Folytatódó ciprusi tárgyalások

Újra tárgyalóasztalhoz ültek a kettéosztott Ciprus vezetői. A folyamatok ígéretesek, ám nincs mindenben egyetértés. A cél az 1974 óta megosztott sziget újraegyesítése, és ezzel minden idők egyik legnagyobb diplomáciai konfliktusának megoldása.

Folytatódnak a tárgyalások a ciprusi konfliktus rendezése kapcsán. Hosszú évek után 2014-ben végre tárgyalóasztalhoz ült a két oldal vezetése, hogy megoldást találjanak a diplomáciai patthelyzetre. Nicos Anastasiades, a görög etnikumú Dél-Ciprus, és Mustafa Aknici, a török gyökerű Észak-Ciprus vezetője elkötelezettségét fejezte ki a konfliktus megoldására. A békefolyamat azonban korántsem zökkenőmentes.

A sziget 1974 óta van kettéosztva. Ekkor az akkoriban Görögország élén álló katonai vezetés Ciprus bekebelezését tűzte ki célul, véres támadásokat hajtva végre a török etnikumú ciprusi kisebbség ellen. Ennek hatására Törökország katonai intervenciót hajtott végre, amelynek során leválasztotta a sziget északi részét, kikiáltva az Észak-Ciprusi Török Köztársaságot. E területre települhettek a török gyökerű ciprusiak Törökország oltalma alatt. A sziget ettől fogva területileg és etnikailag egyaránt kettéosztott. Törökország a mai napig nem hajlandó kivonulni a szigetről, arra hivatkozva, hogy szükség van a katonai jelenlétre a török ciprusiak védelmében, ezzel megakadályozva a sziget egyesülését.

Mivel a sziget kettéosztottsága politikailag és gazdaságilag is kifejezetten hátrányos mindkét fél számára, így a gyakori nézeteltérések ellenére a déli és északi országrész vezetői közös rendezési tervben állapodtak meg az ENSZ égisze alatt. A 2014-es tervezet értelmében a sziget föderációként működne, amelyben a déli és az északi országrész egyenlő joghatósággal bírna. A ciprusi föderáció közös parlamenttel, alkotmánnyal, legfelsőbb bírósággal rendelkezne. Emellett a felek megegyeztek a közös ciprusi állampolgárság bevezetéséről is. Amennyiben sikerül a sziget egyesítése, úgy Észak-Ciprus is teljes jogú tagjává válna az Európai Uniónak, élvezve annak minden előnyét.

Az első nézetkülönbség a rendezés megvalósulása utáni helyzettel kapcsolatos. A tervezet értelmében a föderáció felállítása után Görögország, Törökország és az Egyesült Királyság ellenőrizné a folyamatokat. Míg Észak-Ciprus továbbra is szeretné, ha Törökország egyfajta protektor szerepben jelen lenne a térségben, addig a déli oldal nem kér a felügyeletből.

Bár jó jel, hogy a 2014-ben megtorpant tárgyalások 2015 májusában újrakezdődtek, Yoannis Kasulidis dél-ciprusi külügyminiszter mégis szkeptikus. A tervezet értelmében ugyanis az elnökség rotációs rendszerben zajlana. Kasulidis szerint ez semmiképpen sem igazságos, hiszen így vagy úgy az egyik fél ki lenne zárva a vezetésből. A politikus továbbá kijelentette, hogy amíg a sziget nem egyesül, addig Törökország Európai Uniós tagsága ki van zárva, mivel azt Ciprus szüntelenül meg fogja vétózni.