Válságtanácskozáson próbálják orvosolni a kólifertőzés következményeit

Az egészségügyi minisztereket követően kedden a magyar elnökség által összehívott rendkívüli tanácsülésen a mezőgazdasági tárcavezetők vitatják meg a véres hasmenésjárvánnyal kapcsolatos teendőket. Közben a fertőzés forrásáról továbbra is csak találgatnak a német hatóságok.

Úgy tűnik, hogy megint árnyékra vetődtek a német hatóságok, mivel az első laboratóriumi vizsgálatok nem erősítették meg azt a gyanút, hogy egy alsó-szászországi farmon termelt növényi csírák okozták azt a baktériumfertőzést, ami most már egy tucat halálos áldozatot követelt és több mint 1600 embert betegített meg Európa 11 országában.

A tagállamok egészségügyi miniszterei hétfőn Luxembourgban vitatták meg a tennivalókat, de mivel a hatóságok még mindig a sörtétben tapogatóznak a fertőzés eredetét illetően, nem jutottak érdemi következtetésekre. „Egyetértünk abban, hogy az ügy összetett, egyszerre érinti az élelmiszerbiztonságot, a közegészségügyet, a járványügyet és egyszerre jelent piaci kihívást is” – jelentette ki az ülést követően Réthelyi Miklós, a nemzeti erőforrások minisztere. A tárcavezető szerint az elsődleges cél most a járvány megfékezése, és ha már sikerült úrrá lenni a helyzeten, akkor jött el az ideje az általános következtetések levonásának.

Trinidad Jimenez spanyol külügyminiszter hétfőn Gödöllőn, az Európa-Ázsia találkozót megelőzően újságírók előtt reményét fejezte ki, hogy megoldást találnak a spanyol agrárszektort sújtó helyzet rendezésére. A spanyol diplomácia vezetője közölte, hogy bár a hétfői ülésen jelen volt Werner Hoyer, a német külügyminisztérium államminisztere, ám nem tervezett vele megbeszélést az uborkaügyről. Spanyolország ugyanakkor a megoldás érdekében együttműködést keres a német hatóságokkal. „Aggódunk a mezőgazdasági termelőink miatt, de biztos vagyok abban, hogy a legjobb megoldást fogjuk megtalálni” – hangsúlyozta a spanyol tárcavezető.

A magyar elnökség keddre rendkívüli agrárminiszteri ülést hívott össze Luxembourgba, ahol Dacian Ciolos uniós agrárbiztos szóvivője szerint a pórul járt zöldségtermelők kompenzálása lesz a központi téma. Roger Whyte szerint uniós megoldásra van szükség és különböző lehetőségeket mérlegelnek. Az egyik lehetőségként utalt arra, hogy a termelői értékesítési szervezetekbe (TÉSZ) tömörült zöldségtermelők az éves termelés 5 százalékának, kivételes esetben pedig 10 százalékának piacról történő kivonásáért uniós társfinanszírozást vehetnek igénybe. A BruxInfónak nyilatkozó EU-források szerint ugyanakkor közvetlen kártérítésre a szabályok nem adnak lehetőséget, sokkal valószínűbb, hogy marketingre ítélhetnek majd meg uniós forrásból támogatást a zöldségtermelőknek, akik nem tudják értékesíteni az árut.

Állami támogatás nyújtására is van lehetőség, gazdaságonként három éves viszonylatban maximum 7500 euró összeghatárig hivatalos bejelentési kötelezettség nélkül.