Könyvek hegye medence-szerte

Magyarország nagyvárosaiban megtartották a szokásos évi ünnepi könyvhetet, de idén sok év után először a határontúl is könyvek hada fogadta az arra járókat. Eközben Románia és Szlovákia is magyar művészekkel és alkotásokkal büszkélkedik Európa-szerte.

Könyvhegyek határon innen és túl

A 82. Ünnepi Könyvhét a magyar irodalom és a minőségi könyvkiadás egész Európában páratlan hagyományú és kisugárzású rendezvénye, amelyre június 2-6. között kerül sor.Nemcsak Budapestre, a Vörösmarty térre, nem csupán a magyar főváros még öt másik könyvheti helyszínére, hanem Balatonfüredtől Debrecenen, Miskolcon, Szegeden át Vácig több mint félszáz vidéki városra is kiterjed, s túlzás nélkül történelmi jelentőségű, hogy 1941 óta, azaz 70 év elteltével idén újra van magyar könyvhét a határon túl, a Romániai Magyar Könyves Céh és a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése közös szervezésében, Kolozsvárott.

A kolzsvári rendezvény ünnepélyes megnyitóján László Attila, Kolozsvár alpolgármestere, Kelemen Hunor, kulturális és örökségvédelmi miniszter, az RMDSZ elnöke, Dávid Gyula, irodalomtörténész, valamint Fekete Emőke, a Kolozs Megyei Tanács alelnöke köszöntötte a kiadókat és az egybegyűlteket.

„Egy magyar könyv mindig ünneplésre ad okot” – kezdte köszöntőbeszédét Kelemen Hunor. „A 70 év után újra megrendezésre kerülő Kolozsvári Ünnepi Könyvhét egy bizonyíték arra, hogy a magyar könyvkiadás Erdélyben, mindennek ellenére, életben van és fejlődik. Bizonyíték arra, hogy a magyar emberek a könyveket értéknek és nem luxusterméknek tekintik” – fejtette ki a kulturális és örökségvédelmi miniszter. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az államnak támogatnia kell a könyvkiadókat, nem szabad kitennie a piaci viszonyok ingadozásának, hisz ők nem profitot, hanem elsősorban kulturális és szellemi értéket termelnek- írja az erdély.ma netes hírportál.

A Vajdaságban sem tétlenkedik Guttenberg magyar birodalma

Vajdasági magyar könyvillusztrációkból nyílt kiállítás tegnap este Szabadkán a Magyar Házban, amelyen mintegy tizenöt vajdasági magyar művész képviselteti magát, többek között mese-, ifjúsági regény és versillusztrációval.

A tárlat érdekessége, hogy egy évekkel ezelőtti felkérés után kalandos utat bejárt, majd hosszú időre elfeledett kiállítási anyagot tartalmaz. A most kiállított alkotások ugyanis még 2001-ben kerültek át Magyarországra, hogy a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Társaságának kezdeményezésére válaszolva, a többi határon túli magyarlakta régióval együtt, bemutassák a XX. századi Magyarország határain kívüli magyar könyvillusztrációt.

A bemutatott munkák egy vándorkiállítás keretében több országot is bejártak. A kiállítás alkotóiról és annak anyagáról „Elsüllyedt jelek” címen egy tanulmánykötet is megjelent 2003-ban. A sors fintora, hogy az „Elsüllyedt jelek” vajdasági anyaga valóban eltűnt a süllyesztőben, hiszen évekig egy budapesti portásfülkében porosodott, és csak a közelmúltban, annak felújításakor került elő. Boros György, akinek munkái ugyancsak a kiállítás anyaga között szerepelnek, kezdeményezte, hogy ezeket az illusztrációkat a hazai közönségnek is bemutassák- írja a vajmainfo.

A színpad virtuális állványai is elérnek a határontúlra, sőt még a tengeren túlra is

A héten elstartolt Netszínpad sikerrel zárta első közvetítését. A hazai színházak előadásait a külhoni magyarok számára elérhetővé tévő, egyedülálló szolgáltatás iránt már több országból érdeklődnek. A Netszínpad Szakonyi Károly Adáshiba című darabjának közvetítésével kezdte meg működését a héten „Az első 4 közvetítésen vagyunk túl, és semmilyen zavar nem volt a rendszerben. Jól vizsgáztak nemzetközi tartalomelosztó partnereink, és a jegyvásárlás során sem találkoztunk hibával” – mondja Laczkó János, a Netszínpadot üzemeltető Infotéka Kft. ügyvezetője. Igaz, az első előadásokra még csak tucatnyi jegyet értékesített a vállalkozás, de már a világ minden részéről jelentkeztek magyar szervezetek, és támogatásukról biztosították a Netszínpadot.

Így az első közvetítést a san diego-i Magyar Házban kivetítőn megtekintő egyesült államokbeli magyar közösség mellett már jelentkezett a szervezőknél a Svájcban Élő Magyarok Baráti Társasága, az ausztráliai Új-Dél-Walesi Magyar Szövetség, de jelezték érdeklődésüket erdélyi, luxemburgi és brüsszeli magyar szervezetek is. „Hatalmas, másfél éves szervezőmunka áll mögöttünk, így nagyon nagy öröm, hogy sikerrel indult a Netszínpad” – emelte ki Laczkó János. Informatikai rendszerére és a szerződések letisztázására eddig közel 15 millió forintot költött a társaság, amire szükség volt ahhoz, hogy többek között az Előadóművészi Jogvédő Iroda (EJI) is elfogadja és támogassa a Netszínpad működését- írja a felvidek.ma.

S a románok is magyar filmmel lépnek az európai porondra

Magyar film képviseli Romániát 2011-ben az Európai Parlament Újságírói Díjának Gáláján. A romániai zsűri a Román Televízió marosvásárhelyi stúdiójának munkatársa, Agyagási Levente: Jégkorszaki növények birodalma című alkotását ítélte a legjobbnak a hazai pályamunkák közül. A film a Madarasi Hargita lábánál fekvő Rákosi sáté élővilágát mutatja be. Rácz Gábor akadémikus professzor tanítványával, Pokorny Lászlóval a ’70-es évek végén kezdte kutatni a láp növényvilágát. Európában és a világon egyedülálló növényekre bukkantak.

Miközben Brüsszelben debütált a felvidéki magyar festészet

Bauer Edit és Anna Záborská európai parlamenti képviselők közösen nyitották meg múlt kedden az EP brüsszeli székházában Szkukálek Lajos komáromi születésű, felvidéki magyar festőművész kiállítását. A tárlatra készült ismertető szerint az 1957-ben született Szkukálek így vall önmagáról: „Kedvenc ételem a babkonzerv. Kedvenc italom a Becher. Kedvenc és állandóan visszatérő álmom az, amikor félpercenként végigmegy rajtam egy úthenger: elüt – feltápászkodom, megelőzöm, újra szétpasszíroz, aztán újra, aztán újra és újra és újra…” Az eseményt egybekötötték a dél-szlovákiai tájegység jellegzetes ételeinek kóstolójával- írja a felvidek.ma hírportál.

Eközben a Felvidéken a rock továbbra is örök

Szombat délután a széles körű nyilvánosság előtt is megnyílt a zoboraljai Nyitragerencséren Kárpát-medence első rockmúzeuma. Este a helyi kultúrházban egy fergeteges P.Mobil-koncert tette fel az ünnepségre a koronát.

A magánkiállításon, amely nem kapott állami támogatást, tárgyi emlékek láthatóak a magyar rockzene elmúlt negyven évéből: az egykori technikán és hangszereken kívül albumok, plakátok, fotók, rajongói ajándékok, fellépőruhák, színpadi kellékek, köztük például az a tapsgép, amely a P. Mobil Kétforintos dala közben „indult be”.

S utólag egy kis előzetes…

Színházi előadásokkal bővült idén a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) kínálata. A június 3–12. között zajló filmes seregszemle programjában szereplő előadások egy részét a Kolozsvári Állami Magyar Színház látja vendégül. (Június 6-án, hétfőn az Ich clown című stúdió-előadást láthatja a közönség. Kedden 19 órától a kolozsvári színház Verespatak – fizikai és politikai vonalon című előadását láthatják az érdeklődők.)