Folytatódik a tüntetési hullám Szenegálban

Az észak-afrikai forradalmak egyre délebbre húzódnak: most éppen Szenegálban van szorongattatott helyzetben az elnök, Abdoulaye Wade. A jövőre esedékes elnökválasztásra sikertelenül próbálta magát bebiztosítani, a forradalmi hullám elsöpörte az alkotmánymódosítási javaslatát. A felhevült indulatokat az állami villamos cég üzemei bánták.

Hétfőn több ezer tüntető özönlött ki a szenegáli főváros, Dakar utcáira, több kormányépületet is felgyújtva. Az erőszakos megmozdulások gyorsan átterjedtek a fővárostól délre található Mbour-ba, ahol ostromolni kezdték a az ország villamosipari cégének, a Senelec több irodáját. Mbour városában a biztonsági erők könnygázzal próbálták szétoszlatni a demonstrálókat. A hétfői zavargások kitörése sokakat meglepétésként ért, elsősorban azok spontaneitása és gyors eszkalálódása miatt.

A Senelec az ország 1887 óta fennálló, villamosenergiát termelő vállalata, amely évek óta képtelen kielégíteni az ország villamosenergia szükségletét: a napokban lejátszódott események hátterében részben éppen egy 48 órán át tartó áramszünet áll. Az áramszünet okozta kellemetlenségek ugyan már-már mindennapossá váltak Szenegálban, ilyen hosszú időtartamú kimaradásra azonban eddig még nem volt példa. Csak fokozta az indulatokat, hogy a rekordidejű áramszünet alig egy héttel azután játszódott le, hogy lázadások indultak a szenegáli elnök, Abdoulaye Wade ellen

A nyolcvanötödik életévében járó Wade a 2000-es, demokratikus elnökválasztáson nyerte el az államfői címet, majd 2007-ben újraválasztották. Politkájának azóta egyre több kritikusa akad: elnöksége alatt, országos viszonylatban romlottak az életkörülmények, s ugrásszerűen nőttek az árak. Az utóbbi hónapok reformjavaslatok is alapos indokot szolgáltattak a demonstrációkra. A benyújtott javaslatok egyikének célja, hogy alkotmánymódosítással 50-ről 25 százalékra csökkentsék az elnökválasztási győzelemhez szükséges szavazati arányt. Krikikusai szerint ezzel kívánta bebiztosítani pozícióját a jövő évi elnökválasztáson. Wade azonban meghátrált, mivel a javaslat életbe lépése előtt tüntetés indult a törvényhozás épületénél, melyet a rendőrök vízágyúkkal és könnygázzal próbáltak megszüntetni.

Az elnök másik reformjavaslata alelnöki posztot kíván létrehozni, mely intézkedés megosztaná a feladatokat az elnök és az alelnök között. Többen azonban attól tartanak, hogy a demokrácia megerősítésére való hivatkozással szemben, Wade csak a saját befolyását kívánná növelni ezzel. Minden valószínűség szerint ugyanis fiát nevezné ki alelnöknek. A javaslat elbírálása egyelőre még bizonytalan, viszont csak növeli az elnökkel szembeni ellenszenvet.

A tiltakozások céljának evolúciója szépen megfigyelhető, és az észak-afrikai forradalmak hasonló megmozdulásaival is sok rokon vonást mutat. Először a magas élelmiszerárak és munkanélküliség ellen demonstráltak, aztán az alkotmánymódosítási kísérletek vitték az utcára a szenegáliakat. Most azonban a felkelők, sikereiken felbuzdulva, már azért harcolnak, hogy az elnök mondjon le. Az állapotok egyre kaotikusabbak. Dakarban az épületek felgyújtása mellett a fiatalok barikádokat állítottak és gumiabroncsokat égettek. Az események következtében természetesen újabb áramszünetek várhatóak majd, mivel a Senelec termelését jelentősen hátráltatja a hozzátartozó irodaépületek megsemmisítése.