Luxemburg lehet az aszteroidabányászat Szilícium-völgye

Az 1980-as években Luxemburg majdnem szinte a semmiből a műholdas távközlési ipar éllovasává vált. A kis európai ország most újra az égbolt felé fordítja figyelmét, lévén globális vezető szerepet akar betölteni a világűrben alakuló versenyben, az aszteroidabányászatban.

Bár maga az ötlet sci-fibe illő, az aszteroidabányászat nagyon is valós dolog: tudósok tömegei dolgoznak azon, hogy 2020-tól megkezdődhessenek az első munkálatok. Ráadásul sokan már most a 21. század aranylázaként utalnak rá, ugyanis valóban kincset érő erőforrásokat rejtenek. Egyrészt fémeket: palládiumot és platinát (mindkettő fontos alapanyaga a robbanómotorok katalizátorainak), aranyat, valamint különféle ötvözeteket, amelyek a modern technológiájú kütyük, például az okostelefonok készítéséhez szükségesek. Másrészt a belsejükben víz található, amelyből rakéta-üzemanyag állítható elő, mégpedig akár az űrben.

Két piacvezető vállalat már több éve működik: az egyik a kaliforniai Deep Space Industries, a másik pedig a washingtoni Planetary Resources. Az Apolló-küldetések idejétől eltérően ezeket az új generációs kutatásokat már az ilyen és ezekhez hasonló magánvállalatok vezetik, melyeknek célja az űr minél szélesebb feltárása, valamint a profitszerzés.

  • Kapcsolódó cikkeink:

Luxemburg pedig ebben látja a nagy lehetőséget azáltal, hogy otthont ad a vállalkozóknak és az űrkutatással foglalkozó startupoknak, és már a folyamat kibontakozása során az űrbányászati ipar központjává válik.

A magánszféra által történő űrkutatás egy teljesen új piac, amelyben sok ezer milliárd dolláros potenciál rejlik. Az amerikai Szövetségi Repülési Hivatal elvárásai szerint az űrturizmus például az elkövetkező évek során egymilliárd dolláros ágazattá növi ki magát. Közben olyan ismert szakértők, mint Neil deGrasse Tyson, azt mondják, hogy a világ első billiomosa „az a személy lesz, akinek elsőként sikerül kiaknáznia a fémes aszteroidák ásványianyag-tartalmát”.

„Célunk, hogy átfogó keretet hozzunk létre az aszteroidákból vagy a holdról származó erőforrások feltárására és kereskedelmi felhasználására” – mondta Etienne Schneider luxemburgi miniszterelnök-helyettes és egyben gazdasági miniszter.

  • Adóparadicsom a vállalatok számára
A Németország, Belgium és Franciaország közé beékelt miniállam a maga 582 ezer lakosával és az egy főre jutó igen magas GDP-jével több, mint stabilnak mondható és ráadásul politikailag is semleges. Az ország az elmúlt évtizedekben a privát banki szolgáltatásokról, valamint az igen alacsony adóiról ismert: számos nagyvállalat járt jól az évek során azáltal, hogy máshol keletkezett jövedelmét luxemburgi, többnyire tényleges tevékenységet nem végző leánycégekhez csatornázta át, és rendkívül alacsony effektív adókulccsal adózott utána. Az ügyből egyébként botrány is kerekedett 2014 végén, ennek ellenére az ország máig nem változtatott az adózási gyakorlatokon.

Egy olyan kalandos és bizonytalan vállalkozás, mint az űrbányászat olyan szintű pénzügyi támogatást, jogi keretet és kedvező szabályozási struktúrát követel meg, amelyek lehetővé teszik a munka elvégzését. Luxemburg pedig épp ezt kínálja, lévén nagy szakértelemmel rendelkezik ezen a téren, ráadásul az 1980-as évek közepén sok tapasztalatot szerzett a kereskedelmi műholdipar területén.

Egészen addig az évtizedig ugyanis az űrben lévő műholdak egytől egyig kormányzati tulajdonúak voltak. Ez megváltozott a ’80-as években, Luxemburg pedig magához ragadta a gyeplőt a műholdas távközlési ágazatban, mikor 1985-ben elindította a Société Européenne des Satellites-et (SES), amely Európa első műhold-üzemeltető magáncége lett. Ma a SES a világ második legnagyobb kereskedelmi műhold-üzemeltetője.

„A kicsi országok valóban nagy benyomást tehetnek, ha összpontosítanak. Luxemburg a műholdas kommunikációra összpontosított, és hatalmas sikert aratott, így érthető, hogy most az aszteroidabányászatra terelődött a figyelme” – mondta Peter Stibrany, a Deep Space Industries vezető stratégája.

Az egész 2016-ban kezdődött, amikor a luxemburgi kormány által létrehozott Space Resources kezdeményezés égisze alatt az ország háromoldalú megállapodást kötött (a Deep Space Industries-zal és egy luxemburgi befektetési bankkal), hogy az ország kezdeményező szerepet vállalhasson az űrbányászatban. A célra első körben 223 millió dollárt különítettek el a nemzeti űrkutatás költségvetéséből, hogy már a korai szakaszban biztosítani tudják a finanszírozást, valamint támogatást nyújtsanak az űrbányászattal foglalkozó vállalatoknak.

„Abban az esetben, ha több pénzre lenne szükség, Luxemburg képes lesz arra, hogy biztosítsa ezt” – fogalmazott Etienne Schneider a sajtótájékoztatón, amelyen bejelentette a programot még 2016 júniusában.

Stibrany elmondása szerint a kormány egy nem nyilvános összegű kutatás-fejlesztési finanszírozást nyújtott a Deep Space Industries-nak.

2016 novemberében pedig a Planetary Resources is megállapodást kötött Luxemburggal: egy 28 millió dolláros beruházás a nagyhercegség részéről cserébe a vállalat egy részének tulajdonjogáért. Bár a cég nem fedte fel a teljes üzletet, Chris Lewicki vezérigazgató szerint Luxemburg „az egyik legnagyobb befektető” a Series A finanszírozásában.

Mindkét vállalat azt jósolja, hogy körülbelül a 2020-as évek közepére a víz, a hidrogén, az oxigén és a nemesfémek kivonhatók, feldolgozhatók és felhasználhatók lesznek akár a Mars-missziókhoz (és azokon túl), akár a Földön árucikként.

Egy tavaly megjelent Goldman Sachs kutatási jelentés rámutatott arra, hogy az aszteroidabányászat „reálisabb lehet, mint az gondolnánk”, és a Planetary Resources számadatait idézve elmondta, hogy egy focipálya méretű kisbolygóban nagyjából 25-50 milliárd dollár értékű platina található.

Kormányzati támogatás

A luxemburgi szabályozási struktúra talán még a finanszírozásnál is sokkal fontosabb. 2017-ben ugyanis Luxemburg lett az első európai ország, amely egy olyan törvényt fogadott el, ami biztosítja a vállalatok számára az űrből nyert erőforrások tulajdonjogát. Az Egyesült Államoknak van egy hasonló törvénye a kereskedelmi űrkutatásra vonatkozóan, a kereskedelmi űrindítási versenyképességi törvény (CSLCA, Commercial Space Launch Competetiveness Act), amely 2015 óta hatályos. Azonban míg az amerikai törvény kizárólag a magánszemélynek minősülő emberekre és vállalatokra vonatkozik, addig a luxemburgi minden luxemburgi címmel rendelkező vállalkozásra is érvényes.

Luxemburg ilyen szintű érdeklődése az aszteroidabányászat kapcsán számos kritikát is kapott. Többen úgy gondolják, hogy a lépéssel az ország csak kiterjeszti az adóparadicsom fogalmát egy új területre, lévén a fenti törvény ékes példa arra, hogy az állam továbbra is offshore pénzügyi központ legyen.

Luxemburgnak azonban esze ágában sincs lassítani a születő ágazatba történő befektetéseken. Sőt mi több, Schneider miniszterelnök-helyettes szerint az országnak „még több tőkéje van arra, hogy maximálisan támogassa a kereskedelmi űrkutatási vállalatokat”. A következő lépés valószínűleg egy hazai űrügynökség lesz, amelynek befektetési alapját a kormány és kockázatitőke-befektetők támogatják majd. Mint Schneider elmondta: Luxemburg készen áll arra, hogy az aszteroidabányászattal foglalkozó vállalatok K + F költségeinek akár 45 százalékát megtérítse.

Forrás: CNBC

Felkapott hírek

Friss hírek

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás