Ma lép hivatalba a Bethlen Gábor Alap új vezetősége

Ma lép hivatalába a Bethlen Gábor Alap új vezetősége, ám nincs jele annak, hogy megszűnne a határon túliak támogatáspolitikáját jellemző eddigi budapesti „fejetlenség”. Továbbra sem tudni, hogyan módosítja az Orbán-kabinet az úgynevezett nemzeti jelentőségű intézmények körét. Még mindig nem tudni az őszre ígért oktatási-nevelési támogatás folyósításának pontos határidejét, a magyar kormány határon túli magyarok számára biztosított támogatási rendszerének alapelvei a harmadik negyedévben sem ismertek, ráadásul a Szülőföld Alapot váltó Bethlen Gábor Alapnál ma vezetőcsere zajlik – sokasodnak a kérdések a határon túliak finanszírozási politikája körül.

Pénzt még nem adtak

A legkevésbé az átlátható, mi történik az úgynevezett nemzeti jelentőségű intézményekkel, noha a határon túlra szánt finanszírozási keret, a 13 milliárd forint közel felét – kb. 5 milliárd forintot – erre költik. A nemzeti jelentőségű intézmények körét a Gyurcsány-kormány 2006-ban hozta létre. Ezek azok a „kiváltságos” intézmények, melyek finanszírozását a magyar állam szavatolta: évről évre egy kormányzati ciklusban előre megállapított támogatásban részesültek, amelyre nem kellett pályázniuk.

A Gyurcsány-, majd a Bajnai-kormány mandátuma alatt a kiemelt intézmények köre fokozatosan bővült: egyre több erdélyi oktatási és kulturális intézmény, irodalmi folyóirat került be a közösségszervezés és a nyelvi-, kulturális identitás szempontjából fontos intézmények közé.

Gémesi Ferenc volt nemzetpolitikai szakállamtitkártól megtudtuk: a határon túli magyar szervezetek vezetőivel megtartott magyar-magyar kormányzati konzultáció ötödik ülésén, 2009. december 15-én alakult ki az a lista, amely 2014-ig támogatandó nemzeti jelentőségű intézményeket tartalmazza. A listán 15 erdélyi intézmény, szervezet, folyóirat szerepel, melyeknek akkor összesen 336 millió forintot irányzott elő a Bajnai-kabinet.

„Az Orbán-kormány hivatalosan nem módosított azóta sem a nemzeti jelentőségű intézmények körén. Tény azonban, hogy azóta pénzt sem kaptak” – nyilatkozta tegnap az ÚMSZ-nek Gémesi.

A MÁÉRT-tal nem egyeztettek

Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár korábban azt mondta, ezeket az intézményeket és programokat továbbra is előre kiszámítható módon és hosszú távon kívánja támogatni az Orbán-kormány, ám azok szerint a kritériumok alapján, amelyeket a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) tagszervezeteivel közösen dolgoznak ki.

Arról, hogy melyek lehetnek kiemelt jelentőségű intézmények, szintén a MÁÉRT tehet majd ajánlást – magyarázta Répás. Ennek ellenére idén sem az ajánlattétel, sem a kritériumok meghatározása nem történt meg.

„Nem döntöttünk ilyesmiről, azt sem tudjuk, hogy mikor lesz a következő MÁÉRT-ülés” – nyilatkozta ezzel kapcsolatban Márton Árpád, aki többedmagával RMDSZ-t képviseli a MÁÉRT-ban. Tájékoztatása szerint az első és mindmáig egyetlen MÁÉRT-ülésen „megjelentek valami magyarországi emberek, felolvastak néhány szempontot”, de a továbbiakban nem kereste meg senki az RMDSZ-t ebben a kérdésben.

Nem nyilatkoznak

Az Új Magyar Szó  tegnap szerette volna megtudni: a MÁÉRT-től függetlenül módosult-e 2010-hez képest a nemzeti jelentőségű intézmények listája, és ha igen, milyen kritériumok szerint. Próbálkozásunk azonban nem járt sikerrel. Répás Zsuzsannát sem hivatalában, sem mobiltelefonján nem lehetett elérni, a nemzetpolitikai államtitkárság sajtófelelőse, Lukács Bence Ákos pedig arra hivatkozva nem szolgált információval, hogy pihenőszabadságát tölti.

A lap nem járt több szerencsével a támogatásokat folyósító Bethlen Gábor Alap Zrt-nél sem. A lemondását már korábban bejelentő, ám még mandátumát töltő Ulicsák Szilárd vezérigazgató nem volt bent a hivatalában, és nem tudtuk elérni Amberboy Zsolt pályázati igazgatót sem.

A Bethlen Alapnál egyébként ma történik meg a vezetőváltás. Értesüléseink szerint Ulicsák utódja éppen Amberboy Zsolt lesz. A pályázatokért felelős igazgató volt az igazgatótanács egyetlen tagja, aki júliusban nem adta be felmondását.

Félnek

Lapunk tegnap megkereste több erdélyi nemzeti jelentőségű intézmény vezetőjét, s akadt olyan is közöttük, aki nem kívánt nyilatkozni arról: milyen támogatásra számít az Orbán-kormánytól. „Félek. Attól tartok, ha rosszat mondok az új kormányról, lekerülünk a listáról. Pedig mondhatnék, hiszen idén még nem kaptunk egy vasat sem, és szinte ellehetetlenül a működésünk” – mondta lapunknak a név nélkül nyilatkozó intézményvezető.

Azok közül a szervezetek közül, akik a tavaly kiemelt támogatást kaptak, a közelmúltban többen támogatási kérelmet nyújtottak be a Bethlen Alaphoz. Szabó Róbert Csaba, a Marosvásárhelyen megjelenő Látó főszerkesztő-helyettese szerint „már nem is számítottak” a támogatásra, meglepetésként jött a pályázati lehetőség, de éltek vele. A lap tavaly kétmillió forintos támogatásban részesült, hogy mi várható az idén, arról nem tudott információkkal szolgálni a lap vezetője.

A Kolozsvári Magyar Egyetemi Intézet (KMEI) vezetője, Szabó Árpád Töhötöm a kiemelt támogatásokkal kapcsolatban nem kívánt nyilatkozni, mert, mint mondta, nem tud pozitív fejleményekről beszámolni. „A nyílt pályázaton elnyert támogatások összege mindenki számára hozzáférhető, mi kétszer 600 és egyszer 250 ezer forintot kaptunk. Ez közelről sem fedezi a szükségleteinket” – hangsúlyozta a KMEI vezetője.

Elvonások lesznek?

Egyelőre azt sem tudni pontosan, hogy milyen összeg áll pontosan a kiemelt intézmények támogatására. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium augusztusi közleménye szerint nyílt pályázaton 1,2 milliárd forint nyerhető el, oktatási-nevelési támogatásra 5 milliárd forint jut, 500 millió forintot pedig a magyarországi iskolák kisebbségi területekre irányuló kirándulásaira fordítanak.

Ha igaz, hogy összesen 13 milliárd forint jut az idei költségvetésből a határon túli magyaroknak, akkor 5 milliárd forintot fordítanak a kiemelt intézmények normatív támogatására. A kieső összeg egy részét – a hvg.hu értesülései szerint – megvonják, egy részét pedig a BGA működtetésére fordítják.

A határidő betartásában reménykedik az RMPSZ

Az oktatási-nevelési támogatások folyósításával kapcsolatban az utóbbi hónapokban többször felmerült, hogy jelentős csúszás várható. Az Orbány-kormány a Gyurcsány-kormány alatt érvényben lévő határidőket kitolta, és már a pályázatok benyújtásának határideje is három hónapot késett. A júniusi ígéretek szerint szeptember végén, október elején kellene hogy megkapják a szülők azt a pénzt, amelyet a 2006-2009 közötti időszakban augusztus végéig kézhez vehettek.

Burus Siklódi Botond, a pályáztatás lebonyolításával megbízott Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége elnöke lapunkat arról tájékoztatta, hogy a kérelmek feldolgozása még mindig zajlik. Várhatóan szeptember 9. és 17. között juttatják el a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt-nek a pályázók listáját. „Első körben 100 ezer gyerek támogatását javasló listát továbbítunk, egy héttel később a fennmaradó valamivel több, mint 50 ezret” – összegezte az adatokat Burus Siklódi Botond.