Bahrein: június elsejével feloldják a rendkívüli állapot

A február 14-én, politikai és gazdasági reformok követelésével induló tüntetések március közepére egyre több erőszakos eseményt eredményeztek. Az ellenzék radikálisabb csoportjai (mint a Haq mozgalom) már nem érték be a reformokkal, és a királyság megdöntését tűzték ki célul. Ekkor került sor március 15-én a rendkívüli állapot három hónapra történő kihirdetésére, s egyúttal – a bahreini királyi család kérésére – megérkeztek az országba az Öböl-menti Együttműködési Tanács tagjainak csapatai is.

A rendkívüli állapot bevezetésével a biztonsági erők rendkívüli gyorsasággal törték le a további ellenállást; százakat tartóztattak le, illetve sokakt megfosztottak állami állásuktól. A tüntetések szimbólumát jelentő fővárosi Gyöngy-teret – a közlekedés minőségének javításával indokolva – buldózerekkel tüntették el a föld színéről.

Vasárnap kezdődött huszonegy ellenzéki vezető és aktivista pere (hét felett távollétükben ítélkeznek) a különleges biztonsági bíróság előtt. A vád szerint külföldi terrorista csoportok segítségével a szunnita királyság megdöntésére készültek. A külföldi „terrorista csoporttal” összefüggésben eddig egyedül az Irán által támogatott libanoni Hezbollah neve merült fel. A vádlottak között megtalálható az alkotmányos monarchia igényével fellépő Ibrahim Sharif (Waad) ugyanúgy, mint Hassan Mushaima (Haq), aki valóban a királyság megdöntését támogatta.

Helyi és nemzetközi emberjogi szervezetek máris hevesen támadják a vasárnap megindult tárgyalásokat. Állítják, a védőügyvédek nem kaptak megfelelő időt a tárgyalásra való felkészüléshez és a kihallgatások során fizikai erőszakot is alkalmaztak a börtönben. A bahreini hatóságok tagadják a vádakat. Egyenlőre nem hozták napvilágra, milyen büntetésre számíthatnak a vádlottak, ha bűnösnek találtatnak. Optimizmusra kevés okot ad, hogy április végén négy személyt már halálra ítéltek, miután bűnösnek találták őket két rendőr meggyilkolásában a tüntetések alatt.