KMKF: újabb magyar-magyar látszatpárbeszéd?

Pénteken, március 11-én tartották a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) plenáris ülését. Az eseményt eleinte februárra tervezték, ám a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) tisztújító kongresszusa miatt március elejére tolták. A magyar kormány által meghirdetett nemzetpolitikai rendszerváltás következtében már megszokottá váltak a kárpát-medencei magyarság képviselőinek gyakori konzultációja, a KMKF jogköreinek várva várt tisztázása azonban újra elmaradt.

Mint ismeretes, a KMKF a kárpát-medencei magyarság parlamenti, regionális, helyi és EU-s képviselőit tömöríti, születésének eredeti oka pedig a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) 2004 utáni megszűnése volt. A budapesti kormányváltás után azonban a két intézmény párhuzamosan működik, innen adódik a feladatkörök határozott körülrajzolásának igénye. Mint kiderült a pénteki ülés nem hozott megoldást erre a kérdésre, Kövér László, az Országgyűlés elnöke elmondta, további megfontolásra a problémát visszautalták a fórum állandó bizottsága elé.

A magyar-magyar kapcsolatok intézményes kereteinek meghatározása mellett a plenáris ülés napirendjén szerepelt még a könnyített honosítási eljárás egyes vonzatainak megvitatása, illetve a Duray Miklós nevével fémjelzett szórványstratégia megtárgyalása is.

A kettős állampolgárság kapcsán az ülés végső állásfoglalása kijelenti, „(a) KMKF várakozással tekint a magyar állampolgárság kiterjesztése folyamatára, valamint üdvözli, hogy a kedvezményes honosítás és visszahonosítás alkalmazása révén március 15-i nemzeti ünnepünkön köszönthetjük az állampolgársági esküt elsőként tévő honfitársainkat.” A érzelmi konszenzuson túlmenően azonban szóba került a sarkalatos aspektussá vált választójog is. Az anyaországi döntéshozók képviseletében mind Kövér László, mind pedig Semjén Zsolt, nemzetpolitikáért felelős kormányfő-helyettes megerősítette a korábban is hangoztatott gondolatot, mely szerint nem létezik első- és másodkategóriás állampolgárság.

A már eddig is többször aláhúzott elvi megfontolásokon túl azonban a plenáris ülésen sem derült ki, hogyan néz majd ki a gyakorlatba ültetés. Az egyik legvalószínűbb megoldásnak az tűnik, hogy az országos listára adhatnák le szavazataikat a határon túl élő magyar állampolgárok. Erre enged következtetni Kövér László azon kijelentése is, amely szerint ugyan nem létezhet kétféle állampolgárság, lehetnek különbségek a szavazati jog tartalmának és gyakorolhatóságának tekintetében.

A könnyített honosítás körüli egyetértés margójára Kelemen Hunor, az RMDSZ újonnan választott elnöke elmondta, hogy a szülőföldön maradás elősegítésére kell elsődleges célként tekinteni. „Nem az a célunk Erdélyben sem, Magyarországon sem, a többi régiókban sem, hogy a szülőföldet elhagyják a magyar emberek, hanem az, hogy egy szimbolikus, vagy egy szimbolikusnál erősebb jóvátétele történjen a trianoni traumának” – idézi Kelemen Hunort a Duna TV összefoglalója. Berényi József, a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnöke szintén üdvözölte a szavazati jog ügyével kapcsolatos konszenzust. „A mi helyzetünk egyszerű, mivel a Szlovákiában állandó lakhellyel nem rendelkező szlovák állampolgárok is szavazhatnak a parlamenti választásokon, így az álláspontunk Magyarország kapcsán sem más” – mondta el Berényi a KMKF ülés után. Hozzátette, hogy arról még tovább tanácskoznak, hogy majd kit lehet választani, illetve hogyan folytathatnak majd politikai kampányt.

Elkerülhetetlenül szóba került a Magyarországon folyó alkotmányozás is. A záró állásfoglalás itt rámutat, „(a) KMKF üdvözli az új Alaptörvény tervezetében megjelenő, az egységes magyar nemzet eszméjét és Magyarországnak a határon kívüli magyar nemzeti közösségek iránt viselt felelősségét kifejező szándékot.” A Felvidék.mának nyilatkozva Berényi József arról beszélt, már korábban is körvonalazódott az az igény, hogy pontosítsák az anyaország határon túli magyarság iránti felelősségének mibenlétét. A magyar kormány képviselői pedig meghívták a kisebbségi képviselőket, meglátásaikkal javítsanak a készülő alaptörvény szövegén.

A KMKF üdvözölte az új román oktatási törvényt, valamint elvárásokkal tekint a további kisebbségbarát reformokra, ez utóbbi megfogalmazást Szlovákiára is kiterjesztette. Hasonló módon a vajdasági kulturális autonómia tartalommal való kitöltését is érdeklődéssel figyeli, valamint elítélte a vereckei honfoglalási emlékmű megrongálását. Emellett „(a) KMKF a régióban 2011-ben tartandó népszámlásokkal kapcsolatban felhívja a magyar nemzetrészek tagjait, hogy ne adják fel magyarságukat, hiszen a népszámlálási adatok alapján dől el a közeljövőben, hogy milyen intézmények szolgálhatják megmaradásukat, hogy milyen keretek között lesz mód közösségeik szabad nyelvhasználatára. A KMKF üdvözli, hogy a magyar nemzeti közösségek képviseleti szervezetei esetenként összefogva készítik fel a magyar embereket a népszámlálásra” – derül ki a fórum állásfoglalásából.

A korábbi Máért-üléshez hasonlóan a pénteki KMKF-ülés szintén a „nemzeti katarzis” jegyében zajlott. Tőkés László a következőképpen fogalmazta meg a fórum résztvevőinek feladatát: „Minden lehető módon járuljunk hozzá ahhoz, amit Orbán Viktor miniszterelnök úgy hirdetett meg: a nemzeti együttműködés rendszere, amelyben immár egy magyar ügy létezik.” Az örömbe talán csak egyetlen keserűbb pont vegyült, ugyanis továbbra sem sikerült a Most-Híd szlovákiai párt helyét megtalálni a magyar-magyar együttműködés keretein belül. A KMKF 2009. szeptemberi plenáris ülésre ugyan kaptak meghívót, ám akkor a párt képviselői maradtak távol. Ez alkalommal azonban a meghívó már elmaradt. Bugár Béla, a tömörülés elnöke a Felvidék.ma beszámolója szerint elmondta, sem őt, sem pártját nem foglalkoztatja, hogy nem invitálták meg a plenáris ülésre.

Az elmúlt időszakban megszaporodtak a nemzetpolitikai jellegű találkozók, ez a tény önmagában pedig üdvözlendő. A zárt ajtók mögött megtartott ülésekről azonban ritkán szivárognak ki konkrét viták, a zárónyilatkozatok pedig általában az elvi egyetértés diplomatikus megfogalmazásaiba burkolóznak. Fenn áll tehát annak a veszélye is, hogy a konszenzus látszatának fenntartása és a viták elkerülése érdekében, soha nem tűznek napirendre igazán konkrét témákat. Ebben az esetben sajnálatos módon elsorvadhat a magyar-magyar párbeszéd, a KMKF-hez hasonló intézményes keretek pedig csupán a magyar kormány döntéseinek legitimáló eszközeivé válhatnak.