Sárdobálással kezdődik a spanyol kampány

Mindkét oldalról negatív kampány jellemezte a hivatalos választási hajrá kezdetét Spanyolországban. A két hét múlva sorra kerülő helyhatósági és tartományi választások tétje a kormányzó szocialisták és az ellenzéki Néppárt számára is óriási. A május 22-i szavazás megadhatja a végső döfést a gazdasági válság miatt egyre népszerűtlenebb szocialista pártnak. Ugyanakkor meglepő, hogy nem a munkanélküliség és a gazdaság helyzete, hanem újra a terrorizmus problémája vált az első számú kampánytémává.

Május utolsó előtti vasárnapján minden spanyol településen helyhatósági választásokat tartanak. Ugyanazon a napon szavaznak a spanyolok 13 tartomány parlamenti képviselőiről, egyúttal jövőbeli kormányzatáról. Négy tartományban (Andalúzia, Baszkföld, Galícia és Katalónia) hagyományosan, eltérő években tartanak tartományi választásokat. A kampányra már a kezdetben rányomja a bélyegét, hogy a spanyol Alkotmánybíróság, felülírva a Legfelsőbb Bíróság korábbi döntését, engedélyezte a baszk baloldali szeparatista párt, a Bildu indulását, annak ellenére, hogy a politikai formáció kapcsolatban állhat az ETA baszk fegyveres szervezettel.

Törvényes szeparatizmus?

A Bildu ekkor az Alkotmánybírósághoz fordult jogorvoslatért, míg Bilbaóban többezres szimpátiatüntetést tartottak a hét folyamán a párt mellet. A kisebbségi szocialista kormányt a madridi Képviselőházban kívülről támogató Baszk Nemzeti Párt (PNV) pedig azzal fenyegette meg José Luís Rodriguéz Zapatero kabinetjét, hogy kihátrál a kormány mögül a jövő évi költségvetés őszi szavazásán és minden támogatását visszavonja a jövőben, amennyiben a Bildu nem indulhat a helyhatósági választásokon.

Az Alkotmánybíróság, hat az öt alkotmánybíró ellenében, pénteken alkotmányellenesnek ítélte a Bildu kizárását a választásokból, így a párt Baszkföldön és Navarra tartományban indulhat a helyhatósági döntéshozók posztjaiért, Navarrában pedig részt vesz a tartományi választásokon is.

Terrorizmus és demokrácia?

Az Alkotmánybíróság döntése kritikák özönét váltotta ki a jobboldalon. Az ellenzéki Néppárt (PP) több választási gyűlésén is kétségbe vonták a döntés helyességét és a kormányzó párt nyomásgyakorlását vélik felfedezni a verdikt mögött. A baloldal szemében a PP kritikája az alkotmány semmibevételéről árulkodik és, ahogy Alfredo Pérez Rubalcaba miniszterelnök- helyettes és belügyminiszter kifejtette, „ellentétes a demokráciával”. Zapatero vasárnapi gijóni választási gyűlésén azt is felrótta az ellenzéknek, hogy a terrorizmus témáját mint választási fegyvert akarják a szocialisták (PSOE) ellen használni.

A vitába mindkét oldalon beszálltak a pártok nagy öregjei is. A volt szocialista miniszterelnök, Felipe González (1982-1996) egy madridi kampánygyűlésen azt állította, hogy a Zapatero- kormány érte el eddig a legtöbben az ETA elleni harcban, míg a José Máría Aznar vezette kormányzat alatt a terroristáknak sikerült tovább fegyverkezniük. José María Aznar (1996-2004) ugyanekkor a Madridtól 50 kilométerre fekvő Guadalajarában a kormány politikáját kárhoztatta, melynek nyomán az ETA visszakúszhat a politikába és mely megalázza a terrorizmus áldozatainak emlékét.

A jobboldal beveszi az önkormányzatokat

A terrorizmus témája mellett a spanyol politikai elit azért még mindig a gazdaság helyzetére koncentrál. Zapatero Gijónban próbálta megnyugtatni 5000 hívét, hogy már megkezdődött a kilábalás a gazdasági válságból és a jóléti államot nem tőlük, hanem a jobboldaltól kell félteni. Két nappal előtte León városában azt bizonygatta, hogy a jobboldalnak nincs receptje a krízisre és az általa vezetett kormány a lehető legerősebb szociális védelmet nyújtja az arra rászorulóknak a spanyol demokrácia történetében. Mariano Rajoy, a PP elnöke vasárnapi madridi beszédében a szocialisták kampányát minden ízében „hazugságra épülőnek” nevezete. Ugyanakkor ígéretet tett a gazdasági növekedés visszaállítására és a munkahelyteremtésre, amennyiben a Néppárt veheti magához a kormányrudat. 

Ez utóbbi úgy tűnik, a helyi és tartományi kormányzatok szintjén, már júniusban megtörténhet. A Társadalomkutató Intézet (CIS) márciusi és áprilisi összesített adatai azt mutatják, hogy a PSOE május végén minden tartományban elveszíti a kormányzáshoz szükséges többségét, ahol eddig ez fennállt. Kasztília- La Mancha és Asztúria tartományokban, illetve a Baleár- szigeteken kiszorulnak a kormányzásból is, míg Extremadurában és Aragóniában külső támogatásra lesz szükségük a választások után. Ráadásul a PP előreláthatólag növeli előnyét Madridban és Valenciában. A szocialisták továbbá elveszíteni látszanak Barcelona és Sevilla polgármesteri székét is. Előbbire a katalán jobboldali Konvergencia és Uniót (CiU), utóbbi megszerzésére a PP-t tartják esélyesebbenek.