Újabb korrupt képviselőt buktattak le

Miközben ügyészségi és parlamenti vizsgálatok zajlanak a Sunday Times által múlt héten lebuktatott három korrupt EP képviselő ellen, a brit vasárnapi lap ma egy újabb, spanyol képviselőről közölt hasonló bizonyítékokat. Az Európai Parlament jogi bizottságának oldalán ma is láthatók azok a befektetési csalásokkal szembeni védekezésre szánt jogszabályi rendelkezések, amelyeket az oknyomozó újságírók fiktív lobbicége segítségével vizeztek volna fel az érintett EP-képviselők.

Pablo Zalba Bidegain (spanyol Népppárt – néppárti frakciócsoport) a befektetési csalások áldozatainak kártalanításáról szóló 97/9/EK irányelvhez vállalta módosító indítvány benyújtását. Az irányelv parlamenti változata jelenlegi állapotában a korrupciós botrány során eddig megnevezett képviselők javaslatait is tartalmazza – Zalba Bidegain mellett Zoran Thaler és a Adrian Severin helyett eljáró Sebastian Valentin Bodu javaslatait is. Zalba Bidegain tanácsadói díjat fogadott el a munkáért, mert azt mondta, hogy egy hosszabb ideig tartó, fiktív tanácsadói testületi megbízással honorált általános lobbista megbízáson gondolkodnia kell. (A múlt héten lebuktatott Zoran Thaler volt szlovén külügyminiszter, EP képviselő pont ilyen konstrukciót fogadott el).

A Sunday Times leleplező sorozata (a lent megtekinthető rejtett kamerás videófelvételekkel) nem csak az egyes képviselők korrumpálhatóságának változatos módjait bizonyítja, hanem azt is, hogy a parlamenti korrupció a frakciókat átfedő rendszert alkot. A brit vasárnapi lap által „megrendelt” módosítások ugyanazt a jogszabályt tudták több helyen módosítani, így jelentős mértékben megváltoztatva azt az irányelvet, amit utána 27 tagállam parlamentjének kellett volna a nemzeti jogba átültetni.

Az Európai Parlament 1979-2009. között folyamatosan fejlődött egy nemzetközi vitafórumból nagy hatalmú törvényhozó szervezetté. Régebben a képviselőknek viszonylag kevés joguk volt az EU és elődei ügyeibe beavatkozni, de folyamatosan nőttek a hatásköreik. Így azok a választók, akik korábban a parlament jelentéktelensége vagy tájékozatlanság miatt az európai parlamenti választásokon az aktuális kormányokkal vagy a hazai politikai rendszerrel szembeni elégedetlenségük kinyilvánítására használták az európai választásokat, most korrumpált jogszabályokat kapnak vissza. A Lisszaboni Szerződés jóváhagyása óta ugyanis szinte minden EU jogszabály szövegét a Bizottság kezdeményezi de a Tanács és a Parlament hagyja jóvá, így azok jelentős részét az EP-képviselők véglegesítik. Gazdasági ügyekben pedig a joganyagnak körülbelül a kétharmadát az Uniótól készen hagyjuk, vagy a Tanács és a Parlament által jóváhagyott irányelvi kereteken belül alkotják meg nemzeti parlamentjeink azokat. A 2009-es EP választáson kizárólag pártlistán mandátumot szerzett képviselőknek már a világ egyik legerősebb jogalkotó szervezetének tagjai, még akkor is, ha a pártjaik döntően belpolitikai célokra használták a választást.

A korrupciós botrányban múlt héten lebukott képviselők mind egykori jelentős kormánytisztséget betöltő közép-európai politikusok voltak, akik pártjuk otthoni többségének elveszítése után az Európai Parlamentbe „vonultak vissza”. Zalba Bidegain azonban egy olyan 35 éves fiatal képviselő, aki 2009-es megválasztása előtt az üzleti életben dolgozott, és 2007-ben elvégezte a nagy presztízsű London Business School vezetői MBA programját is.

A botrányba keveredett Ernst Strasser (Osztrák Néppárt – néppárti EP frakció), egykori belügyminiszter még múl vasárnap lemondott. Zoran Thaler (szlovén Szociáldemokraták – szocialisták és demokraták EP frakció) hétfőn azt követően mondott le, hogy azzal védekezett, csak meg akarta ismerni a lefizetés módszereit, mert már korábban is próbálkoztak nála. Adrian Severin (román szociáldemokrata – az EP szocialisták és demokraták frakciójából való kirúgása óta független) volt román miniszterelnök-helyettes azonban állítja, a jelenlegi jogszabályokba nem ütközik, amit tett, és nem mondott le a mandátumáról.

A három korábban lebukott képviselő ellen az osztrák, szlovén és román ügyészség folytat vizsgálatokat vesztegetés miatt. Ezen kívül az Európai Parlament belső vizsgálatot indított. Miközben az EU intézmények átláhatóságáért közdű anti-korrupciós szervezetek, köztük az ALTER-EU az ügy kapcsán az Európai Parlamenti képviselőkre vonatkozó összeférhetetlenségi és átláthatósági szabályok szigorítását követelik, a lobbiszervezetek és sok parlamenti képviselő beérné a rajtakapott „egyedi esetek” megbüntetésével.

Az ügyben megkérdeztünk egy magyar EP képviselőt is, az interjút holnap olvashatják az EurActivon.