Európába toljuk Szerbiát

Magyarország és az EU érdeke is az, hogy Szerbia mielőbb elnyerje a teljes jogú tagságot – nyilatkozta a magyar kormányfő, hozzátéve, hogy országa támogatást nyújt ezen a téren, noha „jelenleg az EU-ban nem a bővítést ösztönző szelek fújnak”. A gazdasági kérdések sorában Orbán ismertette kormányának az államadósság csökkentésére irányuló erőfeszítéseit, emellett szóba került a Budapest és Belgrád közötti vasútvonal korszerűsítésének szükségessége is.

Mirko Cvetković miniszterelnökkel és Boris Tadić köztársasági elnökkel folytatott megbeszéléseket tegnap az egynapos belgrádi látogatáson tartózkodó Orbán Viktor magyar kormányfő. Orbán Viktor hangsúlyozta, hogy Szerbia számíthat Magyarország és az Európai Unió támogatására, hogy mielőbb teljes jogú tagja legyen e közösségnek. Mint mondta, európai érdek a délnyugati térség integrációja, ezért a horvát EU-csatlakozási tárgyalások lezárása után fontos lenne, hogy folytatódjon a Nyugat-Balkán integrációja.

A Mirko Cvetković szerbiai kormányfővel folytatott megbeszélést követő sajtótájékoztatón a magyar kormányfő elmondta: kollégájával megállapították, hogy a két ország politikai viszonyai jók, ellenben a gazdasági együttműködést – amely a lehetőségeknél alacsonyabb szintű – jóval aktívabbá kell tenni.

Mirko Cvetković tájékoztatta magyarországi kollégáját a Prishtinával folytatott párbeszéd részleteiről, s reményét fejezte ki, hogy ennek pozitív hatásai hamarosan érezhetőek lesznek. Újságírói kérdésre, hogy Koszovó kérdése akadályozhatja-e Szerbia európai integrációját, Orbán azt mondta: olyan megoldást kell találni, amely nem vezet ilyen akadályhoz, ezért reméli, hogy a két fél megtalálja az ilyen megoldást. Cvetković kiemelte, hogy eddig Koszovó függetlenségének elismerése nem volt a csatlakozás előfeltétele.

Szerbia integrációjával kapcsolatban Orbán elmondta: Magyarország és az EU érdeke is az, hogy Szerbia mielőbb elnyerje a teljes jogú tagságot. A magyar miniszterelnök hozzátette, hogy országa támogatást nyújt ezen a téren, noha – ahogy fogalmazott – „jelenleg az EU-ban nem a bővítést ösztönző szelek fújnak”. Mint kiemelte, Magyarország csatlakozása könnyű volt, Horvátországé viszont „igen nehéz”, s Szerbia csatlakozása szintén nem lesz könnyű feladat. Ahogy mondta, igen súlyos döntések meghozatalára lesz ehhez szükség szerbiai részről.

Cvetković arról is beszélt, hogy a találkozón megállapították: a kisebbségek az „együttműködés hídját” képezik, és a két ország kapcsolata híven példázza, hogy a kisebbségek segítségével hogyan javíthatók az államközi viszonyok. Orbán köszönetet mondott a magyar kisebbséghez való korrekt szerbiai viszonyulásért, és ígéretet tett, hogy az év végéig Magyarország biztosítja a nemzeti kisebbségek parlamenti képviseletét.

A magyar gazdaság helyzetéről szólva Orbán elmondta: a magyar kormány a nemzeti össztermék 81 százalékát kitevő államadósságot 77 százalékra csökkenti egy lépésben, amit a jövő héten jelentenek majd be. Megfogalmazása szerint ezért is van Magyarországon most olyan sok demonstráció és tüntetés. Ahhoz, hogy az államadósságot meg lehessen fékezni, minden olyan tényezőt ki kell iktatni, amely újratermeli az államadósságot – hangsúlyozta, és hozzáfűzte: „ha sikerül, akkor átérünk a túlsó partra, ha nem, akkor nagy baj van”.

A Boris Tadić szerbiai államfővel folytatott megbeszélésen elsősorban gazdasági kérdések kerültek terítékre. Szóba került a Budapest és Belgrád közötti vasútvonal korszerűsítésének szükségessége is, e téren a két fél számba veszi a nemzetközi finanszírozási lehetőségeket. Tadić és Orbán egybehangzó minősítése szerint jelentős előrelépések történtek egymás kisebbségeinek megbecsülése és védelme terén. Megállapításuk szerint Közép-Európa az egész európai gazdasági növekedés motorja lehet.