Tusványos – kastélyok Erdélyben a köz és magán határán

„Erdély kastélyai – a köz és magán határán” címmel tartottak ma tanácskozást a 22. Tusványosi Szabadegyetemen.

Elsősorban a tulajdonosok épületei, területei, birtokai, magánvagyon, ezért a magánélet intimitásához való jog alapvető tényező abban, hogy mennyire kezelhetjük közkérdésként Erdély kastélyait. A magánélethez való jogon felül lehet arról szó, hogy miként lehetnek a köz eszmei tulajdonai is ezek az épületek. Talán ez volt az egyik legsarkalatosabb kérdése annak az eseménynek, amelyen kastélytulajdonosok, kastélyfejlesztési szakértők, kastélyműködtetők találkoztak a tusványosi Erdély Café sátorban, hogy a Kastély Erdéyben program égisze alatt rendezett Kastély Nap keretében arról beszélgessenek, mi az erdélyi kastélyok és kúriák helyzete, mennyire lehet általános, illetve mennyire kell sajátos módon kezelni mindegyik kastély kérdését. Az esemény házigazdája az Élő Erdély Egyesület volt.

A Kastély Nap keretében a kastélyok fenntartható hasznosítási lehetőségeiről (meghívottaink Kassay Péter, a gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központ igazgatója, Gál Sándor, PONT Csoport, a keresdi tematikus táborok szervezője, Fóris Csaba, a marosugrai Haller kastélyszálló tulajdonosa, Nemes Zoltán, Ternio Pontis kft., ingatlanpiaci szakértő), az erdélyi nemesi családok hétköznapjairól 2011-ben (meghívottaink Bánffy Farkas, a fugadi Bánffy kastély és a vajdaszentiványi Zichy kastély kezelője, Ugron Zsolna, író, a zabolai Mikes kastélyból, Galánthay Zsombor, ügyvéd, a Bánffy család leszármazottja, Ugron Béla, az erdélyi Ugron család leszármazottja), valamint a kastélykertek helyzetéről Erdélyben (meghívottunk Biró Hanna tájépítész) zajlottak beszélgetések.

Nemcsak a meghívottak, hanem a résztvevők is bekapcsolódtak a beszélgetésekbe. Akár csak ezelőtti beszélgetésen, itt is a kastélyok gazdasági és társadalmi szerepének kettőssége merült fel, mindez a fenntarthatóság tükrében. Terítékre kerültek olyan konkrét helyzetek, ahol társadalmi célú hasznosítás és használat adott megoldást a kastély működőképességére, más esetekben azonban egy gazdasági-turisztikai egységgé alakítás jelentette a megoldást. Többnyire egyhangú véleményként hangzott el az, hogy a gazdasági gondolkodásmód elengedhetetlen, viszont az ilyen típusú fenntarthatóság esetében is fontos megőrizni a szóban forgó épület történetére, örökségre utaló elemeket. És lehetőleg tenni kell azért, hogy bármilyen célból is látogat meg egy kastélyt egy személyt, kaphasson a helyszínen abból az élményből, hangulatból, amit az illető épület a maga történeti fénykorában képviselt.

Külön színt adtak a beszélgetéseknek a második panelben meghívott tulajdonosok és képviselőik. A közönségből érkező kérdés apropóján, amely a tulajdonosok és főként a nemesi sarjak közötti kapcsolattartást érintettek, derült ki, hogy a meghívottak körében mind rokonok ülnek. Bánffy Farkas, aki a fugadi és vajdaszentiványi kastélyok mindennapjait intézi, fogalmazta meg frappánsan, hogy a nemesi kör is kicsit olyan, mint egy ezer fős falu: mindenki mindenkit ismer, és elkerülhetetlenek az egymás közötti házasságok. A különbség annyi, hogy a „nemesi faluról” a történészek pontosan leírták és lerajzolták, hogy melyek a rokoni viszonyok. Ugron Zsolna pedig elsőként érintette a magántulajdon és a privát élethez való jog kérdését azzal példázva, hogy mennyire rosszul esett neki, amikor egy vasárnapi ebédjüket fényképezkedő turisták szakították meg. Ennek kapcsán került végső soron terítékre: amellett, hogy ezek az épületek alapvetően magántulajdont képeznek, milyen mértékben és formában képviselhetnek a köz számára is eszmei értéket.

A Kastély Erdélyben program célja, hogy fenntartható megoldásokat dolgozzon ki, szakértői és intézményes hálózatot alakítson ki annak érdekében, hogy fenntartható megoldások szülessenek Erdély kastélyainak és kúriáinak védelmére és fenntartható fejlesztésére annak érdekében, hogy szerves szerepet töltsenek be a térség gazdasági és társadalmi életében.

A Kastély Erdélyben program az Élő Erdély Egyesület, a Lexikon.ro, a PONT Csoport, és a Transylvania Trust társkezdeményezése, támogatói a romániai Kulturális és Örökségvédelmi Minisztérium és az Országos Kulturális Alap, a magyarországi Nemzeti Kulturális Alap, az AMM Design vállalkozás. A program keretében szervezett eseményekben továbbá szakmai partnerünk volt a Magyar Köztársaság Kolozsvári Főkonzulátusa.