Jelentős előrelépés az europaktum

Jóváhagyták elvi szinten az európai uniós tagországok állam- és kormányfő azt az újabb intézkedéscsomagot, amelynek célja az euróövezet pénzügyi stabilitásának növelése, az uniós versenyképesség javítása és a gazdasági koordináció további fokozása.

Megerősítik, hogy a versenyképességi paktumhoz hat, az euróövezeten kívüli ország is csatlakozott – nevezetesen Lengyelország, Bulgária, Románia, Lettország, Litvánia és Dánia -, és ez a lehetőség az EU még kimaradó többi tagállama számára is nyitva áll. 

Összesen négy EU-tagállam – Magyarország, Csehország, Svédország és Nagy-Britannia – nem csatlakozott a paktumhoz. Orbán Viktor szerint ha nem lettek volna az egész adórendszert érintő változások, Magyarország nyugodt szívvel csatlakozott volna a paktumhoz.

A versenyképességi paktumban a belső államadósság csökkentésére, a bérkiadások visszafogására irányuló javaslatok és kötelezettségvállalások szerepelnek, beleértve a nyugdíjkorhatár emelését, a munkaerőpiac rugalmasabbá tételét, illetve a deficit- és adósságcélok nemzeti törvénykezésbe foglalását is. A csomag célja nem pusztán a versenyképesség növelése, hanem a foglalkoztatási helyzet javítása, az államháztartás fenntarthatóságának szavatolása és a pénzügyi rendszer stabilitásának biztosítása is.Az Euró Plusz és az Euro Paktum kiegészíti a Stabilitási és Növekedési Paktumot, illetve az EU hivatalos közös gazdaságpolitikáját, az Európa 2020 stratégiát olyan módon, hogy a nemzeti gazdaságpolitikai célok ne kerüljenek ezekkel összeütközésbe.

Az Euró Plusz Paktum nem változtatja meg sem az EU intézményei közötti hatalommegosztást, és a tagállamok hatásköreit sem. A Paktumnak éppen az a célja, hogy a tagállamok a saját hatásköreiket úgy gyakorolják, hogy egyeztetnek egymással, és saját, nemzeti döntéseikkel ne hátráltassák, hanem segítsék közös céljaik megvalósítását. Bár a nemzeti hatáskört nem csökkenti a Paktum, ugyanakkor a kormányokat kiteszi egymás és a Bizottság (külső) kontrolljának és számonkérésének.

A versenyképességi fejezet gerincét Németország sikeres versenyképességi programja inspirálta, és elsősorban a bérpolitikára koncentrál. A tagállamok azt fogják nyomon kísérni, hogy a bérek a termelékenységgel összhangban változnak-e, vagyis a béremelkedések mögött tényleges többlet-teljesítmény van-e. „A versenyképességgel kapcsolatos legfontosabb vállalások azok, hogy a kollektív béralku nemzeti hagyományait is figyelembe véve a tagállamoknak meg kell próbálniuk megakadályozniuk a többlet teljesítménnyel nem alátámasztott bérnövekményeket, és meg kell nehezíteniük az automatikus béremelések (pl. inflációs indexálás) rendszerét.

Az Euró Plusz Paktum magyar szempontból legsúlyosabb elvárása az volna, hogy az élőmunka terheit terhelő adókat úgy volna csak szabad csökkenteni, hogy az összadóbevételek mértéke nem változik. Vagyis az Euró Plusz Paktum a jelenlegi magyar adópolitikával szemben azt várná, hogy más adók növelése mellett csökkentsék a bérre rakódó közterheket, hogy az ne növelje a költségvetés vagy a nyugdíjrendszerek hiányát.

További jelentős újítás ezenfelül, hogy a Stabilitási és Növekedési Paktumot a tagállamoknak be kell építeniük saját alkotmányukba vagy alaptörvényeikbe, és nemzeti szinten is kikényszeríthetővé kell tenniük azt.

A pénzügyi stabilitásról szóló rész szerint egyrészt a tagállamoknak jóval óvatosabban kell eljárniuk a bankcsődök kezelésénél. A közvetlen adózás azonban továbbra is nemzeti hatáskörbe fog tartozni, de a tagállamok célja itt az, hogy ne próbálják adójogszabályokkal egymás elől elhalászni ugyanazokat az adóztatható jövedelmeket.

Herman Van Rompuy az EU államfői és kormányfői tanácsának elnöke kijelentette: mind a 17 euróövezeti tagország vezetőjének meggyőződése, hogy gazdaságaikat versenyképesebbé és működésében egymáshoz jobban közelítővé kell tenni. A paktum fő ereje szerinte, hogy politikai kötelezettséget jelent, amely hozzáadódik a piac nyomásához és a nemzetközi intézmények nyomásához, amely eddig is érezhető volt.

Ezek alapján elmondható, hogy jelentős előrelépést jelenthet a paktum elfogadása, azonban itt is cél lenne, hogy minden tagállam illetve jelen esetben tagállamokon kívülről is csatlakozzanak, mert a közös politikai összefogás nélkül, a célok ellenére a kivitelezés nehézkessé válhat.