Parlamenti reformok Bahreinben

A legújabb bahreini reformjavaslat szerint erősödne az ország egyetlen választott testületének, a parlament alsóházának hatalma. Az ajánlásokat a király által kijelölt Nemzeti Párbeszéd Bizottsága hozta meg, mely a februári és márciusi zavargások után került felállításra. A bizottság elsődleges feladata a kormányellenes tüntetések nyomán napvilágot látott követelések kielégítése.

Az alsóház jelenleg igen korlátozott hatalommal bír, a reformtervezet azonban szélesebb jogalkotási és ellenőrzési jogot biztosítana, illetve lehetőséget adna a kormányfő által kijelölt miniszterek és a kabinet négyéves munkatervének elutasítására. A kormány minisztereit eddig a király választotta ki, azonban az új rendszerben ez a kormányfő feladata lenne. A minisztereknek pedig kötelességül szabná a parlamenti ülések egy részén való részvételt. Míg a minisztereket korábban csak bizottsági, a reformok után már plenáris ülés keretében is számon lehetne kérni. A tervezetben szó esik a választókerületek újjáalakításáról is.

A bizottság szerint ez a program elősegíti majd, hogy a kormány összetétele és a négyéves munkatervek valóban a nép akaratát tükrözzék. Hamad bin Isa al-Klahifa bahreini király egyik beszédében kifejtette, hogy a nemzeti kérdésekben született egyetértés a demokratikus kezdeményezések érettségét mutatja. „A nemzeti párbeszéd során elért konszenzus mérföldkő a fejlődés és növekedés útjának újabb szakaszán, mely abból a korszakalkotó Nemzeti Cselekvési Chartából származik, melynek szilárd alapjait egy évtizede fektettük le, és ma itt vagyunk veletek az új szakasz elindításának szándékával azért, hogy elhozzuk a dicsőséget ennek a kedves hazának” – nyilatkozta a király a tárgyalás után.

Az ország legnagyobb ellenzéki pártja, a síita al-Wefaq képviselői „színháznak” nevezték a tárgyalásokat, majd kivonultak. Khalil al-Marzouq, a párt szóvivője szerint a tervezet legnagyobb hibája az, hogy meghagyja a felsőház dominanciáját ahelyett, hogy szerepét konzultatívra csökkentené. A párt szerint a kormány nem foglalkozik kellőképpen a szélesebb jogok és a politikai szabadság igényével, valamint túl kevés helyet biztosít az ellenzéknek a tárgyalások során.

Egyelőre kérdéses, hogy mikor indul majd el a reformok végrehajtása, valamint az is, hogy elfogadják-e egyáltalán a tervezet valamennyi pontját.