Elkészült az európai lobbiregiszter

Elkészítette a közös lobbi-nyilvántartását az Európai Bizottság és az Európai Parlament. A csütörtök délután elindult közös internetes honlapon azok a cégek és civil szervezetek regisztrálhatnak, akik bármilyen kapcsolatban is vannak, és bármilyen ráhatással is bírnak az európai uniós jogalkotásra. A Tanács is kinyilvánította, hogy előbb-utóbb csatlakozna a rendszerhez, az erről szóló tárgyalások szeptemberben indulnak.

Az Európai Bizottság intézményközi ügyekért felelős alelnöke csütörtöki sajtótájékoztatóján gombnyomással aktiválta az Európai Unió új lobbi-nyilvántartását, amelyen az uniós jogalkotással összefüggő tevékenységet végző, illetve a jogszabályok alakítására közvetett befolyással lévő vállalkozások és magánszemélyek regisztrálhatják magukat. A cél, hogy az EU-állampolgárok nagyobb képet kapjanak arról, hogy egy-egy EU-jogszabály megalkotását kik befolyásolhatták.

A lobbiregiszter nem új, a Bizottságnak és az Európai Parlamentnek is létezik már nyilvántartása az érdekérvényesítőkről. A két adatbázis egységesítéséről és egyesítéséről ráadásul már 2008 óta tartanak az egyeztetések, lökést azonban március közepén kapott a folyamat, amikor is a brit Sunday Times újságírói magukat lobbistáknak kiadva kenőpénzt ajánlottak több európai parlamenti képviselőnek számukra kedvező irányú jogszabály-módosításért cserébe, egy részük pedig el is fogadta ezt.

Maros Sefcovic bizottsági alelnök a tájékoztatón nem is említette a márciusi botrányt, pusztán csak arról beszélt, hogy eddig 4000 lobbista regisztrált a rendszerbe, reményei szerint viszont ez jóval több is lehet. A szlovák EU-biztos szerint a közös nyilvántartás jelentősen átláthatóbbá teszi az európai lobbizást, ami önmagában nem törvénytelen, hanem teljesen természetes.

A legális érdekérvényesítés lényege, hogy különböző érdekeket képviselő vállalkozások vagy civil szervezetek felkeresik a döntéshozókat (akár megbízásból is), és megpróbálják meggyőzni őket egy-egy döntés helyességéről, és helytelenségéről, leginkább kellő tudással felvértezve a politikust. „A megvesztegetés viszont egy másik ügy, a kettő között élesebb a határvonal, mint amit sokan gondolnának” – nyilatkozta korábban a BruxInfónak egy európai parlamenti szakértő, ez ugyanis bűncselekmény.

Maros Sefcovic elmondta, a regisztráció önkéntes alapú, és mint kiderült, a kötelezően megadandó adatokat sem fogja leellenőrizni senki. A bizottsági alelnök hozzátette, az eddiginél több adatot várnak el a regisztrálóktól, köztük „a vállalkozás és a munkatársak nevét, azt, hogy kit képviselnek, kik a vezetőik, és milyen tevékenységet végeznek” – mondta az EU-biztos.

Kérdés, hogy mindezek mellett miért is regisztrálna bárki is egy ilyen nyilvántartásba. A témáért felelős Maros Sefcovic szerint az érdekérvényesítő cégeknek is érdekükben áll a bejelentkezés, így ugyanis a politikusok és a döntéshozók könnyen megkülönböztethetik őket az illegális tevékenységet végzőktől. Az Európai Parlamentben és az Európai Bizottságban ráadásul a regisztráció lesz a feltétele annak is, hogy a lobbisták belépőkártyát kaphassanak az intézményekbe, megkönnyítve ezzel a kapcsolattartást.

A biztos hozzátette, az Európai Bizottság véletlenszerűen ellenőrizni fogja ettől függetlenül a regisztráltakat, és szankciókkal is sújthatja, ha valamilyen visszásságot talál.

Maros Sefcovic felidézte, hogy a közelmúltban a Tanács is hajlandóságot mutatott arra, hogy csatlakozzon az egyelőre még csak az EP és a Bizottság lobbirendszeréhez, az erről szóló tárgyalások szeptemberben indulnak – mondta Maros Sefcovic. Győri Enikő EU-államtitkár a Tanács nevében szükségesnek nevezte ezt, noha megjegyezte, a Tanács csatlakozásának nem lesz sok gyakorlati jelentősége, a két másik EU-intézménytől eltérően ugyanis a Tanácsban, legalábbis az épületében nincs állandó politikai jelenlét, tehát itt nincs kinél lobbizni.

Forrásaink szerint viszont a Tanács csatlakozása azért is fontos, mert így az érdekérvényesítés kiterjedhetne a tagállamok brüsszeli uniós állandó képviseleteire is, ahol állítólag nagyon is komoly lobbitevékenységet végeznek különböző vállalkozások.

A BruxInfo kérdésére Maros Sefcovic elmondta, azért van szükség arra, hogy a tagállamok is vegyenek részt a közös európai lobbi-nyilvántartás megalkotásában, mert a Tanács az EU egyik jogalkotói ága, az egyik legfontosabb uniós intézmény, ráadásul a biztos szerint azt az üzenetet is kell küldeni az állampolgároknak, hogy a teljes EU elkötelezett az átlátható érdekérvényesítés mellett.

Az ügyhöz kapcsolódik, hogy az Európai Parlament a román főügyészség kérésére csütörtök délben felfüggesztette Adrian Severin román szocialista EP-képviselő mentelmi jogát. A politikus volt az egyik, aki a brit újságírók akciójában lebukott, és akinek a megvesztegetéséről videofelvétel is készült. Ő volt az egyetlen az érintett EP-képviselők közül, aki ezek után nem mondott le a mandátumáról.

A román hatóságok tehát várhatóan a közeljövőben elindítják a büntetőeljárást Adrian Severin ellen.