Burkina Fasó-i puccs: mit hozhat a jövő?

A 2014-es felkelés után űjabb fordulóponthoz érkezett a Burkina Fasó-i külpolitika: szeptember 16-án a hadsereg átvette a hatalmat az átmeneti kormánytól. Mi lesz az októberre tervezett választások, és ami még fontosabb, az egész ország sorsa?

Burkina Fasóban sokat változott a világ ahhoz képest, mint amilyen egy évvel ezelőtt, 2014 októberében volt. Akkor egész Afrika büszkén és támogatóan figyelte, hogy a Burkina Fasó-i nép tömegtüntetésekkel távozásra kényszerítette a 27 éve uralkodó és egyre inkább diktatórikus irányba tolódó Blaise Compaoré elnököt. Ezzel szemben most a hangulat egészen más jellegű. Ahogy alig 25 nappal a Compaoré távozása óta hatalmon lévő ideiglenes kormány leváltását célzó októberi elnökválasztás előtt az elnöki testőrség puccsot hajtott végre, őrizetbe vette az ideiglenes elnököt, a miniszterelnököt és két miniszterét is.

Azt mindenki tudta, hogy a Diendéré Gilbert tábornok vezette katonai egység nem egyszerű eset, hiszen Compaoré mindig is különleges bánásmódban részesítette őket, a hadseregen belül egyedi elbánásban részesülnek, mások az anyagi juttatásaik is. Így tehát, amikor még anno Isaac Zida ideiglenes miniszterelnök meg akarta nyirbálni ezeket a kiváltságokat és a hadseregbe akarta integrálni őket, azonnal fegyveres konfliktusig eszkalálódtak az események, és csak törzsi vezetők beavatkozásával sikerült elkerülni a vérontást. Természetesen az akkori alku részeként beígért megemelt pénzügyi juttatásokat a kőkemény pénzügyi és gazdasági problémákkal küzdő állam a mai napig nem tudta teljesíteni, de még fontosabb, hogy a Compaoréhoz mindig is közel álló elnöki testőrség számára egyre sötétebb jövő közeledett a választásokkal. Azokkal a választásokkal, amelyeken pont azokat az embereket, a Compaoré-vezetés egykori tisztviselőit nem engedték indulni (augusztusban több mint 40 választási jelöltséget utasítottak el), akiktől Diendéré és csapata státuszuk megmentését remélték.

Ráadásként az elnöki testőrség által mindig is támogatott Compaoré, illetve magas rangú vezetőtársai ellen hazaárulás, gyilkosság és egyéb vádak kapcsán eljárás indult, szóval a folyamatosan a testőrség feje felett lebegő megszüntetési tervekkel együtt olyan helyzet jött létre az országban, ahol Diendéré számára az egyetlen esély a puccs volt. A puccsisták akciójuk után nem sokkal bejelentették a Diendéré vezette Demokratikus Nemzeti Tanács megalakulását, illetve azt is, hogy a választások megtartásra kerülnek majd egy későbbi időpontban. A helyzet mégis igen feszültnek tűnik, főként, hogy a Nemzeti Ideiglenes Tanács (a testület, amely a békés demokratikus átalakulásért felelt Compaoré után) elnöke, Chérif Sy is elnöknek nyilvánította magát a miniszterelnök Zida házi őrizetbe kerülése után.

Az biztosnak látszik, hogy a nép csak igen véres áldozatok árán fog tudni beleszólni az események alakulásába, hiszen a puccs és egy esetleges Compaoré-rezsim visszatérésének hírére ezrek vonultak utcára tüntetni szerte az országban, de a megmozdulást éles lőszerek alkalmazásával, több halálos áldozat kíséretében az elnöki testőrség elfojtotta első körben. A legfrissebb hírek szerint ugyan Diendéré és a tanács szabadon engedte Michel Kafando ideiglenes elnököt, de ezt a hírt a tanácson kívül mindenki más cáfolta és az is biztos, hogy igen sok katona állomásozik az elnöki palota körül. Az Afrikai Unió túlságosan sokat nem habozott, egy nappal a puccs híre után azonnal bejelentette Burkina Faso felfüggesztését a szervezetben, felszólított a korábbi helyzet helyreállítására és elrendelte szankciók bevezetését a puccs „terroristáknak” nevezett vezetőivel szemben.

Fentebb már esett szó a puccsisták által túszul ejtett sokmillió emberről, akik viszont nem hajlandóak elfogadni az események sorozatát, példának okáért a főváros, Ouagadougou több negyedében (Hamdalaye, Larlé vagy éppen Gounghin) mindenfelé barikádok vannak az utcákon, az emberek az éjszakákat is odakint töltik, Zogona körzetében pedig véres harcok voltak megint a testőrség egységei és a megmozdulók között. A reguláris hadsereg laktanyáinál jelenleg még mindig eléggé csend honol, pedig például Bobo-Dioulasso városában is a laktanyához vonultak az emberek, arra kérve a katonákat, hogy segítsenek az országot fogságba ejtő, hozzávetőleg 1200 katona elűzésében. Az elemzés végén pedig még egy utolsó kérdés és válasz, avagy hol volt Blaise Compaoré a puccs idején, egyáltalán van-e köze hozzá? Diplomáciai források szerint Marokkóban van ezekben a napokban, ahol július óta állt kórházi kezelés alatt és állítólagosan fogalma sem volt a puccsról, de most érdeklődve figyeli jóbarátjának akcióját és a következő napok fényében dönt majd következő lépéseiről.