Lengyelországban is szorulnak a magánnyugdíj-pénztárak

Elfogadta a parlament alsóháza múlt pénteken az erősen vitatott lengyel nyugdíjreformot, ezzel pedig Magyarország és Bulgária után Lengyelország is az magánnyugdíj-pénztári rendszerből kívánja az állami nyugdíjkasszát kisegíteni. A reformot egyaránt kritizálják a dolgozói szakszervezetek és az üzleti körök is, a lengyel kormány azonban cáfolja, hogy a magyarországihoz hasonló helyzetről lenne szó, és a változások a lengyel kormány szerint lehetővé teszik az euró bevezetését. A lengyel intézkedések a már felhalmozott vagyont nem érintik.

A lengyel parlament alsóháza által elfogadott jogi változtatások 7,3 százalékról 2,3 százalékra csökkenti az egyéni keresetekből a magánnyugdíj-pénztárakba befizetett nyugdíjjárulék arányát, míg az 5 százalékos különbséget Lengyelország állami társadalombiztosítási rendszerébe, az úgynevezett ZUS-ba irányítják. A törvény 237 igennel szavazták meg a parlamenti voksoláson 154 nemmel szemben, 40 tartózkodás mellett.

A lengyel kormány álláspontja szerint a lépés elengedhetetlen volt ahhoz, hogy továbbra is ki tudják fizetni a nyugdíjakat az eladósodott társadalombiztosítási kasszából, így pedig csökkenteni tudták a központi költségvetésre nehezedő nyomást is. A reform a kormány szerint összesen 195 milliárd zlotyt (48 milliárd eurót, vagyis több, mint 13 billió forintot ) fog megtakarítani a lengyel államnak 2020-ig. A törvényt azonban még meg kell szavaznia a lengyel parlament felsőházának, majd az államelnöknek, Bronislaw Komorowskinak is alé kell írnia, aki viszont a miniszterelnök Donald Tusk egyik legfőbb szövetségesének számít. A kormány úgy számol, hogy a törvényt így végül már május 1-jén sikerülhet hatályba léptetni.

Az utoljára 1999-ben módosított lengyel nyugdíjrendszer a magyarországihoz hasonlóan három pilléren nyugszik, amiből kettő kötelező, egy pedig önkéntes alapú. Az első pillér, amit a Társadalombiztosítási Intézet (ZUS) kezel, a felosztó-kirovó rendszeren alapszik, egyfajta „generációk közötti szerződést” valósítva meg. Ez magyar rendszerhez hasonlóan azt jelenti, hogy a ZUS által kifizetett nyugdíjakat az aktív dolgozók által befizetett hozzájárulásokból fedezik, és nem rendelkezik tartalékkal. A rendszer kötelezettségei – a maastrichti kritériumokat kiegészítő Euró Plusz Paktumáltal meghatározott „finanszírozási rés” – tehát folyamatosan nő addig, amíg ezt a népszaporulat vagy a bevándorlás nem ellentételezi. Lengyelországban Magyarországhoz hasonlóan ez a finanszírozási rés nő, a lengyel kormány az intézkedéssel ezt akarja 2020-ig betömni, ami a 2015-re tervezett lengyel euróbevezetés egyik feltétele lesz.

A második pillért a magánnyugdíj-pénztári alapok jelentik, amik azzal a pénzzel gazdálkodnak, amit a ZUS utal át nekik az első pillérnek juttatott nyugdíjjárulék összegéből, ennek az átutalásra kerülő járuléknak az arányát kívánja most csökkenteni a lengyel kormány. A lengyel intézkedések azonban döntően eltérnek a hazaiaktól, ugyanis a korábban felhalmozott kiadásokat nem élik fel, és így a „finanszírozási rés” csökken, Magyarországon viszont nő. Magyarország azonban Lengyelországgal szemben nem kívánja bevezetni az eurót, így nem is akar megfelelni az Euró Plusz Paktum ezen rendelkezéseinek.

Jacek Rostowski pénzügyminiszter azt reméli, hogy a piacok pozitívan reagálnak majd a magánnyugdíj-alapokkal kapcsolatos változtatásokra. Rostowski a Rzeczpospolita napilapnak azonban azt is elmondta, hogy Magyarországgal ellentétben a nyugdíjpénztárakba már befizetett járulékokat Lengyelországban nem fogja érinteni a változás, mert a két országnak is eltérő a helyzete.

„A kormány csak annak a módját akarja megváltoztatni, ahogy a befizetendő nyugdíjjárulékok megoszlanak a nyílt nyugdíjalapok és a Társadalombiztosítási Intézetben vezetett régi és új számlák között. Következésképpen ez a helyzet teljesen más, mint Magyarországon” – mutatott rá Rostowski, arra utalva, hogy Magyarország és Bulgária éppen a lengyelországihoz hasonló előtakarékoskodó rendszer felszámolásával próbálta csökkenteni a deficitjét.

Rostowski pénzügyminiszter azt is kijelentette, meg van győződve, hogy a piacok pozitívan fognak reagálni a döntésre, mert ezzel a kormány meggyorsítja az államháztartás konszolidációját. „Ezekkel az intézkedésekkel, azokkal együtt, amiket a költségvetésben már végrehajtottunk, biztos, hogy a költségvetési hiány körülbelül harmadával lesz kevesebb már az idén, mint tavaly, jövőre pedig legalább a 2010-es szintnek a felére fog csökkenni.” – tette hozzá Rostowski.A döntésnek azonban sem a munkaadók, sem a munkavállalók nem örülnek.

Álláspontok

A Lengyel Kereskedelmi Kamara (KIG) szerint a nyugdíjalapok reformja elsősorban a központi költségvetési hiány csökkentését célozza azzal, hogy csökkentik az állami hozzájárulás mértékét a szociális alaphoz, hosszútávon azonban ez eltávolodást jelent az állami költségvetéstől független, öngondoskodáson alapuló nyugdíjrendszer eszméjétől. A kamara szerint ez veszélyes lehet abból a szempontból, ha egyszerre akarják csökkenteni az államadósságot és fenntartani a gazdasági növekedést is.

A Lewiatan Lengyel Magánmunkaadók Szövetségének szakértőinek állítása szerint a nyugdíjrendszerben történő módosítások azzal fenyegetnek, hogy szétrombolják a nyugdíjrendszert is jelenlegi formájában. Szerintük a javaslat valójában csak el akarja rejteni az államadósság egy részét azzal, hogy a biztosítottaktól vesz el pénzt, amit aztán a kormányok kezébe ad. A szövetség arra is rámutat, hogy a kormány azzal, hogy a nyugdíjpénztáraktól az állami nyugdíjkasszába vezet át pénzeket, megússza, hogy átszervezze az államadósságot és túllépje a pénzügyi biztonsági keretét, de a későbbi nyugdíjasok rosszul fognak járni a reformmal. „Ez ahhoz fog vezetni, hogy a magánnyugdíj-pénztárak összeomlanak és csökkenni fognak a nyugdíjak. Ezzel pedig az elmúlt évek alatt felépített rendszert fogják szétverni.” – idézi a Warsaw Voice a Lewiatan szövetség nyilatkozatát.