Etnikai feszültségek Kirgizisztánban

A kirgizisztáni etnikai kisebbségek fenyegetettsége nagymértékben megnövekedett az elmúlt egy évben. A Minority Rights Group International nevű emberi jogi szervezet május 12-én adta ki a Fenyegetett Népek elnevezésű rangsorát, melynek célja azon szituációk feltérképezése, ahol az egyes közösségeket tömeggyilkosság vagy módszeres erőszakos elnyomás fenyegeti. A listán Kirgizisztán a tavalyihoz képest 19 helyet ugrott előre, és a 36. helyen áll. (Viszonyításképpen Koszovó az 50. helyet foglalja el.)

A közép-ázsiai államban a legnagyobb és legfenyegetettebb kisebbség az üzbég. A nemzetiségi területek felszabdalása még Sztálin politikáját „dicséri”, aki az „oszd meg és uralkodj” elv alapján a főként üzbégek lakta termékeny Fergana-völgy egy részét Kirgizisztánhoz csatolta. Ez a helyzet már a Szovjetunió felbomlása időszakában is összecsapásokhoz vezetett a térségben, és százak halálát okozta.

Az öt és félmilliós népességű Kirgizisztánban közel egymillió üzbég él, nagy részük a déli területeken. A Fergana-völgy vidékén számos településen többséget is képeznek. Az állam második legnagyobb városa, Os szintén nagyszámú üzbég lakóhelye. A két etnikum között különösen a földterületek birtoklása miatt van feszültség, a kirgizek pedig azért is aggódnak, hogy az üzbég többségű területek adandó alkalommal csatlakozhatnak Üzbegisztánhoz. Kirgizisztán népességét több törésvonal osztja meg. Az északi és déli területek határozottan elkülönülnek egymástól, ami a politikai beállítottságra is erősen rányomja bélyegét. A déli országrész hagyományosan elmaradottabb, a korrupció és a bűnözés igen elterjedt, az infrastruktúra elhanyagolt, a népesség nagy része szegénységben él. A Fergana-völgy a közép-ázsiai szélsőséges iszlamisták egyik fő központja. A társadalmi feszültségek így jóval összetettebbek, mintha pusztán etnikai szembenállásról lenne szó.

Amikor 2010 áprilisában a főként az északi területek által támogatott ideiglenes kormány átvette a hatalmat a déli származású Bakijev elnöktől, a feszültségek felerősödtek. Az üzbég közösség az új kormányzatot támogatta, míg a déli kirgizek ellenállást gyakoroltak. Az ideiglenes kormány nem tudta megállítani a helyzet súlyosbodását, a déli országrészben júniusban kitörtek az összecsapások a két etnikum között. A zavargásokban hivatalosan körülbelül 470 ember vesztette életét. A helyi üzbégek szerint azonban az ezret is jóval meghaladja az áldozatok száma, az alacsony hivatalos érték oka pedig az, hogy a kirgiz kórházak lehetetlenné tették a halottak és a sebesültek azonosítását. Az áldozatok 74 százaléka, és a letartóztatottak 80 százaléka üzbég volt. Több mint 110 000-en menekültek Üzbegisztánba, az országon belül pedig további 300 000 ember kényszerült lakóhelyének elhagyására.

A konfliktus értékelése szintén nemrég készült el, Közép-Ázsiában egyedülálló módon egy független nemzetközi bizottság révén. A dokumentum emberiség elleni bűntettként nevezte meg az üzbég kisebbség ellen irányuló cselekményeket, melyek között a gyilkosságok és rablások mellett szexuális jellegű és egyéb fizikai erőszak is szerepel. A héttagú Kirgizisztáni Vizsgálóbizottság eredményeit azonban a BBC értesülései szerint mindkét oldal erősen kritizálta. A kirgizek szerint a dokumentum egyoldalú, és csak az üzbégek sérelmeivel foglalkozik, az üzbégek viszont azt nehezményezték, hogy a bizottság nem nevezte genocídiumnak a kirgizek által elkövetett atrocitásokat.

További aggodalomra ad okot, hogy az értékelés feltárta az ideiglenes kormány, illetve a kirgiz haderő felelősségét a történtekben. A bizottság úgy vélekedett, hogyha a helyszínen tartózkodó erők betöltötték volna feladatukat, megállítható lett volna a vérengzés. A haderő azonban nemcsak, hogy nem a szembenálló felek szétválasztására törekedett, hanem állást foglalt a konfliktusban az üzbég kisebbséggel szemben, és maga is számos áldozat haláláért vádolható. 

Roza Otunbajeva államfőt meglehetősen kellemetlen helyzetbe hozta a bizottság véleménye. Az elnök mindezidáig a Bakijev-párti csoportokat és a szélsőséges iszlamistákat tette felelőssé az erőszakos cselekményekért, a most megjelent értékelés azonban egyikre sem talált bizonyítékot. Úgy tűnik, hogy az ideiglenes kormány kezdetben valóban az üzbégek mellett állt, de a helyzet fokozódásával az állam vélt érdekében a kirgiz csoportokhoz pártolt. Otunbajeva tagadta a bizottság által feltárt tényeket, továbbra is Bakijevet hibáztatta, és hangsúlyozta, hogy a két etnikai csoportot egyenlően érintették az atrocitások. Általános vélekedés, hogy a dokumentum megingathatja az elnök szilárdnak egyébként sem mondható hatalmát, és így Kirgizisztán stabilitását is. Ennél is nagyobb probléma lehet, hogy az értékelés körül kialakuló vita robbanásszerűen hat a nacionalista érzelmekre, és további ellentéteket gerjeszthet a kirgiz és az üzbég csoportok között, ami tovább fokozhatja a fenyegetettséget az országban.

Szálkai Kinga

Friss hírek

A világszerte népszerű lager Olaszországból (x)

Olaszország hazai gyártású sörei közül az egyik legismertebb a Peroni, amely szerte a világon kedvelt márka. A Forma-1 futamok iránt rajongók is ismerhetik, ugyanis az Aston Martin egyik fő támogatója. A cikkben annak járunk utána, hogy mit érdemes tudni erről a sörről.

Read More »