A Balkán az új Juncker-terv középpontjában

A szerda délelőtt a Jean-Claude Juncker bizottsági elnök által az Európai Parlament elé tárt új javaslat jövendőbeli hatékonysága még felettébb kérdéses a schengeni határokon bezúduló újabb tömegek, továbbá viszonylag széleskörű közép-európai elutasítottsága miatt, két újdonsággal ugyanakkor máris szolgál az eddigiekhez képest – számol be a BalkanInsight.com hírportál. A jelenlegi cselekvési terv 2016 elejére ígért részletesebb, kiforrottabb formába öntése azonban csakhamar késeinek és okafogyottnak bizonyulhat a naponta változó és súlyosbodó fejlemények tükrében.

Az új dokumentum két legfontosabb kulcselemének mindenképpen a korábbi, összesen 120 000 főre vonatkozó befogadandó összlétszám 160 000-re történő megemelése, valamint a Nyugat-Balkánon elterülő országok biztonságossá nyilvánítása számít, amelynek következtében az innen érkezők a jövőben nem számíthatnak benyújtott kérelmük pozitív elbírálására. Ennek értelmében innentől fogva az Albániából, Bosznia-Hercegovinából, Koszovóból, Macedóniából, Montenegróból, Szerbiából és Törökországból a kontinens belseje felé tartók szigorú értelemben vett gazdasági bevándorlóknak számítanak majd, akikre gyors kiutasítás vár.

A már sokat emlegetett úgynevezett „kvótarendszert” illetően ugyanakkor távolról sincs még ekkora egyetértés sem, a 28 tagot számláló integráció ugyanis szemmel láthatóan kettészakadt, amelyben kirajzolódni látszik a korábbi alapító tagként számon tartott nyugati államokkal szemben a visegrádi négyek (Csehország, Lengyelország, Szlovákia, Magyarország) koalíciója is. A Balkán három EU-tagállamát illetően a Juncker-terv alapján Horvátországnak 1064, Bulgáriának 1600, míg Romániának 4646 személyt kellene befogadnia. A bizottsági biztosi kollégium első embere azonban igyekezett azt is leszögezni, hogy amennyiben egy a korábban felsorolt hat államból elveszti „biztonságos” minősítését, úgy elesik az uniós csatlakozás lehetőségétől is.

Románia nem sokkal a tervezet napvilágra kerülése után már bejelentette, nem támogatja az új felosztást, az ország ugyanis csak 1786 ember befogadására és ellátására rendelkezik elégséges kapacitással, ráadásul ezekből 200 férőhely már be is telt. Victor Ponta kormányfő nyilatkozatában teljes körű szolidaritásáról biztosította Brüsszelt, azonban képtelenek teljesíteni ezeket a feltételeket, mivel sajtóinformációk szerint a romániai befogadóállomások csupán 1200 ember ellátására alkalmasak. Bukarest eleddig még mentesült a görög-macedón-szerb-magyar útvonalat terhelő hatalmas nyomás alól: az idei év során eddig csak 913 menekültkérelem érkezett be a hatóságokhoz.

Horvátország tekintetében talán valamivel kedvezőbb a helyzet, a helyi táborok ugyanis több száz menekült befogadására alkalmasak még, az év végéig pedig további kettő megnyitására is sor kerülhet szükség esetén, ideiglenesen akár 10 000 embert is biztonságba helyezve átmenetileg. 2015 folyamán ide mostanáig mindössze 720 menekültstátuszért folyamodó dokumentum futott be, amelyből 40 talált eddig pozitív fogadtatásra.