Az ország tesztje: népszavazás Libériában

A napokban befejezett libériai népszavazás részben a nép véleményét hivatott lemérni az alkotmánymódosítást illetően, részben pedig már a közelgő elnökválasztásra készülő jelölteknek nyújtott lehetőséget, hogy felmérjék népszerűségüket. A népszavazás rendben lezajlott, erőszakról nem érkezett hír.

Az alkotmánnyal kapcsolatban tartottak népszavazást Libériában kedden. Az országban minössze 1,8 millió fő jogosult az urnákhoz járulni, ám az elkövetkezendő két hétben még biztosan nem tudjuk meg a szavazás eredményét.

A szavazók négy kérdéssel kapcsolatban dönthettek. Az első egy elnökjelöltséggel kapcsolatos kritériumról szól: ahhoz, hogy valaki jelölt lehessen, az eddigi szabályok szerint a jelöltséget megelőzően legalább tíz évet Libériában kellett élnie, ezt most öt évre rövidítenék le. Ez sok jelölt előtt megnyithatja az utat, ami viszont az elnökasszony malmára hajtja a vizet, ellenzéke ugyanis így még inkább megosztott lesz. A második kérdés az októberre tervezett elnökválasztás időpontjára vonatkozik, azt elcsúsztatnák november 8-ára, hogy jobban fel tudjanak készülni a nagy napra, illetve hogy elkerüljék a csapadékos évszak utolsó esőzéseit. Sokan azonban úgy vélték, hogy mindez időhúzás a jelenlegi elnök, Ellen Johnson Sirleaf részéről, aki hatalma megerősítésén fáradozik. A harmadik kérdés az elnök és a Legfelsőbb Bíróság tagait érintené, lehetővé téve azt, hogy posztjukat ne csak 70, hanem akár 75 éves korukig is betölthessék. A negyedik módosítással egyfordulóssá válnának a törvényhozási és helyhatósági választások, a győztesnek pedig még csak abszolút többséget sem kell szereznie.

A referendum megosztotta a lakosságot és fokozta a feszültségeket, már csak azért is, mert  a mostanin kívül eddig egyszer került sor hasonló eseményre, 2005-ben, ám az is ENSZ-felügyelet mellett zajlott. Nemzetközi erők az elmúlt napokban szintén fontos szerepet játszottak, ám nem a megrendezésben, hanem a lefolytatásban, ugyanis a békés, zavargásmentes szavazást a helyi biztonsági erők mellett egy 9 ezer főből álló békefenntartói kontingens is garantálta.

A több mint 250 ezer ember halálálos áldozattal járó libériai polgárháború 2003-ban véget ért,  s azóta számos bányászati, mezőgazdasági és olajipari befektető lendített a gazdaságon. Mindez azonban nem elég az állapotok konszolidálásához, s az Egyesült Nemzetek továbbra is törékenynek titulálta  az ország békéjét, elsősorban a kiszámíthatatlan munkanélküli fiatalok és a polgárháború egykori veteránjai miatt. Ebből a megfontolásból maradt hátra a 9 ezer fős ENSZ békfenntartói misszió (UNMIL – United Nations Mission in Liberia).

A jelenlegi elnök, Ellen Johnson Sirleaf óriási nemzetközi elismertséget kapott az ország újjáépítése miatt, ám további harcot kell vívnia az állampolgárok kegyeiért. Libéria egykori focicsillaga, George Weah például bojkottra hívta fel a lakosságot, mert szerinte az elnök és pártja kifejezetten az ellenzék hatalomból való kiszorítása miatt akarja megváltoztatni az alaptörvényeket. Ennek megfelelően a részvétel meglehetősen alacsony volt, bár pontos számokat még nem lehet tudni.

Szakértők szerint a közelgő elnökválasztás is békésnek bizonyul majd, ám mindez majd attól függ, hogy a Nemzeti Választási Bizottság (NEC – National Elections Commission) mennyire tudja kezelni a jelenlegi népszavazás kihívásait. Az augusztus 23-ai népszavazás tehát kiváló tesztként szolgált arra, hogy lemérjék az ország felkészültségét az elnökválasztás előtt.