Emberiség elleni bűncselekménynek minősül Mianmar rohingják elleni politikája

“Apartheid-szerű” politikát folytat a mianmari kormány a rohingja muszlim kisebbséggel szemben azzal, hogy rendszeresen megtagadja annak tagjaitól az állampolgárságot, az egészségügyi ellátást, az oktatást és a szabad mozgáshoz való jogot – foglalt állást egy keddi jelentésében az Amnesty International (AI) nemzetközi jogvédő szervezet.

A kétéves vizsgálaton alapuló, Ketrecbe zárva fedél nélkül című jelentés szerint a folyamatos megkülönböztetés egyértelműen a rohingják etnikai (vagy faji) identitásához kapcsolódik, ezért ez a gyakorlat “jogilag apartheidnek, a nemzetközi jog alapján emberiesség elleni bűncselekménynek minősül”. Az apartheid a faji elkülönítés politikája, amelynek leghírhedtebb példája a Dél-afrikai Köztársaságban volt, ahol 1994-ig alkalmazta a fehér kisebbség.

A mianmari kormány általában bengálikként utal a rohingjákra, mivel a szomszédos Bangladesből érkezett “betolakodóknak” tekinti őket, akiktől a buddhista többségű Mianmar 1982-es állampolgársági törvényének értelmében az állampolgárságot is megtagadja.

Izrael fejlett technológiájú fegyvereket adott el Mianmarnak (korábban Burma) a rohingja muzulmán kisebbség elleni etnikai tisztogató kampány idején egy korábban megkötött üzlet alapján – jelentette a Háárec című izraeli újság október végén.

Egyebek között izraeli gyártmányú, lőállásokkal felszerelt haditengerészeti járőrhajók cseréltek gazdát a nagyszabású fegyverüzletben. A mianmari haditengerészet a Facebook-oldalán is üdvözölte áprilisban az izraeli hadihajók megérkezését, miközben – mutat rá a Háárec – ekkor már háborús bűnökkel vádolták az ázsiai ország hadseregét.

Az Amnesty International feljegyezte a rohingják életét szinte teljes egészében korlátozó törvényeket és rendeleteket, amelyeket – a civil szervezet szerint – általában önkényes őrizetbe vételekkel, veréssel és bírósági eljáráson nélküli, önkényes kivégzésekkel tartatnak be. A rohingjáktól ezenkívül rendszeresen megtagadják az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférést és szabad mozgásukat is korlátozzák, például kijárási tilalommal, ami akadályozza a muszlim kisebbség tagjait egyebek között a pénzkeresésben, a rokonok meglátogatásában vagy vallásuk gyakorlásában.

Az AI szerint a mianmari kormány attól a kevés személyazonosító okmánytól is meg akarja fosztani a rohingjákat, amellyel a kisebbség tagjai jelenleg rendelkeznek. A nemzetközi jogvédő szervezet példaként említette, hogy a hatóságok megnehezítették az újszülöttek személyes adatainak bejegyeztetését, illetve törölték azoknak a nevét a hivatalos nyilvántartásból, akik a népszámlálóbiztos érkezésekor éppen nem tartózkodtak otthon. Az AI szerint ez gyakorlatilag lehetetlenné teszi azt, hogy a rohingja menekültek visszatérhessenek mianmari otthonaikba.

Kutupalong, 2017. november 19. Federica Mogherini, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főmegbízottja (k) meglátogatja a mianmari rohingja menekültek táborát a bangladesi Kutupalongban 2017. november 19-én. (MTI/EPA/Abir Abdullah)

Kutupalong, 2017. november 19.
Federica Mogherini, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főmegbízottja (k) meglátogatja a mianmari rohingja menekültek táborát a bangladesi Kutupalongban 2017. november 19-én. (MTI/EPA/Abir Abdullah)

Aung Szan Szú Kjí de facto mianmari vezető múlt hétfőn a Délkelet-ázsiai Országok Szövetségének (ASEAN) Fülöp-szigeteki csúcstalálkozóján ígéretet tett arra, hogy az elmenekült emberek visszatelepítése három héten belül megkezdődik azután, hogy Mianmar egyetértési megállapodást írt alá Bangladessel.

Az amerikai kongresszus Mianmar egykori fővárosában, Rangunban tartózkodó tagjai kedden kijelentették: a mianmari hadsereg durva reakciója a rohingja felkelők augusztus végén végrehajtott összehangolt támadására az “etnikai tisztogatás minden jelét” magán viseli. Ehhez hasonló véleményt fogalmazott meg korábban az ENSZ is.

Október végén az amerikai kormány büntető intézkedéseket foganatosít a mianmari vezetés ellen a rohingja kisebbség elleni erőszak miatt. A külügyi szóvivő a – mianmari hadsereg ellen hozott korábbi intézkedések és fegyvereladási embargó mellett – bevezetett új szankciókkal kapcsolatban elmondta: ezek között szerepel például a magas rangú mianmari katonai vezetőknek adott beutazási engedélyek felfüggesztése, vagy a biztonsági erők magas rangú tisztségviselőinek már kézbesített meghívások visszavonása. Az amerikai külügyminisztérium kilátásba helyezett gazdasági szankciókat is “az atrocitásokért felelős személyek ellen”. Bővebben…

“Mélységesen felháborodtunk a hadseregnek és a helyi csoportoknak a rohingják elleni erőszakos és aránytalan válaszlépése miatt” – közölte Jeff Merkley demokrata szenátor a kongresszusi tagok mianmari és bangladesi látogatásának végén. Merkley a szenátus külügyi bizottságának a tagja, és ő vezette azt az öttagú kongresszusi bizottságot, amelynek tagjai az elmúlt napokban olyan helybéliekkel találkoztak, akiket a mianmari hadsereg rohingják elleni erőszakos fellépése sújtott.

Kutupalong, 2017. november 19. Sigmar Gabriel német külügyminiszter (k) meglátogatja a mianmari rohingja menekültek táborát a bangladesi Kutupalongban 2017. november 19-én. (MTI/EPA/Abir Abdullah)

Kutupalong, 2017. november 19.
Sigmar Gabriel német külügyminiszter (k) meglátogatja a mianmari rohingja menekültek táborát a bangladesi Kutupalongban 2017. november 19-én. (MTI/EPA/Abir Abdullah)

Forrás: MTI/dpa/Reuters

Felkapott hírek

Friss hírek