Hogyan muzsikálnak majd a brémai politikusok?

Kevés eséllyel indulnak a brémai kereszténydemokraták az immár 65 éve tartó szociáldemokrata hatalom megtörésére a május 22-i tartományi választásokon: Németország legkisebb tartományában, a hagyományosan SPD vezette Brémában a felmérések szerint a szociáldemokraták és Zöldek alkotta kormány folytathatja munkáját. Annak ellenére, hogy a hanzaváros hatalmas adóssággal küzd, a felmérések szerint a polgárok mégsem akarnak változást a hatalmi helyzetben. Nem elég, hogy a CDU vesztett népszerűségéből, a Németország szerte feltörekvő Zöldek a közvélemény-kutatások szerint magasabb szavazatarányra számíthatnak, mint a kereszténydemokraták. A szövetségi szinten eddig hanyatló, Brémában hagyományosan is gyenge FDP pedig valószínűleg át sem lépi majd az öt százalékos parlamenti bekerülési küszöböt.

Hagyományosan szociáldemokrata tartomány

A tradicionálisan szociáldemokraták vezette hanzavárosban az ADR és ZDF számára készített közvélemény-kutatások szerint az SPD 36-37 százalékos, a Zöldek pedig 24 százalékos népszerűségnek örvendhetnek. Ezzel egyértelmű többséget alkotnának ahhoz, hogy folytathassák kormányzásukat Brémában. 2007-ben, a legutóbbi választásokkor a szociáldemokraták a szavazatok 36,7 százalékát szerezték meg, a Zöldek pedig 16,5 százalékkal megdöntötték addigi szövetségi szintű szavazatrekordjukat. A várost és tartományt 65 éve a szociáldemokraták vezetik, ezzel Bréma az egyetlen olyan tartomány, amelyben az SPD a tartomány alapítása óta kormányoz. Az utóbbi öt évben Jens Böhrsen SPD-politikus a Zöldekkel alkotott koalícióban regnált. A koalíciós kormányzás nem szokatlan Brémában: a Zöldekkel közösen kormányzott ciklus előtt a szociáldemokraták a CDU-val léptek szövetségre.

A Frankfurter Allgemeine Zeitung elemző cikke szerint a szociáldemokraták hosszantartó sikerüket a tartományban népszerű és régóta kormányzó politikusoknak köszönhetik. A párt szerepét emellett a tartomány városállam jellege és a hanyatló hajóipar is megerősítették. Bréma, Hamburghoz hasonlóan szintén hanzaváros, ami azt jelenti, hogy a város képviselőtestülete, a „Bürgerschaft”, a várost érintő feladatokon túl a tartományi parlament szerepét is betölti. Ebből kifolyólag a város polgármestere egyben a tartomány miniszterelnöke is. Németország legkisebb tartománya két városból áll: Brémából és Bremerhavenből, területe pedig csupán 419 négyzetkilométer.

Esélytelen kereszténydemokraták?

A CDU a tartományi kormánypártokkal szemben csupán 19-20 százalékos eredményre számíthat, az FDP-nek pedig három-négy százalékos népszerűségével talán parlamenti képviselethez sem sikerül majd jutnia. A közvélemény-kutatások eredményei szerint számszakilag elképzelhetővé válna egy CDU-Zöldek alkotta koalíció is, amelyben a Zöldek adhatnák a tartományi kormányfőt és egyben polgármestert – erre azonban a jelenlegi szövetségi és tartományi politikai helyzetet tekintve most kevés az esély, főleg minután a tartományi Zöldek vezetősége többször is egyértelműen elzárkózott ettől az opciótól.  Ennek egyik oka az, hogy az SPD-Zöldek alkotta koalíció az elmúlt négy évben viszonylag harmonikusan működött. A másik ok talán még döntőbb: Brémában – úgy tűnik – mindenki kicsit baloldalibb, mint más tartományokban. Talán még a kereszténydemokraták is, ahogy ez a FAZ egyik cikkéből kiderül.

A legutolsó felmérések szerint baloldali Linke, amelynek 2007-ben Brémában először sikerült képviselethez jutnia nyugat-német tartományban, hat-hét százalékon áll. Az ellenzéki pártok számára az is nehéz helyzetet teremt, hogy az elmúlt években mind a tartományi CDU-ban, mind az FDP-ben és Linkében belső viszályokra ás párthasadásokra került sor. A pártokból kilépett politikusok most választási szövetségekben indulnak, amelyek jó eséllyel fognak elvonni értékes szavazatokat az amúgy is népszerűséget vesztő pártoktól.

Választási kampány…

Nem volt túl izgalmas a választási kampány a hanzavárosban, egy brémai politológus szerint „valószínűleg ez a messze legjelentéktelenebb tartományi választás ebben az évben”. Ami nem is csoda, hiszen a kereszténydemokraták nem sok eséllyel indulnak a hatalomátvételre, szövetségi szinten pedig a Bundesrat-arányokban sem jelentkezne nagy eltolódás. A tartományban emellett hiányoznak is a jól tematizálható ügyek, Bréma legnagyobb problémáját a szövetségi szinten legmagasabb szintű adósságterhet pedig egy hatalomváltás sem tudná megoldani. Annak ellenére, hogy Bréma Németország egyik legfontosabb kikötője és iparvárosa, mégis folyamatos anyagi problémákkal küzd: az tartományi háztartás konszolidálására már a tartományi részesedéseket sem lehet felhasználni, mivel azok nagy részét már eladták. A kérdés, hogy Bréma képes lesz-e továbbra is önálló tartományként működni, persze jogos. Ebben az egyben viszont egyetértenek egymással a kormánypárti és ellenzéki politikusok: a problémával lehetőleg nem kívánnak foglalkozni.

…és választási rendszer

A mostani, brémai tartományi választások egy érdekessége lesz a 16 évre leszállított választójog első alkalmazása. Bréma ezzel úttörő szerepet vállal Németországban: más tartományokban, annak ellenére, hogy Berlinben, Észak-Rajna-Vesztfáliában, Alsó-Szászországban, Schleswig-Holsteinben, Szász-Anhaltban és Mecklenburg-Vorpommernben az önkormányzati választásokon szintén tizenhat éves kortól lehet szavazni, erre nem volt még példa. Bár több tartományban szóba került a korhatár csökkentése, eddig – legtöbbször a tartományi alkotmánymódosításhoz szükséges kétharmados többség hiányában – erre még nem került sor. A Zöldek szövetségi szinten is indítványozták a fiatalok szavazásának lehetőségét – a szövetségi és európai parlamenti választásokon való tizenhat éves kortól való részvételt lehetővé tévő törvénytervezeteket azonban nem sikerült elfogadtatni a többi párttal. A korhatár csökkentése feltehetőleg csak a Zöldek számára hozna előnyt, ezért érhető a nagyobb pártok ellenállása a módosítással szemben. Főként az kereszténydemokratáké: ha lehet hinni a kutatások eredményeinek egyedül a CDU veszítene az új törvénnyel. A tizenhat – tizenhét évesek kétszázaléknyi szavazatarányát tekintve túl nagy változásokkal azonban valójában nem járna a módosítás.

Brémában, ahol amúgy sem volt nagy a harc a választási kampány során, a pártok nem próbálták meg célzottan megszólítani a fiatal elsőszavazókat – számol be a Frankfurter Allgemeine Zeitung. Ezzel szemben azonban főleg a fiatalok azok, akik aktívvá váltak: egyesek igyekeztek mobilizálni társaikat, mások érthetővé kívánják tenni a bonyolult választási rendszert. Huszonöt brémai iskolai osztály pedig fogadást kötött a részvételi arányokra, aminek lényege, hogy a tizenhat és húsz év közötti szavazók részvételi aránya magasabb lesz-e, mint a 21 és 35 év közöttieké. . Emellett szinte minden iskola részt vesz a „junior választásokon”, amelyek egy héttel a valódi szavazás előtt eredeti választási dokumentumokkal próbálhatják ki az elsőszavazók a voksolást. 

A voksolás a választásra jogosultság korhatárának csökkentése mellett új választási rendszer szerint zajlik majd, amelyben minden szavazónak öt szavazata van.  A 480 ezer választásra jogosult polgár a tizennégy párt és választási szövetség vagy az egyéni jelöltek között oszthatja el voksát – szabadon, tehát különböző pártokra és jelöltekre is szavazhat. A választási előrejelzéseket természetesen megnehezíti az új választási rendszer és korhatár bevezetése, amelyek nyilvánvalóan hatással lesznek a szavazatok és ezáltal mandátumok eloszlására. A nagyobb pártok esetében az új rendszer valószínűleg nem fog túl nagy eltérésekhez vezetni, a parlamenti küszöb szélén egyensúlyozó kisebb pártok és választási szövetségek számára azonban a megváltozott szabályok döntő hatással lehetnek.

Az új választási rendszer ellenére sem lehet majd túl nagy izgalmakra számítani a most vasárnappi választásokon, hiszen több mint valószínű az, hogy a szociáldemokrata fellegvárban a szavazópolgárok ismét bizalmat szavanak majd az SPD-Zöldek alkotta kormánynak. Egyedül a liberálisok számára tarthat még meglepetést a vasárnap este, amikor az előzetes eredmények alapján kiderül majd, hogy az FDP képviseltetheti-e magát a „Bürgerschaft” intézményében.