Magyar-magyar ellentétek Kárpátalján

Gajdos István szerint az ukrajnai hatalomváltás összességében kedvező változásokat hozott az országban élő nemzeti kisebbségek számára. Beregszász polgármestere, az Ukrajnai Magyar Demokratikus Szervezet (UMDSZ) elnöke a Kitekintőnek adott interjút a kárpátaljai városban az ukrajnai elnökválasztás óta eltelt több mint egy év tapasztalatairól, az Ukrajnában élő magyar kisebbség mostani helyzetéről. A politikus a magyar-magyar kapcsolatokra kitérve azonban úgy vélekedett, hogy a jelenlegi magyar kormány eltérő módon viszonyul a két ukrajnai magyar szervezethez.

„Személy szerint én úgy érzem, hogy az elnökváltás Ukrajnában pozitív változásokat hozott magával. Már nincsenek olyan kirívó támadások a kisebbségek ellen, mint ami tapasztalható volt az előző ukrán vezetés ideje alatt” – jelentette ki a polgármester. Kifejtette, hogy Ukrajnában továbbra is magyar nyelven érettségizhetnek a magyar középiskolákban, továbbá minden remény megvan arra is, hogy jövő évtől engedélyezik a magyar nyelvű vizsgát azoknak, akik magyar nyelv és irodalom szakra felvételiznek. Erre, mint mondta, ígéretet kaptak az oktatási minisztériumtól.

Egy negatívumot azért megemlített: az ukrán titkosszolgálat, az SZBU kárpátaljai akcióját a magyar kisebbség ellen, ami viszont szerinte valószínűleg pusztán egy helyi túlkapás volt. „A magyar állampolgárság felvételének lehetősége megdobogtatja a kárpátaljai magyarok szívét, ez érzelmi töltettel bír számunkra, gyakorlati része azonban problémás, lévén, hogy az ukrán alkotmány nem ismeri el a kettős állampolgárság intézményét, s emiatt rendkívül erős magyarellenes kampány robbant ki” – fejtette ki.

Az UMDSZ az elnökválasztást megelőzően koalíciós megállapodást kötött Viktor Janukoviccsal, a Régiók Pártjának elnökével, aki meg is szerezte az államfői posztot. Gajdos István kiemelte, hogy ezáltal a magyarlakta területeken városi, járási és megyei szinten egyaránt van képviselete az UMDSZ-nek, illetve együttműködik a Régiók Pártjával. „Az őszi helyhatósági választásokat követően azonban összességében gyengült a magyar érdekképviselet Kárpátalján. A megyei tanácsban korábban kilenc magyar képviselője volt a két magyar szervezetnek, tavaly ősztől viszont már csak hét van. A beregszászi városi tanácsban 16-ról 13-ra csökkent a magyar képviselők száma” – tette hozzá.

Ez az UMDSZ szerint azért történt, mert nem sikerült a választásokra összefognia a két magyar szervezetnek. „Mi törekedtünk az együttműködésre a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szervezettel (KMKSZ), ami ha megtörtént volna, számításaink szerint megyei szinten 14-15 képviselői helyet szerzett volna meg a magyar kisebbség” – mondta.

Az UMDSZ nemcsak a Régiók Pártjával, hanem a parlamentben lévő más nemzetiségek képviselőivel is szövetséget kötött, hogy a törvényhozás szintjén képviseltethesse a magyarok érdekeit, hiszen jelenleg nincs magyar képviselő a Verhovna Radában. „Ez persze, egy kényszerhelyzet, az lenne az igazi, ha mi is ott lennénk” – jegyezte meg.

Gajdos István kérdésünkre elmondta, hogy ősszel lesz az UMDSZ tisztújító kongresszusa, s nagy valószínűséggel akkor dőlhet el, hogy ringbe száll-e újra a parlamenti képviselőségért, vagy marad Beregszász polgármestere.

A magyar kormány és a határon túli magyarság viszonyáról szólva kiemelte, hogy a kettős állampolgárságról szóló törvény elfogadása mindenképpen kedvező döntés volt. A jelenlegi magyar kormány és az UMDSZ viszonylatában azonban egyértelmű visszalépések történtek – mint mondta – annak ellenére, hogy a mostani magyar kormánykoalíció tagjai még a választások idején deklarálták, hogy nem lesznek „B kategóriájú” magyarok.

Sérelmezte, hogy megvonták tőlük a felelősségvállalási nyilatkozatok kiadásának jogát. Korábban mindkét magyar szervezet fel volt jogosítva arra, hogy a tagjainak felelősségvállalási nyilatkozatokat adjon ki, ami helyettesíti a schengeni vízumhoz szükséges – 25 ezer forintba kerülő – meghívólevelet. Ősszel viszont az ukrajnai helyhatósági választások előtt megfosztotta a magyar kormány az UMDSZ-t ettől a jogosítványtól. Gajdos István alaptalannak nevezte a magyar igazolványok kiadásával kapcsolatban az UMDSZ ellen felhozott vádakat, és sérelmezte, hogy a magyar hivatalos szervek által az ügyben lefolytatott vizsgálatról a mai napig nem kaptak tájékoztatást.

Olga Bizilja beregszászi polgármester-helyettest, az Egységes Centrum városi képviselőjét arról kérdeztük, milyennek ítéli Kárpátalja érdekérvényesítési lehetőségeit az elnökváltás óta. Mint mondta, jelentősen megváltozott Kárpátalja helyzete azután, hogy a megyét képviselő Viktor Balogát, az Egységes Centrum vezetőjét az államfő katasztrófavédelmi miniszterré nevezte ki. Kifejtette, hogy ennek köszönhetően Kárpátalja problémái eljutnak egészen az államelnök szintjéig, sőt nemcsak eljutnak, de meg is oldódnak. Példaként említette, hogy árvízvédelemre már központilag különítenek el támogatást.

A beregszászi városi tanács munkájáról szólva kiemelte, hogy jelenleg stabil politikai környezetben dolgozik a testület. Az őszi helyhatósági választások óta ugyanis döntően három párt képviselteti benne magát: az Egységes Centrum 11, az UMDSZ 10 és a Régiók Pártja 9 képviselővel. „Mivel ez a három erő egymással együttműködve dolgozik, ennek köszönhetően a tanács politikai viták helyett most a város, a benne élő emberek problémáira, azok megoldására tud koncentrálni” – összegezte végezetül Olga Bizilja a városvezetésben történt változásokkal kapcsolatos tapasztalatait.