Kigolyózásuktól félnek a leendő eurózóna-tagok

Először egyeztettek külön körben hétfőn az egységes valutára a jövőben áttérő uniós tagállamok. A lengyel EU-elnökség által szervezett találkozó a tartósan kétsebességes Európa intézményesülésével kapcsolatos félelmeiket tükrözi.

A csatlakozásukkor az egységes valuta előbb-utóbb történő átvételére kötelezettséget vállaló uniós tagállamok hét tagú csoportja attól tart, hogy az euróövezet intézményeinek átalakításáról folyamatban lévő vita végeredményben azoknak a feltételeknek az átírásához vezet majd, amelyek mellett annak idején beléptek az EU-ba. A hét tagállam – Lengyelország, Magyarország, Csehország, Lettország, Litvánia, Bulgária és Románia – európai ügyi miniszterei hétfőn lengyel kezdeményezésre először, de a résztvevők szerint biztosan nem utoljára egyeztettek a kérdésben, az eurózóna jövőbeli tagjaiként valahol helyet és beleszólást igényelve maguk számára a felgyorsulóban lévő vitában.

Martonyi János a találkozó után a BruxInfo kérdésére válaszolva megértéssel beszélt arról, hogy az euróövezet országai közös erőfeszítéseket tesznek a válság kiküszöbölésére. A külügyminiszter ugyanakkor figyelmeztetett arra, hogy ennek az aktivitásnak megvannak a határai. A 17 kormány kizárólag az uniós alapszerződés módosításával (és nem egymás között) hozhat létre önálló intézményrendszert az eurózónának. „Nem lehet két uniót csinálni. Ne jöjjön létre egy új, mini unió” – szögezte le a magyar diplomácia vezetője, tükrözve azokat a csoporton belüli félelmeket, hogy az euróövezet átalakítása során merőben új feltételeket támaszthatnak a még kinnlévőkkel szemben is, anélkül, hogy azok ebbe beleszólhatnának.

Győri Enikő, a találkozón hazánkat képviselő EU-ügyi államtitkár fontosnak nevezte, hogy a kívülállók is értesüljenek arról, mi készül az euróövezet „boszorkánykonyhájában”, ezért a lehető legnagyobb átláthatóságot tartotta szükségesnek a folyamatban. Ennek első tesztjére már az október közepi uniós csúcson sor kerülhet, ahol a „hetek” azt szeretnék, ha az eurózóna-beli vezetők találkozója után 27-es körben első kézből tájékoztatást kapnának az ott történtekről.

És bár sajtótájékoztatóján egy újságírói kérdésre Mikolaj Dowgielewicz, lengyel Európa-ügyi államtitkár tagadta, hogy erről szó lett volna, az AFP egy névtelenül nyilatkozó résztvevőre hivatkozva azt írta, hogy az említett országok közül néhány népszavazás megrendezését sem zárja az euróról abban az esetben, ha a tervezőasztalnál radikálisan újraírják a játékszabályokat.

A várható intézményi reformok között emlegetik azt, hogy az Eurócsoportnak a jövőben főfoglalkozású elnöke legyen, amikor 2012 közepén lejár a jelenlegi félállású elnök, a luxemburgi Jean-Claude Juncker mandátuma. Nicolas Sarkozy és Angela Merkel augusztus közepén arra is javaslatot tett, hogy az eurózóna tagjai évente legalább kétszer hivatalosan is üljenek össze, az Európai Tanács jelenlegi elnöke, a belga Herman Van Rompuy elnökletével. Ő lesz az, akinek az októberi csúcson elő kell terjesztenie a gazdasági kormányzás erősítését célzó újabb javaslatokat.

Magyarország, akárcsak a többi 2004-ben és 2007-ben csatlakozott ország, a csatlakozási szerződésben derogációt (átmeneti felmentést) kapott az euró bevezetésére. Ez azt jelenti, hogy mihelyt teljesíti az összes feltételt, egy ponton be kell majd lépnie az euróövezetbe. Svédország hasonló cipőben jár, míg Dánia és Nagy-Britannia számára nem kötelező a csatlakozás.