növelhetik annak a kockázatát, hogy egy ország gazdasága az első fellendülés után ismét visszaesik (W-alakú gazdasági növekedés).

Ezen túl láthatóak voltak a politikai korlátok is. A foglalkoztatási EU-biztos szerint egyes kormányok különböző mértékű gazdasági kiigazításokat vállaltak be. „A megszorításoknak komoly szociális korlátai is vannak, hacsak nem akarjuk feladni a szociális kohézióra és a szegénység csökkentésére vonatkozó terveinket” – fogalmazott Andor László.