Szintet lépett az orosz-amerikai médiacsata

Olyan információkat közvetített az Amerika Hangja, a Szabadság Rádió és a CNN a 2016-os orosz alsóházi parlamenti választások idején, amelyek kétségbe vonták Oroszország választási rendszerének demokratikus természetét, amivel beavatkoztak az ország belügyeibe – jelentette ki Leonyid Levin, az Állami Duma tájékoztatáspolitikai bizottságának elnöke a ház pénteki, a témának szentelt tanácskozásán.

Levin az általa vezetett testület egyik jelentését ismertette, amely azt volt hivatott megállapítani, hogy az oroszországi jogszabályokkal összhangban tevékenykedik-e a Szabadság Rádió, az Amerika Hangja és a CNN orosz nyelvű szolgálatai, valamint más amerikai sajtóorgánumok.

A képviselő kifogásolta, hogy az említett amerikai médiumok a legtöbb esetben ellenzéki forrásokra támaszkodva, kizárólag a rendszeren kívüli ellenzék pártjait, a Parnaszt és a Jablokót tüntették fel pozitív színben, azt állítva emellett, hogy a választás előre lefutott, és hogy a hatalom az adminisztratív befolyásolás eszközéhez folyamodott. A kedvező hangnemű választási tudósítások aránya nem haladta meg a 2 százalékot, 43 százaléknyi nyíltan negatív tartalom mellett.

A bizottsági elnök szerint a három médiaorgánum részese az Egyesült Államok Oroszország belpolitikáját befolyásoló kiterjedt rendszerének, és tevékenységét idegen ügynökségeknek minősülő nem kormányzati szervezetekkel és alapokkal koordinálja. Mint mondta, sikerült kimutatni, hogy a vizsgált médiumok egyeztetve terjesztettek az amerikai védelmi és a külügyi tárca alá tartozó intézmények által előállított tartalmakat.

  • A másik fél
Mindeközben az amerikai igazságügyi minisztérium bejelentette, hogy Robert Mueller volt FBI-igazgató személyében különleges ügyészt nevezett ki “az orosz kormánynak a 2016-os elnökválasztás befolyásolására irányuló erőfeszítései és más kapcsolódó ügyek” vizsgálatára.

További részletek

Levin, anélkül, hogy megnevezte volna, kiket vádol, azt állította, hogy az orosz információs térben aktív jelentősebb médiastruktúrák mintegy 30 százalékát külföldről irányítják. Sérelmezte, hogy a külföldre irányuló amerikai állami műsorszórást felügyelő igazgatótanács (Broadcasting Board of Governors, BBG), amely tavaly 160 millió dollárból gazdálkodott, egyformán kezeli az Iszlám Állam elnevezésű terrorszervezet és az Oroszország információs befolyásával szembeni fellépést.

Az orosz parlamenti alsóház a témakörben, várhatóan júniusban, zárt ülést tart majd, amelyre meghívják Alekszandr Bortnyikovot, a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) igazgatóját és az amerikai médiabeavatkozás kivizsgálására különbizottságot állítanak fel. Az ülésen javaslatként fogalmazódott meg, hogy az orosz nyelven sugárzó külföldi médiumokat ne a külügyminisztériumnál akkreditálják, hanem a tömegkommunikációs és távközlési hatóságnál (Roszkomnadzor).

A kormányzó Egységes Oroszország párt azt követően kezdeményezte a parlamenti eljárást, hogy Jeanne Shaheen amerikai demokrata párti szenátor márciusban törvénytervezetet nyújtott be, amely megengedné a washingtoni igazságügyi tárca számára, hogy a külföldi ügynökök bejegyzését előíró jogszabály alapján vizsgálatot indíthasson az orosz RT televízió ellen.

Az eljárás célja annak megállapítása lenne, hogy a társaság befolyásolta-e a tavalyi amerikai elnökválasztási kampányt. Az angol nyelvű, az orosz kormány által finanszírozott RT (korábban Russia Today) egyik csatornája műsorait Washingtonból sugározza. Shaheen korábban azt állította, “jó okunk van azt hinni, hogy a csatorna az orosz kormánnyal egyeztetve hamis híreket terjeszt és aláássa demokráciánkat”.

  • További cikkeink a témában:

Forrás: MTI / Kitekintő

Felkapott hírek

Friss hírek

epa06307554 A handout photo made available by Dalai Nohra  shows Lebanese Prime Minister Saad Hariri speaks During a conference under slogan Together against piracy' in Beirut, Lebanon, 03 November 2017 (Issued 04 November 2017). Hariri announced on 04 Novermber 2017 that he resigns from the Prime Minister's office. According to media reports, Hariri said that the current political climate reminds him with the time before the assassination of his father, former Lebanese Prime Minister Rafic Hariri, and he also mentioned Iran's influence in his country, and the region. Hariri came into office for his second term on 18 December 2017.  EPA/DALATI NOHRA HANDOUT  HANDOUT EDITORIAL USE ONLY/NO SALES

Egyelőre tisztségében marad a libanoni kormányfő

A hazájába két és fél hetes távollét után visszatérő Szaad Haríri libanoni miniszterelnök a tévében közvetített nyilatkozatában elmondta, benyújtotta hivatalos lemondását Michel Aun köztársasági elnöknek, aki nyomatékosan javasolta, várjon vele, engedjen teret a lemondás okairól és politikai hátteréről folytatandó párbeszédnek. Hozzátette, hogy elfogadja az elnök javaslatát.

Read More »