Bulgáriát hidegen hagyja a válság

Szimeon Djankov bolgár pénzügyminiszter szerint Bulgária gazdasági stabilitása kuriózum a dél-európai régióban. Milyen lépések szükségesek az újabb európai válság sikeres leküzdéséhez? Hogyan lehetne új munkahelyeket teremteni? Milyen reformok várhatók a bolgár gazdaságban? Ezekre a kérdésekre adott választ Djankov a Standart Newsnak adott interjújában. Időközben hivatalosan is vádat emeltek Szergej Sztanisev volt miniszterelnök ellen. A 2012-es költségvetés miatt belső ellentétek alakultak ki a kormányon belül.

„Nincs veszély. Bulgária nem fog visszasüllyedni a recesszióba, már három negyedéven át gazdasági növekedést produkálunk.” – nyilatkozta Szimeon Djankov, aki szerint az európai országok számára a fő veszélyforrást a szabadjára engedett államadósság jelenti.

A miniszterelnök-helyettesi posztot is betöltő szakember Franciaországot, Spanyolországot, Olaszországot és Belgiumot nevezte meg, mint veszélyben lévő államokat. Görögország után Rómának és Brüsszelnek a legnagyobb az államadóssága, ez a mutató mindkét országnál meghaladja az éves GDP 100 százalékát. Kevés olyan európai uniós ország van, amely lefaragott tartozásaiból – Magyarországhoz hasonlóan Bulgáriának sikerült ez. A 2010-es 18 százalékhoz képest Djankov szerint idén 15 százalékra csökkent ez a mutató, így Észtország (10 százalék) után a közösségen belül második e rangsorban.

A Pénzügyminisztérium nemrég felállított gazdasági válságot elemző rendkívüli munkacsoportja napi rendszerességgel tájékoztatja a minisztert a gazdasági világ legfrissebb eseményeiről. Djankov szoros konzultációs kapcsolatot tart fent lengyel kollégájával, Jacek Rostowskival, az ECOFIN jelenlegi elnökével. A külföldi befektetések száma, a szakértők előrejelzései és a stabil gazdasági mutatók egyértelműen mutatják, hogy jelenleg nincs szükség rendkívüli kormányzati beavatkozásra.

Djankov különös figyelmet szentelt az interjú során az infláció kérdésének. „Az év elején Európa szerte magas infláció volt a jellemző, mi mindent megtettünk, hogy sikeresen lecsökkenthessük” – mondta Bulgária első számú közgazdásza. Májusban és júliusban nulla százalék volt az infláció, júniusban és várhatóan augusztusban pedig defláció lesz – ezeknek az eredményeknek köszönhetően az év végére alacsonyabb inflációs mutató várható, mint a költségvetésben előre jelzett 3,6-4 százalék.

A bolgár gazdaság legnagyobb problémáját a magas munkanélküliség jelenti, az EU-ban 2010-hez képest itt mérték a második legmagasabb növekedést és ezt a tényt a kormányzó Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért (GERB) is megérezte. Egyre nagyobb elégedetlenség tapasztalható az országban, a fiatalok nem találnak szakmájuknak megfelelő állást (főleg a diplomával rendelkezők), sokan külföldre mennek szerencsét próbálni. Az elmúlt 10 év során a világ egyik legdrasztikusabban csökkenő lakosságával rendelkező állama volt Bulgária – 565 ezer fővel csökkent az ország lélekszáma (1989 óta pedig közel két millióval). A sokkoló adatokat még az is tetézi, hogy a magát töröknek és cigánynak valló állampolgárok együttes száma hivatalosan eléri az egy millió főt (nem hivatalos adatok alapján ennél sokkal magasabb).

A 10 százalékot is elérő munkanélküliségi ráta és az európai uniós színvonalhoz viszonyított rendkívül alacsony átlagfizetések jelentősen rontják a kormány által elért pozitív mutatók összképét.

A miniszter hozzátette, hogy az infláció nagyobb mértékű csökkenésének köszönhetően a kormány kilátásba helyezte a minimálbérek és az özvegyi nyugdíjak növelését 2012. január elsejétől. Bulgária gazdasági növekedése az eurózóna válsága miatt valamelyest lelassult a második negyedévben, ugyanakkor így is közel 2 százalékkal megelőzi a 2010-es adatokat. Djankov kulcsfontosságúnak nevezte a Pénzügyi Stabilitás Paktumának szeptemberi megszavazását. „Mi adtunk mintát számos európai országnak, hogy alkotmányukban rögzítsék a pénzügyi stabilitás garanciáit. Franciaország és Németország is törvényben szabályozza az állami költekezést és meglátják, majd egész Európa ezt fogja tenni” – ismertette a magyar alkotmánypontokhoz hasonló terveket.

A kérdésre, hogyan lehetne optimalizálni a jövő évi költségvetést, Djankov a biztonságpolitikai kiadások csökkentésével válaszolt. Kijelentését heves támadásként fogadta Cvetan Cvetanov belügyminiszter, aki szerint nem Djankov az a személy, aki dönteni fog a jövő évi büdzséről. A két miniszterelnök-helyettes között már korábban ellentét alakult ki 2009 óta, s az újabb verbális párbaj feszültségeket szült a kormányon belül. A pénzügyminiszter szerint a Belügyminisztérium és az állambiztonsági szervek a szükségesnél jóval több állami forráshoz jutnak. Az éves GDP négy százalékát elérő biztonságpolitikai tételt legalább 0,5-egy százalékkal kell csökkenteni, a felszabadított forrásokat pedig az oktatás javítására kell fordítani.

Időközben a szófiai ügyész hivatalosan is vádat emelt Szergej Sztanisev volt miniszterelnök ellen. A Bolgár Szocialista Párt (BSZP) első embere ellen közel két éven át tartott a nyomozás hét titkos nemzetbiztonsági dokumentum elvesztése ügyében. Közel egy éve Sztanisev már lemondott mentelmi jogáról, s azt nyilatkozta, hogy politikai támadásnak tekinti az ellene zajló nyomozást. „Már az első sajtókonferencián, 2009-ben Bojko Boriszov kormányfő megvádolt engem, s bűnösnek nevezett. Ez nyomásgyakorlás részéről az ügyészség irányában” – mondta a baloldali politikus.