Nigéria tárgyalóasztalhoz ül terroristáival

Úgy néz ki, a nigériai vezetés végre megtalálta az arany középutat a Boko Haram terroristaszervezetnek köszönhetően kialakult helyzet kezelésére: ugyan a hadsereg még a csoport központjának számító Maiduguriban marad, a kormány már kész békejobbot nyújtani. A fejetlenség viszont nem oszlik, a fegyveres erők tagjainak bíróság előtt kell felelniük „túlbuzgóságukért”, a Boko Haramon belül pedig vita alakult ki az erőszak szükségességéről.

Kezdődhet az egyezkedés

A korábbi tanácstalansághoz képest Nigéria kormánya most rohamtempót diktál: a héten felálló tárgyalóbizottság a lehető hamarabb felveszi a kapcsolatot a Boko Harammal (magyarul: „a nyugati oktatás bűn”), és augusztus 16-áig jelentést is tesz a vezetésnek az elért eredményekről. A bizottságot az az Usman Gaji Galtimari vezeti, aki korábban a Boko Haram elleni 2009-es harcokról készült jegyzőkönyvet elkészítő választmányt is elnökölte.

A bizottság legfontosabb feladatai a Borno állam fővárosában, Maiduguriban fennálló biztonsági kihívások feltérképezése – hátha találnak ott északkeleten egy iszlamista terrorszervezetet – és a krízis gyors megoldására irányuló javaslatok előterjesztése lesz. A vezetés által kinevezett testület emellett összekötőként fog működni a terroristaszervezet és a szövetségi kormányzat között, illetve tanácsadóként segíti a térségben jelen lévő fegyveres erők munkáját, hogy azok a lehető legnagyobb profizmussal végezhessék feladatukat.

Fennáll azonban annak veszélye, hogy a bizottság munkája egyoldalú lesz – Goodluck Jonathan elnök hiába kardoskodik már régóta a békés megoldás mellett, a Boko Haram mindaddig nem akar hallani tárgyalásokról, amíg nem teljesítik minden követelésüket. Mivel – többek között – Borno állam vezetése még mindig a helyén van, a terrorszervezet ígéreteinek megfelelően mély hallgatásba burkolózott a bizottság létrehozását követően.

Még mindig két tűz között

Pedig Maiduguri lakosainak valószínűleg már mindegy, hogy ki, hogyan és milyen feltételekkel hajlandó tárgyalni, a lényeg, hogy minél előbb helyreálljon a béke a városban. A Boko Haram töretlenül robbantgat, de a hadsereg sem bánik kesztyűs kézzel a helyiekkel: miután az Amnesty International is ártatlan civilek legyilkolásáról számolt be, a fegyveres erők vezetése is kénytelen-kelletlen beismerte, hogy néha bizony előfordult olyan, hogy fegyvereseik „túlbuzgóak” voltak.

A beismerés nem maradhatott következmények nélkül: Oluseyi Petinrin vezérkari ezredes közlése szerint a biztonsági erőket ért vádak – ártatlan civilek megölése, házak, illetve autók felgyújtása – miatt öt fegyveresnek kell majd katonai vizsgálóbizottság előtt felelnie. A rendfenntartó erőkre mostanában igencsak rájár a rúd: a rendőrség kötelékeiből ugyancsak öten állnak bíróság előtt a Boko Haramot vezető Mohammed Yusuf 2009-es meggyilkolása miatt. Ügyükben újabb fejlemény, hogy egyikük – miután egy ártalmatlanná tett szektatagok kivégzéséről készült videofelvételen felismerte magát – beismerte tettét. Emiatt az öt rendőr közül ő az egyetlen, akinek nem tették lehetővé, hogy óvadék ellenében szabadlábon védekezhessen tárgyalásukon, melyre november végén kerül sor.

Nézze meg Mohammed Yusuf kihallgatását kivégzése előtt!

Mindezek ellenére biztossá vált, hogy hiába hangosak a bírálók, a hadsereg mindaddig Maiduguriban marad, amíg ott helyre nem áll a béke.

A bírósági tárgyalás valószínűleg vonzóbb alternatíva lehetett azoknak a valós vagy feltételezett Boko Haram-tagoknak, akikre az elmúlt hetekben valamilyen formában lecsapott az igazságszolgáltatás. A sok kritika mellett a biztonsági erők sikerként könyvelhetik annak a terroristának a megölését Maiduguriban, aki a katonák szeme láttára akart rablótámadást végrehajtani. Úgy tűnik, hogy az ország más részeiben sem nézik jó szemmel a terroristák tevékenységét, a délnyugati Oyo államban csak hajszálon múlott annak a feltételezett szektatagnak az élete, akit a felháborodott tömeg kis híján meglincselt az utcán. Mint utóbb kiderült, Aremu Kanununak semmi köze a Boko Haramhoz.

A radikálisnál is radikálisabb

Nagy meglepetést okozott, hogy már nem csak a „jófiúknak” van elege az iszlamista szervezetből, hanem saját berkeikben is egyre erősebbek a kritikus hangok. A szekta engedékenyebb ágát képviselő Yusufiyya Iszlám Mozgalom (Yusufiyya Islamic Movement, YIM) kétoldalas nyilatkozatban határolódott el a terrorcselekményeket kitervelő és végrehajtó Boko Haram-tagoktól. A közleményben ugyan felháborodásukat fejezték ki vezetőjük, Mohammed Yusuf meggyilkolása és a vallásszabadság korlátozása miatt, mégis mélységesen elítélték a civilek elleni támadásokat.

Mivel a Boko Haram által képviselt szélsőséges – azaz ezek szerint a szélsőséges szélsőségesek által képviselt – nézetek a hagyományosan mérsékelt nigériai muszlimok körében nem találtak támogatásra, több vallási vezető is felemelte hangját a szektával szemben. Sheik Abdumuntolib Abdullah Mohammad úgy véli, hogy a terroristákra Allah haragja fog lecsapni, ha nem hagyják abba az ártatlan nigériaiak pusztítását. Véleménye szerint a Boko Haram tagjai nem is valódi muszlimok, hiszen nem az iszlámért, hanem saját torz értékrendjükért harcolnak.  Elmondása szerint Mohamed próféta sehol nem buzdított ártatlanok megölésére csak azért, mert keresztények, vagy pedig nyugati oktatásban részesültek – sőt, a Korán kifejezetten az életen át tartó tanulásra buzdít.