Az államfő ajtóstul beront a szocialista pártba

Megírni egy memoárt, európai egyetemeken tanítani, tiszteletbeli nagykövetként bejárni a világot – csak néhány példa a volt államfők mindennapi tevékenységéből, nyugodt „levezető” tisztségek, de ez lenne minden köztársasági elnök álma? Georgi Parvanov bolgár államfőnek más tervei vannak a jövőt illetően – visszatérni a belpolitikai színpadra és gyökeresen átalakítani azt. A titkosügynöki múlttal is vádolt Parvanov a Bolgár Szocialista Párt (BSZP) következő tisztújító kongresszusán minden bizonnyal ringbe fog szállni a pártelnöki székért. A tapasztalt politikus ajtóstul, tokostul beronthat fél éven belül a szocialista pártba.

Magyarországon és ugyanígy Bulgáriában is államfőnek lenni presztízs, felelősséggel járó, ugyanakkor a tényleges hatalmi ágakat ismerve politikai szempontból súlytalan tisztség. A belpolitikai eseményekbe való tényleges beleszólása korlátozott és a lakosság is legtöbbször egy „diplomata öregúrként” képzeli el az elnököt. Sokan azt gondolnák, hogy ez egy diplomata karrier csúcsa.

Georgi Parvanov jövő év januárjában leköszönő bolgár államfő máshogy vélekedik ugyanakkor a folytatásról. A szocialista-liberális kormányok regnálása alatt 2002-ben és 2006-ban megválasztott köztársasági elnök jelenleg az utolsó évét tölti hivatalában. Munkásságát a 2009-es kormányváltásig a köztársasági elnöki intézmény szociális érzékenységének csökkentése és a politikai párbeszéd megteremtése jellemezte a belpolitikában. Kiemelkedő teljesítményt nyújtott Bulgária sikeres euro-atlanti integrációjának megvalósításában. Első köztársasági elnöki ciklusát megelőzően öt esztendőn át volt a Bolgár Szocialista Párt (BSP) első embere. Parvanov az 1980-as években a Bolgár Kommunista Párt tagja és sokak szerint az Állampárti Titkosszolgálatok (DSz) Goce fedőnevű ügynöke volt (ezt a mai napig nem sikerült teljes mértékben bizonyítani). A történész végzettségű elnök a 90-es években gyorsan kapaszkodott felfelé a politikai létrán és hamarosan a szocialista párt egyik legbefolyásosabb személye lett.

Iván Kosztov volt kormányfő és a jobboldali Egyesült Demokraták Uniója (SzDSz) 2001-es bukását követően a cárista, liberális és szocialista hármas koalíció egyik megteremtőjeként Parvanovot az államfői poszttal jutalmazták. Bulgária sikeres európai uniós csatlakozásának folyamatát nagyban elősegítő tevékenysége garantálta második mandátumát a 2006-os választásokon. A szocialisták 2006-os győzelmét az is segítette, hogy a választások második körében nagy meglepetésre a szélsőjobboldali Volen Sziderov jutott be, így a szavazás valódi tétje a demokratikus gondolkodás győzelme volt.

Az év során Parvanov többször is utalt rá, hogy elődjeivel ellentétben ő nem fog visszavonulni az aktív politizálástól. Ha megvizsgáljuk Bulgária volt államfőinek sorsát, nevezetesen, hogy mivel foglalkoztak mandátumuk lejárta után – Zselju Zselev memoárokat írt, Petar Sztojánov pedig röpke politikai visszatérésének sikertelen kísérlete után európai egyetemeken tanít – megérthetjük Parvanov aktív ambícióinak indokát.

Legutóbb augusztus végén nyilatkozott úgy, hogy a bolgár lakosok 2012 januárját követően is szavazhatnak majd rá, és ezzel a kijelentésével az egész baloldalnak azt üzente, hogy igenis számíthatnak a jelenlétére.

Népes támogatói táborán kívül azonban nem mindenki örül Parvanov készülődésének. Az elnök ringbe szállását legjobban Szergej Sztanisev volt kormányfő és jelenlegi pártelnök nézi rossz szemmel. A hazai MSZP berkeiből ismert Gyurcsány-Mesterházy pártpolitikai vetélkedésnek eme bolgár változata az egész BSZP légkörét megfertőzheti. A bolgár politológusok szerint az október 23-án esedékes helyhatósági- és köztársasági elnöki választásokon a BSZP, Bulgária legrégebben alapított, máig aktív politikai szervezete, példátlanul nagy vereséget fog szenvedni. A kimutatások szerint sok hagyományosan baloldali „fellegvárban” fog elbukni a szocialisták jelöltje és ez hosszútávon megkérdőjelezheti Sztanisev elnöki szerepének jogosultságát.

Parvanov már az múlt évtizedben többször megújította a BSZP-t és a baloldalt – többek között ő hozta létre a Koalíció Bulgáriáért széleskörű baloldali szövetséget. Az elmúlt évben a Parvanov által létrehozott Bolgár Újjászületés Alternatívája (ABV) szocialista platform nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket, de egy új szövetség, melynek alapját a BSZP adná, megerősítheti a leendő pártelnök pozícióját. Híresztelések szerint Parvanov a görög PASZOK-hoz hasonló baloldali szövetség létrehozásán dolgozik.

A reakciók természetesen nem maradtak el Parvanov párttársi ellenfeleitől. Szergej Sztanisev szerint választások előtt vannak, és mindig lesznek „intrikákat keltő személyek”, ugyan nem nevezte meg Parvanovot, de a merő véletlenség teljes bizonyossággal kizárható. Több Sztanisev-párti politikus pedig barátilag azt javasolja az államfőnek, hogy térjen vissza az egyetemi pulpitusra és tanítson történelmet.

Parvanovot gazdag politikusi és diplomata múltja, a kommunista időkből megmaradt szerteágazó kapcsolatrendszere és nem utolsó sorban a lakosságon belüli pozitív megítéltsége legkevésbé sem készteti politikai visszavonulásra. Minden bizonnyal Parvanov meg is nyeri majd a párton belüli összecsapást és 2013-ban akár méltó ellenfele lehet Bojko Boriszovnak az országgyűlési választásokon. Ez a két vezető személyiség jeleníti meg jelenleg a bolgár jobb- és baloldalt. Az elnök előtt minden ajtó megnyílhat, de a hatalomig vezető út hosszú és rögös.