Az USA felmondja az 1987-es nukleáris egyezményt

Donald Trump amerikai elnök bejelentette szombaton, hogy az Egyesült Államok felmondja a rövid és közepes hatótávolságú nukleáris erőkről szóló megállapodást (INF), mivel Oroszország megsérti az 1987-ben aláírt egyezményt.

Trump a nevadai Elkóban tett kampánykörútja után jelentette be ezt, de nem bocsátkozott részletekbe, nem mondta, hogy Oroszország szerinte mivel sérti meg az egyezményt.

„Felbontjuk a szerződést, majd fegyvereket fogunk fejleszteni, hacsak Oroszország és Kína nem egyezik bele egy új megállapodásba” – fogalmazott Trump. „Oroszország megsértette a szerződést, mégpedig sok éven keresztül” – mondta, hozzátéve: nem tudja, hogy elődje, Barack Obama miért nem tárgyalt ez ügyben az oroszokkal, s miért nem hátrált ki a szerződésből.

A The New York Times című napilap már egy nappal Trump bejelentése előtt azt írta, hogy az INF felmondásáról fogja tájékoztatni szombaton Moszkvában az orosz külügyminisztert John Bolton amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó. A lap emlékeztetett arra: a Trump-kormányzat régi szándéka a kilépés e szerződésből, részben mert Oroszország szerinte megsérti az egyezményt, részben pedig azért, mert az egyezmény betartása megakadályozza Washingtont olyan új fegyverzetek telepítésében, amelyekkel ellensúlyozhatja Kína közepes hatótávolságú fegyverzetének növekvő arzenálját.

James Mattis amerikai védelmi miniszter október 4-én Brüsszelben „tarthatatlannak” nevezte az INF-szerződés Oroszország általi megsértését, s ismételten figyelmeztetve Moszkvát: amennyiben nem változtat, az Egyesült Államok is kénytelen lesz hasonló képességeket kifejleszteni.

Oroszország is már korábban kilátásba helyezett „válaszlépéseket”, számítva az amerikai kihátrálásra. Éppen egy évvel ezelőtt Vlagyimir Putyin orosz elnök Szocsiban már jelezte: országa „haladéktalanul és szimmetrikus módon” reagál majd, ha az Egyesült Államok felmondja a szerződést.

Az INF-szerződést – Szerződés az Amerikai Egyesült Államok és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége között a közepes és rövid hatótávolságú rakétáik felszámolásáról – Washingtonban írta alá Ronald Reagan amerikai elnök és Mihail Gorbacsov, a Szovjetunió Kommunista Pártjának (SZKP) főtitkára 1987. december 8-án. Az amerikai szenátus fél évvel később, 1988. május 27-én ratifikálta, és a moszkvai június 1-jei ellenjegyzést követően lépett életbe.

A szerződés földi indítású hagyományos és nukleáris robbanófejekkel felszerelt közepes hatótávolságú ballisztikus rakétákról és robotrepülőgépekről rendelkezett. A hatótávolságot 500-5500 kilométerben határozták meg. Az egyezmény – amely mérföldkő volt a hidegháború lezárásában – megtiltotta az ilyen eszközök gyártását, birtoklását és tesztelését.

A németek nem örülnek

„Sajnálatos az Egyesült Államok bejelentése, hogy kivonul az INF-szerződésből. Mindez Németországot és Európát is nehéz kérdések elé állítja. Az INF-szerződés, amely Oroszországnak és az Egyesült Államoknak megtiltja a közepes hatótávolságú földi indítású rakéták birtoklását és kipróbálását, harminc éve az európai biztonsági struktúra fontos pillérének számít, éppen ezért kiemelkedő jelentőséggel bír számunkra Európában” – olvasható Maas közleményében.

A tárcavezető szerint a múltban ismételten felszólították Moszkvát, hogy tisztázza az INF-megállapodás állítólagos megsértésével kapcsolatos súlyos vádakat, Oroszország azonban eddig ezt nem tette meg. Maas ugyanakkor Washingtont is sürgette, hogy vegye fontolóra a lehetséges következményeket, mivel a szerződés felmondása negatív kihatással járhat a 2021-ben lejáró, a hadászati támadófegyverek csökkentéséről szóló START-3 megállapodásra is.

Forrás: MTI/AP/APA

Friss hírek

Az USA húzza felfelé a világgazdaságot

Az Egyesült Államok tavalyi államháztartási hiányának példátlan pro-ciklikus bővülése felhajtóerőt adott a hazai fogyasztásnak, és ezzel egyidejűleg magyarázattal szolgált az amerikai gazdaság meglepő ellenállóképességet jelző tavalyi növekedésére is.

Read More »