Mi lesz veled Északnyugat-Bulgária?

Az Eurostat legfrissebb adatai alapján Bulgária északnyugati régiója az Európai Unió legszegényebb és legelmaradottabb NUTS II. régiója. A magas munkanélküliséggel küszködő, demográfiai csapdába esett régió megmentése érdekében a bolgár kormány sürgős gazdaságélénkítő programot indít el a közeljövőben. Komoly lépések szükségesek az infrastruktúra, a vállalkozásfejlesztés, a munkateremtés és a szociális helyzet javítása érdekében.

A Eurostat 2007 után  idén ismét az Északnyugati régiót jelölte meg az Európai Unió legelmaradottabb statisztikai és tervezési területi egységeként. Az Európai Unió GDP átlagának 28 százalékával az Északnyugati régió több mint 12-szeres hátrányban van a leggazdagabb régióhoz, Belső Londonhoz (343 százalék) képest. A régió Pleven,  Lovecs,  Montana,  Vraca és  Vidin megyéket foglalja magában. A kritikusan elmaradott területek kategóriájában található két másik bolgár régió is – az Északközponti és Délközponti régió. Az uniós GDP 30 százalékos szintjén levő két régiót csak a fent említett Északnyugati régió és a romániai Északkeleti régió (29 százalék) előzi meg a negatív listában.

A konvergencia határt, vagyis az Európai Unió GDP átlagának 75 százalékát összesen 64 régió nem éri el – tizenöt Lengyelországban, nyolc Csehországban és Romániában, hat Magyarországon és Bulgáriában, négy Olaszországban és Portugáliában, három Görögországban, Franciaországban (Tengerentúli területek) és Szlovákiában, kettő Nagy-Britanniában és egy Spanyolországban, Lettországban, Észtországban és Litvániában.

Az adatok nyilvánosságra kerülése után Bojko Boriszov kormányfő azonnal cselekvésre szólította fel a kormányt és a parlamenti pártokat. Rövid egyeztetések után munkacsoportot állított fel a kormány, melyben az Északnyugati régió helyi önkormányzati vezetői és minisztériumi szakértők fognak részt venni. A pénzügyminisztériumi, a munkaügyi és szociális minisztériumi valamint a gazdasági minisztériumi fő prioritások között fog szerepelni ezentúl a legelmaradottabb régió bevonása az egyes európai uniós projektekbe.

Az országgyűlés elnöke, Cecka Cácseva sajtótájékoztatót tartott Vidinben, ismertetve a munkacsoport és a kormányzó Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért (GERB) elfogadott fejlesztési koncepcióját. Cácseva elmondta, hogy jelen pillanatban is folyik azoknak a magántulajdonban lévő földek az államosítása, amelyek szükségesek a négysávos „Botevgrád – Vidin” főút megépítéséhez. Ez a főút fogja összekötni a Dunav hidat és a „Hemusz” autópályát. A kormánypárti politikus szerint ennek a közlekedési útvonalnak a kiépülése kulcsfontosságú lesz a régióban a munkahely teremtési gondok megoldása szempontjából. Terv készül az adózási és befektetési feltételek kedvezőbbé tétele érdekében, s ezen belül az európai támogatások hatékony felhasználásának elősegítésére a mezőgazdaságban. „Hangsúlyozni kell a régió pozitív adottságait. Itt található a Duna, a környezet tiszta, a régióban fellelhető számos történelmi és kulturális emlékhely, például a Belogradcsiski sziklák (szerk. UNESCO világörökség).

Ezekből üzletet és pénzt is lehetne kovácsolni” – nyilatkozta az országgyűlés elnöke. Az Északnyugati régióban kiemelten magas a munkanélküliségi ráta, a mélyszegénységben élők száma és a társadalomba nem integrált cigányok aránya. A sajtótájékoztatón Cácseva kifejtette véleményét az előző hónapban felállított specializált bíróságról is. „Feltétlenül szükséges ez az intézmény, tisztára kell mosnunk Bulgária jó hírnevét európai partnereink előtt. Nagyon fontos, hogy az idei nyáron jó monitoring jelentés készüljön az országról” – utalt a 2008-ban bekövetkezett példátlan sikkasztási botrányra és a közelgő schengeni csatlakozásra. „Az Európai Bizottság februári jelentésében komoly dicséretben részesültünk a szervezett bűnözés és korrupciós bűncselekmények kivizsgálására felállított specializált bíróság felállításának és a Büntetőjogi Kódex szigorításának köszönhetően. Az USA éves külügyi elemzése az országról szintén egyedülállóan pozitív” – utalt az elindított belügyi reformokra.

Milanov Viktor

Friss hírek

100 millió eurós bírságot kapott a Continental

Még mindig nem csengett le teljesen a Volkswagen-csoportot 2015-ben megrázó dízelbotrány. A Continental most - közel 9 évvel később - kapott egy 100 millió eurós bírságot, amiért nem akadályozta meg, hogy alkalmazottai részt vegyenek a dízel-kibocsátási csalásban.

Read More »

250 forint osztalékot fizet idén a Mol

A Mol mintegy 198 milliárd forint osztalék kifizetéséről döntött a 2023-as üzleti évre vonatkozóan. Az egy részvényre jutó alap osztalék mértéke 150 forint, ezen túl a részvényeseknek mintegy 100 forint körüli rendkívüli osztalékot is fizetnek.

Read More »