A Kreml-lista ürügyén újra terítéken a kelet-ukrajnai válság

A kelet-ukrajnai válság rendezésében részt vevő, úgynevezett “normandiai négyek”, azaz Ukrajna, Oroszország, Németország és Franciaország külügyminiszterei várhatóan ismét tárgyalóasztalhoz ülnek február 16-án, a müncheni biztonságpolitikai konferencia keretében – jelentette be Pavlo Klimkin külügyminiszter kedden Kijevben azután, hogy megbeszélést folytatott olasz kollégájával, Angelino Alfanóval.

Klimkin emlékeztetett arra, hogy négy külügyminiszter müncheni találkozóját Sigmar Gabriel, a német diplomácia vezetője javasolta január elején Kijevben tett látogatásakor. Az ukrán diplomata reményét fejezte ki, hogy az orosz fél is beleegyezik ebbe.

Az olasz külügyminiszter – aki jelenleg az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) soros elnöke – kijelentette: reméli, hogy a felek megegyeznek a minszki megállapodások betartásában a normandiai vagy akár más formátumú tárgyalás keretében.

Az ukrán diplomácia vezetője a találkozó után tartott sajtótájékoztatón meggyőződésének adott hangot továbbá, hogy a G7 országok a következő találkozójukon megvitatják az Egyesült Államok pénzügyminisztériuma által közzétett “Kreml-listát”, amelyen Vlagyimir Putyin orosz elnökhöz közel álló olyan politikusok és “oligarchák” szerepelnek, akikkel szemben Washington szankciók bevezetését tartja szükségesnek.

Klimkin szerint ez a lista azt mutatja, hogy az “egész civilizált világ” szolidáris Ukrajnával az Oroszországgal szembeni ellenállásában. Hangot adott azon reményének, hogy ez rákényszeríti Oroszországot arra, hogy beleegyezzen “valódi” békefenntartó misszió jelenlétébe a Donyec-medencében, ugyanis – mint fogalmazott – semmi értelme annak, hogy csak “testőrei” legyenek az EBESZ küldötteinek. Ezzel a külügyminiszter arra utalt, hogy Kijev régóta sürgeti ENSZ-békefenntartók küldését a Donyec-medencébe, amibe Moszkva bele is egyezne, de a kéksisakosok mandátumát illetően alapvető véleménykülönbség van a két ország között. A Kreml ugyanis több ízben kifejezésre juttatta azon álláspontját, hogy az ENSZ-békefenntartók feladata pusztán a fegyvertelen EBESZ-megfigyelők biztonságának szavatolása kell, hogy legyen.

Az ukrán külügyminiszter kijelentette, hogy a Donyec-medence szakadár területein embertelen körülmények között élnek azok, akik ott maradtak. Szavai szerint az orosz megszállók szándékosan teremtenek olyan helyzetet, amely humanitárius katasztrófához vezethet a térségben.

Higgadtságra szólította fel az európai, amerikai és orosz vezetőket a moszkvai Európai Üzleti Egyesület

A mintegy félezer céget tömörítő AEB közleményében hangot adott nyugtalanságának és arra figyelmeztetett, hogy az effajta lépések árthatnak az európai beruházók érdekeinek és megnövelhetik a bizonytalanságot az oroszországi üzleti közegben.

Dmitrij Rogozin hadiiparért felelős orosz miniszterelnök-helyettes kedden Moszkvában azt állította, hogy az Oroszország ellen bevezetett nyugati szankciók “több százmilliárd dolláros” kárt okoztak európai vállalatoknak. Mint mondta, a legnagyobb veszteség azokat az európai cégeket érte, amelyek amerikai nyomásra elvesztették a technológiájukat felvevő orosz piacot. Rogozin rámutatott, hogy Oroszország saját műszaki fejlesztésekbe kezdett, miután meghiúsultak a hadiipara számára európai hadiipari cégekkel megkötött beszállítói szerződések. Úgy vélekedett, hogy a technikai függetlenség korábban nem ellenőrzött területekre való kiterjesztése hasznos Oroszország számára.

A “Kreml-lista” publikálását követően Alekszandr Novak orosz energiaügyi miniszter kijelentette, hogy az Oroszország elleni szankciók további kiterjesztéséből sem az amerikai cégeknek, sem a világgazdaságnak nem lenne haszna. Szavai szerint a gazdasági büntetőintézkedések célja az, hogy gátolják az üzleti tevékenységet, ami egyet jelent a piaci verseny akadályozásával.

A nap folyamán Petro Porosenko elnök a Facebookon kommentálta a keddre virradóan nyilvánosságra hozott “Kreml-listát”. Az ukrán államfő köszönetet mondott az Egyesült Államoknak, amiért ismételten demonstrálta, hogy vezető szerepet vállal az orosz agresszióval szemben. Reményét fejezte ki, hogy a washingtoni kezdeményezés nyomán Ukrajna európai partnerei meghozzák a szükséges döntést. Porosenko meggyőződését fejezte ki, hogy a szankciók ereje egyre nagyobb és szembetűnőbb befolyást gyakorol Oroszországra.

Forrás: MTI

Felkapott hírek

Friss hírek

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás