Az IMF követeléseihez igazították az ukrán privatizációs törvényt

Az ukrán parlament új privatizációs törvényt fogadott el első olvasatban csütörtökön, amelynek fő célja megkönnyíteni és a mostaninál átláthatóbbá tenni állami vállalatok értékesítését, ami egybevág az ország fő hitelezője, a Nemzetközi Valutalap (IMF) egyik fő követelésével a kölcsönök további folyósításához. Az előterjesztést a 450 fős törvényhozás 258 tagja támogatta.

Vitalij Trubarov, az állami vagyonkezelő alap vezetője a döntéshozatal előtt a javaslatot ismertetve kiemelte: az előterjesztés alapján az eddigi hét jogszabály helyett egy törvényben egyesítik a privatizáció jogi szabályozását. Újdonságként kiemelte, hogy két csoportba bontja az eladásra szánt állami vállatokat. A kis cégek esetében bevezetik az elektronikus kereskedelmet, a nagyvállalatok privatizációjába pedig nemzetközi tanácsadókat vonnak be. Az előbbi kategóriába ingatlanok és kisebb cégek kerülnek, míg utóbbiba olyan nagyvállalatok, amelyek aktívumai meghaladják a 250 millió hrivnyát, azaz körülbelül 2,5 milliárd forintot.

Kiemelte, hogy bővül az eladásra kínált állami vállalatok listája, emellett rövidül a határideje az értékesítésre bocsátásnak. Jelenleg az eladás előkészítése 9-12 hónap, ezt az indítvány 4-5 hónapra szűkíti le. Hosszabbodik ugyanakkor a pályázatok benyújtásának határideje, ami most 20-45 nap, az új szabályozás szerint viszont már 20 és 180 nap között határozza meg.

Trubarov tájékoztatása szerint a jogszabály ezen felül növeli a vevők közötti konkurenciát azáltal, hogy kiszélesíti azok körét, akik részt vehetnek a versenyben, továbbá garanciát biztosít a vevőnek azzal, hogy legfeljebb három évben korlátozza annak határidejét, amíg jogi úton támadható az adás-vétel.

Volodimir Hrojszman miniszterelnök az előterjesztés támogatását kérve arra hívta fel a képviselők figyelmét, hogy Ukrajnában mintegy 3,5 ezer veszteséges állami vállalat van, amelyek privatizációja jelentős megtakarítást, valamint többletbevételt eredményezne az állami költségvetésben.

  • Korábban írtuk:

Forrás: MTI

Friss hírek

100 millió eurós bírságot kapott a Continental

Még mindig nem csengett le teljesen a Volkswagen-csoportot 2015-ben megrázó dízelbotrány. A Continental most - közel 9 évvel később - kapott egy 100 millió eurós bírságot, amiért nem akadályozta meg, hogy alkalmazottai részt vegyenek a dízel-kibocsátási csalásban.

Read More »

250 forint osztalékot fizet idén a Mol

A Mol mintegy 198 milliárd forint osztalék kifizetéséről döntött a 2023-as üzleti évre vonatkozóan. Az egy részvényre jutó alap osztalék mértéke 150 forint, ezen túl a részvényeseknek mintegy 100 forint körüli rendkívüli osztalékot is fizetnek.

Read More »