Négyigenes népszavazás csapott le Berlusconira

„A kormány és az ország elváltak egymástól” – jelentette ki a balközép ellenzéket vezető demokrata párti Bersani a népszavazási eredményeket kommentálva. Két, a víz privatizációját és szolgáltatásának profitját érintő kérdés mellett a választók az olasz atomenergiatermelés újraindításáról és Silvio Berlusconi „legitim akadályoztatás” néven futó, korábban az Alkotmánybíróság által már alkotmányellenesnek nyilvánított törvényéről mondtak véleményt. A verdikt egyértelmű: mind a négy kérdésben 95 százalék körüli volt a kormányellenes voksot jelentő „igenek” aránya, a részvétel pedig az előzetes várakozásokat felülmúlva 57 százalékos volt. Kormányválság jöhet, jövő héten pedig parlamenti bizalmi szavazás lesz.

Berlusconi kormányfő és Bossi reformügyi miniszter, az Északi Liga elnöke taktikusan a távol maradásra játszottak, de az 50 százalékos érvényességi küszöb átlépése érzékenyen érintheti őket – jövő héten bizalmi szavazás dönt arról, van-e még az elmúlt egy hónapban kétszer is csúnyán leszavazott kormánynak többsége. A civil kezdeményezésre indult, de az ellenzéki Értékek Olaszországa (IdV) és a Zöldek (Verdi) által támogatott aláírásgyűjtésre könnyen összejött az 500 000 aláírás.

Berlusconit a referendum időpontja aggasztotta – egyértelmű volt, hogy az idén júniusi időpont Fukusimát követően a húzókérdésnek számító atomenergia terén nem hozhat jó végkimenetelt a kormányfő számára. Az olasz miniszterelnök már régóta tárgyalt a franciákkal az olasz atomerőművek újraindításáról.

Berlusconi gyorsan felmérte, hogy nem győzheti le az igeneket – Olaszországban hagyományos az igenek döntő többsége a kormány törvényeinek leszavazásáról döntő, ún. törvényrontó hatályú népszavazásokon. Éppen ezért hatályon kívül helyeztette az atomenergia-termelés újraindításáról döntő törvényt, nem is titkolva, hogy ezzel a célja a népszavazás aláásása. A kormányfő nyilvánosan bevallotta, hogy azért döntött így, hogy a nép majd máskor, egy tisztább, „Fukusima-mentes” pillanatában döntsön a kérdésben. Az Alkotmánybíróság azonban a népszavazás megtartása mellett döntött, ezért a kormánypártok taktikát váltottak. Az új cél a népszavazás érdektelenségbe fullasztása lett, Berlusconi az elmúlt héten nem is beszélt a kérdésről. Rosszul jött azonban a kormánypártoknak a helyhatósági választások kudarca, valamint belső problémáik kiteregetése – a választók egy része gyorsan újabb figyelmeztetést akart küldeni a változások szükségességéről. Mikor vasárnap este tíz órára a részvétel 40 százalék fölé kúszott, már nem volt kérdéses az érvényességi küszöb elérése.

Bár a kormánypártok rögtön hétfő délután, a három órai urnazárást kijelentették, hogy meghajolnak a választói akarat előtt, illetve nem engedik az eredmény baloldal általi „felhasználását”, a Berlusconi-kabinet dolga egyre nehezebb. Már a népszavazás előtt megjelent egy nem hivatalos felmérés, mely szerint megalapítása először a balközép Demokrata Párt néhány tized százalékkal a hagyományosan legerősebb Berlusconi-párt, a Szabadság Népe elé lépett az első helyen.

A referendum politikai hatása lehet a radikális és zöldpárti ellenzék megerősödése, a kormány átalakítása és jövő kedden egy szoros alsóházi bizalmi voksolás. Berlusconiéknak továbbá érzékeny megszorító lépéseket is meg kell hozniuk, és továbbra sem látszik a kormányfő által eröltetett adócsökkentéshez elengedhetetlen pénzügyi mozgástér. Egyre aktívabb viszont Giulio Tremonti gazdasági miniszter és a mellette álló Északi Liga, ezért a miniszterelnöknek jó lesz vigyázni…