Bin Laden: a fogatlan oroszlán kilövése

A Bin Ladennel való leszámolás közel tíz évvel az ikertornyok és a Pentagon ellen elkövetett merényletek után is presztízskérdés maradt az USA számára. A sebezhetetlenség mítoszának lerombolása után elégtételt vett a nemzeti emlékezeten és tudaton ejtett sebért.

Obama elnök a 2009 januári beiktatása óta egy finoman fogalmazva felemás visszhangot kiváltó Nobel-békedíjon és a START-III szerződés (amely több kötelezettséget jelent az USA, mint Oroszország számára) aláírásán túl ezidáig nem sok eredményt mutatott fel nemzetközi kontextusban. Eddigi mérlege két szóban: gyönge elnök. A választási kampányában prioritásként deklarált zsidó-palesztin kérdésben nem sikerült eredményt elérnie, Netanjahuval szemben meghátrált a telepbővítések ügyében. A palesztin államiság realitása délibáb. 2009 októberében nem fogadta a Washingtonban tartózkodó, szintén Nobel-békedíjas Dalai Lámát (aki viszont méltó e címre), hogy a tibeti vezetőt száműzetésben tartó Hu Csin-taoval való találkozója előtt meghajoljon Kína arroganciája előtt. Olyan illúziókban bízva, hogy a kínai államfővel majd sikerül előrelépést elérni némely égető kérdésben, mint a kínai atom- és rakétatchnológia továbbadása Észak-Koreának, azon keresztül Iránnak, illetve a jüan árfolyamának szabályozása.

Obama beiktatása utáni egyik hangzatos ígérete az volt, hogy egy éven belül felszámolja Guantanamot. Majd lassan belátta, hogy ez nem érdeke az Egyesült Államoknak. De facto az iraki kivonulás sem kivonulás, csak létszámcsökkentés. A tálib mozgalmat kilenc és fél év alatt nem sikerült felszámolni, legfeljebb bizonyos területeken a fennhatóságát átmenetileg visszaszorítani. A belpolitikai kudarcok sorában a legsúlyosabb a demokrata párt félidős választásokon elszenvedett példa nélküli veresége volt.

Obama népszerűtlenségi indexének nagy szüksége volt a hétfő hajnali akció sikerére. Komoly kockázatot vállalva iktatta ki a dzsihád szimbolikus figuráját. Ennek jelentősége más-más értelmezést kap majd a Nyugat, az arab világ, az érintett nemzeti kormányok, a fundamentalista ideológiára épülő vallási mozgalmak és terrorista szervezetek szempontjából. Az akció időbeni dimenziója az Obama-adminisztráció számára nemcsak belpolitikai megfontolások mentén releváns. Bin Ladennek az arab országokban kibontakozó forradalmi hullám idején való levadászása szintén a kockázatvállalás mellett szólt a döntéshozásnál.

Az arab világ esélyt adott magának arra, hogy elinduljon egy több évtizedig tartó társadalmi öntudatra ébredés folyamatán. A fundamentalista mozgalmak stagnáló-hanyatló időszakában az első számú terrorista szimbolikus értéke lényegesen fakóbb, mint 2001-ben vagy 2003-ban volt. A szimbólum kilövésével Obama ezt az esélyt is megtámogatta.

Bumm.sk (Malinák Zsolt)

Friss hírek