Továbbra sincs egyetértés a nyelvtörvényről

Rudolf Chmel (Most-Híd) emberjogi és kisebbségügyi kormányalelnök hivatalában ma tanácskozott az a koalíciós szakcsoport, amelynek feladata lett volna a kisebbségi nyelvhasználati törvény módosító javaslatát végleges formába önteni. Véleménykülönbségek miatt nem született megállapodás.

A TASR hírügynökségnek a munkacsoporthoz közelálló forrás elmondta: „három-négy pontban ütköznek az álláspontok, elsősorban a KDH-nak vannak kifogásai“. Az SDKÚ-DS kompromisszumos javaslatot terjesztett elő, mégpedig azt, hogy a kisebbség nyelvét a hivatali érintkezésben ott lehessen használni, ahol egy-egy adott nemzeti közösség számaránya eléri a 15 százalékot. Mint ismeretes, ez a határ jelenleg 20 százalék, ezt akarta a Most-Híd 10 százalékra csökkentetni. Más források szerint kifogásai nem csupán a KDH-nak vannak, hanem a többi koalíciós párt egyes képviselőinek is.

Jozef Švolík, Rudolf Chmel tanácsadója megerősítette a tényt, hogy ma valóban volt ilyen tanácskozás a kormányhivatalban, s hozzátette, hogy a törvényjavaslatot tárcaközi egyeztetésre bocsátják, párhuzamosan további tárgyalásokat tartanak róla.

A törvénymódosító javaslatot Rudolf Chmel kormányalelnök és Bugár Béla, a Most-Híd elnöke még 2010 novemberében hozta nyilvánosságra, a helyhatósági választások előtt. Chmel akkor azt mondta, európai színvonalú törvényt akar, amelyben a nyelvhasználati küszöb 10 százalékra csökken; egyben válaszul a szigorított államnyelvtörvényre egyensúlyteremtő rendelkezésket építenek be a jogszabályba, beleértve a megsértésért kiróható büntetéseket is. Az új kisebbségi nyelvhasználati törvényt mint  a nemzeti kisebbségekről való állami gondoskodás koncepciójának első elemét harangozták be, a második a kisebbségi kultúrák támogatásáról és fejlesztéséről szóló jogszabály lenne.

A kisebbségi nyelvhasználati törvény parlamenti előterjesztését eredetileg februárra, majd márciusra ígért a Most-Híd. Ezt a szándékot a kereszténydemokraták azonnal elutasították, kijelentve: nincs szükség a törvény módosítására, s amennyiben arra mégis sor kerülne, azt ők kizárólag a 2011-es népszámlási adatok ismeretében tartják elképzelhetőnek, vagyis leghamarabb idén ősszel, vagy a jövő év elején.