Veszélyben a szingapúri gazdasági csoda?

Az évtizedek óta töretlenül virágzó szingapúri gazdaságot rendkívül érzékenyen érinti a világgazdaság nehéz helyzete, elemzők szerint egy technikai recesszió lehetősége sincs kizárva. Az ország fejlődése nagy mértékben a külföldi munkavállalókra és az export termékek felvevőpiacainak keresletére van utalva, de jelenleg egyik tényező tekintetében sem a legkedvezőbbek a feltételek. Szingapúr azonban nem tart a jövőtől, sőt, kulcsszerepet szán magának az ázsiai gazdasági növekedésben.

A szinte a semmiből fontos üzleti központtá fejlődött Szingapúrban található a világ második legforgalmasabb kikötője és negyedik legnagyobb pénzügyi központja, továbbá a világ hat legerősebb bankja közül három székhelye. 1960 óta a törpeállam GDP-je 41-szeresére nőtt, így elérve a jelenlegi 285 milliárd szingapúri dollárt (44 ezer milliárd forint). A gazdasági csodát azonban jelenleg több tényező is beárnyékolja: a hatalmas jövedelembeli eltérések belpolitikai feszültségeket okoznak, melyek miatt a kormány kénytelen volt a külföldi munkavállalást nehezítő intézkedéseket tenni, továbbá az ország legfontosabb felvevőpiacait (az Európai Uniót, az Egyesült Államokat és Japánt) sújtó gazdasági nehézségek is negatívan befolyásolják Szingapúr fontosabb gazdasági mutatóit.

Kevesebb külföldi

Az állam 2012 januárjától szigorítani fogja a külföldi munkavállalókra és egyetemi hallgatókra vonatkozó szabályokat, mivel a kormányt sok bírálat érte a helyi lakosok részéről, akiknek egyre élesedő versennyel kell szembenézniük a munkaerőpiacon, ráadásul az országon belüli jövedelemkülönbségek is egyre nagyobbak – adta hírül a Reuters. A mára az ötmilliós lakosság harmadát kitevő külföldiek beáramlása miatt a lakhatás és az egyéb fogyasztói árak egyre magasabbak lettek, a helyi fizetések ellenben csökkentek. Az ország 1965-ös függetlenedése óta hatalmon lévő People’s Action Party (PAP) kritikája leginkább az idén májusban megrendezett általános választásokon nyilvánult meg: a PAP 60 százalékos fölénnyel győzött ugyan, de az ellenzék az állam történetében valaha volt legtöbb mandátumot szerezte. Saját állampolgárainak (és népszerűségének) védelme érdekében Lee Hsien Loong miniszterelnök a külföldieket érintő szigorítások mellett ígéretet tett az állami lakásokhoz és az orvosi ellátáshoz való hozzáférés kiszélesítésére is.

A középszintű beosztásban dolgozó külföldi munkavállalóknak januártól magasabb iskolai végzettségre és minimum 3000 szingapúri dolláros (470 ezer forint) havi fizetésre lesz szükségük a foglalkoztatási engedély megszerzéséhez. Dolgozni az igazolvány nélkül is lehet, de ez extra költséget jelent a munkaadónak. A kormány célja, hogy a külföldiek jelenlétét a foglalkoztatottak között a teljes lakosságból elfoglalt hányadukkal arányos szintre szorítsa vissza és ott is tartsa, vagyis az egyharmados érték közelében – jelenleg az új munkahelyek felét idegenek kapják. A más országokból érkező egyetemi hallgatók számát a következő négy évben 18-ról 15 százalékra szeretnék csökkenteni. Heng Sweet Keat oktatásügyi miniszter azonban hangsúlyozta, hogy mindenképpen bent szeretné tartani a külföldi diákokat a felsőoktatásban, mivel egyrészt 80 százalékuk szingapúri cégeknél helyezkedik el tanulmányai végeztével, másrészt fontos lehetőség, hogy a helyi diákok ezúton szélesíthetik látókörüket más kultúrák és országok megismerésével.

Begyűrűző világgazdasági tendenciák

A vezetésnek a korlátozások bevezetése mellett arra is ügyelnie kell, hogy a politikai lépések ne hordozzanak negatív üzenetet a befektetők számára, a miniállam ugyanis egy tavalyi ENSZ felmérés szerint a nemzetközi beruházások 20 legnépszerűbb célpontja között volt, a Világbank adatai alapján pedig Szingapúr a legkedvezőbb hely üzleti tevékenység folytatására. „El kell fogadnunk, hogy ha lassítjuk a külföldi munkaerő beáramlását, az lassítani fogja a gazdaság növekedését is. A vállalatok eddigi erőteljes betelepülése is visszafogottabbá válhat” – idézte Lee Hsien Loong nyilatkozatát a Bloomberg. Az európai adósságválság, az Egyesült Államok zavaros gazdasági helyzete és a Japánt a márciusi természeti katasztrófa óta sújtó recesszió azonban Ázsia egyik leginkább exportorientált országaként Szingapúrt is érzékenyen érinti. Az ország gazdaságának növekedése 1986 óta szinte töretlen, visszaesés egyedül az 1998-as ázsiai pénzügyi válság, a 2001-es dotcom lufi és a 2009-es világválság évében történt.

A tavalyi rekordértékű, 14,5 százalékos GDP növekedés után azonban nagy visszaesést jelent a bruttó hazai termék idei évre jósolt 5–6 százalék közti növekedése, melyet ebben a hónapban módosítottak alacsonyabb értékre a korábbi 5–7 százalékról. Az állami statisztikai előrejelzéseken kívül a magánszektor közgazdászai is módosították, vagy éppen felülvizsgálják Szingapúr növekedési kilátásait. A CIMB Research közgazdasági kutatóintézet 4,7 százalékra, a Credit Suisse pedig 5,5 százalékra csökkentette éves előrejelzését. Szakértők szerint a lassuló tendencia miatt egy technikai recesszió lehetősége sincs kizárva – ebben az esetben két egymást követő negyedéves periódusban is csökken a GDP az előző időszakhoz képest, idén pedig a második negyedév már 7,8 százalékos visszaesést hozott az év első három hónapjához képest, írja a Channel News Asia.

Ráadásul elemzők szerint a korábbi várakozásokkal ellentétben a 2011-es év exportnövekedése sem fogja elérni a becsült 8-10 százalékot. A múlt héten nyilvánosságra hozott új előrejelzések már csak 6–7 százalék körüli növekedést jósolnak, és a júliusi exportmutatók szerdán közzétett értékei is meglepetésszerű eredményeket hoztak, számolt be a Bloomberg. A júniusi növekedés után 2009 óta nem látott mértékű visszaesést közöltek a hivatalos statisztikák. A nem olaj termékek külföldi szállításai főként az elektronikai cikkek értékesítési mennyiségének zuhanása miatt 2,8 százalékot csökkentek az előző év azonos időszakához képest, rácáfolva az előzetes várakozásokra: a Dow Jones által megkérdezett tíz közgazdász 4,7 százalékos növekedést jósolt július hónapra, írja a Wall Street Journal.

A szingapúri gazdasági csoda jelenleg valamelyest halványulni látszik ugyan, de az ország még sincs elkeseredve. S. Iswaran, kereskedelmi- és iparügyekért felelős miniszter szerint Szingapúr kulcsfontosságú szerepet fog betölteni Ázsia gazdaságának jövőjében, mások pedig úgy vélik, a lassuló tendencia még jót is tehet az országnak, hiszen munkanélküliségi problémái nincsenek, így pedig a növekedésbeli visszaesés megakadályozza a piacok túlfűtötté válását.