Közös pontok, magyarul-románul

Erdély színházi élete megújult színekben tündökölt e héten, miközben pár nap múlva Bukarestig is eljut a magyar irodalom  teljes skálája.

Közelebb a román nyelvhez

Tíz nemzet egy-egy híres irodalmi alkotását olvasták el román nyelven a sepsiszentgyörgyi Mikes Kelemen Líceum középiskolásai azért, hogy gyarapítsák román nyelvi tudásukat. Láthatóan élvezték a kihívást, hisz az volt a javából, mert a mindennapokban eszükbe nem jutna nem anyanyelvükön ovasni a világirodalom eme remekeit, de az a tény, hogy a négy-öt főnyi csapatok tagjai egyszerre ismerkednek meg ugyanazzal az olvasmánnyal, és román nyelven szerzett élményeiket meg kell osztaniuk a többi csapattal, érdekes kísérletnek bizonyult. A játékos vetélkedőnek sokkal több volt a gyakorlati haszna, mint több heti román órának együttvéve, Kiss László könyvtáros és az iskola román katedrájának két tanára, Rusznák Gabriella, illetve Carmen Popescu közös kezdeményezése sikerrel járt.

A csütörtöki olvasmánybemutatón a részt vevő tíz csapat tagjai román nyelven ismertették a tanulmányozott irodalmi művet, beszéltek a szerzőről, országa és nemzete sajátosságairól, saját olvasmányélményeikről, érzéseikről. A szervezők úgy tartják, a nyelvgyakorlás eme formáját érdemes kiterjeszteni a város, a megye többi iskolájára is, ennek érdekében jövőre szélesebb körben hirdetik meg a programot- írja az erdely.ma hírportál.

Múzeum, színház és film – Múzeumba csalogató

Szerdán néha alig lehetett átvergődni a Székely Nemzeti Múzeum előcsarnokán a kíváncsiskodó diákseregen, melynek tagjai azért álltak tanácstalanul, mert sem a ’48-as Terembe, sem a Lovag-terembe nem fértek már be, nem beszélve a Tolerancia-teremről

Utóbbiban zajlottak a múzeumi világnap alkalmából szervezett rendezvények, melyek egyben a Diószeghy László-emlékkiállítás záróakkordját is jelentették. Voltak előre bejelentkezett osztályok, de akadtak szép számmal egyéni vagy csoportos érdeklődők is. A kicsiknek bemutatták a lepkekiállítást, mesét olvastak és elemeztek. Aztán különböző technikákkal lepkéket alkottak a gyerekek. Színes gyöngyökből fűztek rovarokat, színes papírokból ragasztottak üvegfestékkel nagyobb méretű ablakdíszeket, és bogárpreparálás-bemutatón is részt vehettek- írja az erdely.ma.  Megújult a nagyváradi Szigligeti színház

Évek óta rendszeresen lehet hírt kapni a nagyváradi Szigligeti színház rekonstrukciós munkálatairól, s arról is, hogy a színházból kiszorult társulat milyen viszontagságok között tudott egy-egy évadot végigcsinálni az elmúlt 6 évben. Mindennek most már vége, mivel a napokban hivatalosan is átadták a nagyváradi színház restaurált épületét. A felújított épületben újraaranyozták az összes belső díszítést, kicserélték a kárpitot és a székeket, modernizálták a fény- és hangtechnikát.

Nemzetközi színházi fesztivál Szatmárnémetiben

Három ország csaknem húsz társulata lép fel az idén ötödik alkalommal megrendezett Sorompók Nélkül Színházi Fesztiválon Szatmárnémetiben – adta hírül a Krónika című internetes hírportál. A magyarországi, olaszországi és romániai társulatok előadásait május 19. és 29. között tekintheti meg a közönség. A programot a szatmári színház magyar, illetve román társulatának művészeti vezetői, Keresztes Attila és Andrei Mihalache állították össze, arra törekedve, hogy a rendezvény költségvetéséhez mérten a lehető legszínvonalasabb produkciókat hozzák el.

A magyar film délvidéki hete

A 41. és 42. Magyar Filmszemle alkotásiból láthattak válogatást az érdeklődők Szabadkán. A magyar film délvidéki hetén, mely kedd óta várja látogatóit a Lifka Sándor Art Moziban. Tizenhárom évvel ezelőtt merült fel az ötlet, hogy Délvidéken is megszervezzék a kortárs magyar filmművészet napját. Először Szabadkán, a Népkörben került rá sor, majd az esemény kezdett kibővülni, egyre több magyarlakta település kapcsolódott a kezdeményezéshez, és mára már hagyománnyá vált. Idén két újabb település is csatlakozott a filmhéthez, így tizenegy helyszínen zajlik az esemény.

A filmhét lényege, hogy mindössze másfél-két hónappal a magyarországi bemutató után a délvidéki nézők is láthatják a Magyar Filmszemle alkotásait. Ezáltal nem csak a magyar, de a multinacionális közönség is megismerje a kortárs magyar filmművészet alkotóit, irányzatait.

A Kárpátok gyűrűjében 120 éve – Erdélyi Kárpát-Egyesület

Vaskos kötetben, igényes kivitelezésben lát napvilágot az Erdélyi Kárpát-Egyesület múltja és

jelene. Az 1891-ben létrehozott, idén 120 esztendős civil szervezet egész Erdélyt behálózó osztályaival a jubileum alkalmából szánta magát e hiánypótló kiadvány elkészítésére. A kötet történelmi visszatekintés az elmúlt 120 évre, a tizenhat EKE-osztály tevékenységét ismerteti létrejöttüktől napjainkig; ugyanakkor visszaemlékezéseket, az egyesület életét és működését bemutató leírásokat és képsorokat tartalmaz az egykori osztályokról.

Az Erdély természeti szépségeit ismerő és ismertető, a környezetvédelem és honismeret fontosságát fő eszméjének tartó Erdélyi Kárpát-Egyesület ezen kiadványa méltó elismerés azok munkájáért, akik a természetjárást és védelmet felkarolták, útmutató a nagyközönség számára, ugyanakkor Erdély reklámja, mely a turizmus szépségét, létjogosultságát hirdeti.

Elmentekre emlékeztünk – Huszonegy év után derült ki a 89-es brassói tűzharc áldozatainak száma 

Huszonegy évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy megtudjuk, hány áldozata volt az 1989 decemberi forradalom brassói tűzharcának. Eddig halogatták ugyanis az ügyet a bíróságok és az ügyészek. Az Országos Semmítőszék melletti ügyészség által közölt hivatalos adatok szerint, 76-an haltak meg lőtt seb következtében, 139-an megsérültek, szintén lőfegyverek által, egy személy sérülése pedig más eszköznek tulajdonítható. A „forradalmi” események ügyében összeállított bűnvádi iratcsomót 2007-ben kettéosztották: bizonyos ügyekben a katonai, más ügyekben a polgári hatóságok illetékesek eljárni. Azóta a vizsgálat és az eljárás is stagnál, a forradalmárok pedig arra figyelmeztetnek, hogy lassan beköszönt a 2012-es elévülési határidő is.

A felvidéki magyar mártírpolitikusra emlékeznek Csehországban

Esterházy János születésének 110. évfordulójáról emlékezik a magyarság szerte a világon. A Cseh-és Morvaországi Magyarok Szövetsége szervezésében május 21-én emlékeztek a felvidéki mártírpolitikusra, gróf Esterházy Jánosra Olmützben és Mírovban.Az olmützi (Olomouc) Szent Vencel-székesegyházban ünnepi szentmisére került sor május 21-én, 12 órai kezdettel, amelynek főcelebránsa Zsidó János, féli esperes-plébános volt. A szentmisét követően, a megemlékezés, az Olmütztől kb. 20 kilométernyi távolságra található Mírov község rabtemetőjében folytatódott, ahol Esterházy János jelképes sírjának koszorúzására került sor.

Elhunyt Bugár Béla színművész

Életének 80. évében elhunyt Bugár Béla színművész, a komáromi Magyar Területi Színház (MATESZ) alapító tagja, a Komáromi Jókai Színház örökös tagja.

Pozsonyeperjesen született 1931. április 18-án. 1950-től 1952-ig a pozsonyi Faluszínházban játszott. 1954-től 1991-ig volt a MATESZ, később a Komáromi Jókai Színház társulatának a tagja. Bugár Béla 2008-ban lett a Komáromi Jókai Színház örökös tagja. „Eddigi igazgatóink ilyesmire nem is mertek gondolni. Olyan változásnak kellett történni, hogy az az elv uralkodjon, próbáljuk meg, és merjünk bátrak, nagyok lenni. Talán közhelynek számít, de tényleg így van. A színpadon is mondtam, hogy örülök ennek a címnek, és nagyon nagyra becsülöm, de mindig is örökös tagnak tartottam magam. Hiszen ezerkilencszázötventől a magyar színjátszás örökös tagja vagyok. Mi nem mentünk el sehova, az összes érát átvészeltük. Hol sírva, hol dalolva, de tettük a dolgunkat, mert tudtuk, hogy ez a küldetésünk” – nyilatkozta a megtisztelő cím átvételekor. Bugár Béla színművész temetése 2011. május 23-án, hétfőn 12 óra 30 perckor lesz Komáromban, a római katolikus temetőben.

Ajánló – Magyarország Bukarestben Magyarország lesz a díszvendég a május 25-én nyíló bukaresti nemzetközi könyvvásáron, a Bookfesten, amely öt napon keresztül könyvbemutatóknak, írók és műfordítók pódiumbeszélgetéseinek, a Duna-stratégiáról szóló konferenciának és számos zenei koncertnek lesz a színhelye. Bretter Zoltán, a Bukaresti Magyar Kulturális Intézet igazgatója és Grigore Arsene, a Romániai Kiadók Egyesületének (AER) elnöke szerdai bukaresti sajtóértekezletén felidézte: két évvel ezelőtt a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése (MKKE) szervezésében a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál adott otthont a román kultúra, könyvkiadás és kortárs irodalom legjobb alkotásai számára. Ennek viszonzásaként a bukaresti Bookfest az idén Magyarországot hívta meg díszvendégnek. A magyar könyvkultúra bemutatkozásának megszervezésére a Nemzeti Erőforrás Minisztérium a Bukaresti Magyar Kulturális Intézetet és az MKKE-t kérte föl. A magyarországi kiadók kötetei mellett helyet kapnak a felvidéki, vajdasági, kárpátaljai és erdélyi magyar nyelvű művek is. A Romániai Magyar Könyves Céh önálló standot is állít. A magyar bemutatkozó rendezvénysorozatot Szőcs Géza, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium kulturális államtitkára, valamint Füzes Oszkár László, a Magyar Köztársaság romániai nagykövete nyitja meg. A rendezvények központi témája azonban a magyar-román kulturális párbeszéd lesz, amelynek legfontosabb területeivel kerekasztal-beszélgetéseken foglalkoznak. Így megvitatják a magyar kulturális média romániai szerepével és a két ország irodalmi műveinek kölcsönös fordításával kapcsolatos kérdéseket. Bemutatkozik a Nagyvilág című folyóirat, amely román irodalmi különszámot jelentetett meg, az abban szereplő számos neves román íróval személyesen is találkozhat majd a közönség a vásáron.