Az európai gazdaságban beköszöntött a kikelet

Minden jel arra vall, hogy beköszöntött a tavasz az európai gazdaságban. A feladatunk most az, hogy tartóssá tegyük a kikeletet – közölte Pierre Moscovici, az Európai Unió gazdasági és pénzügyi biztosa abból az alkalomból, hogy kedden bemutatta az utóbbi évek legoptimistább gazdasági előrejelzését. Brüsszel radikálisan lefelé módosította az idei évre szóló görög növekedési prognózisát, ami óhatatlanul hatással lesz a folyamatban lévő tárgyalásokra és az államadósság fenntarthatóságának megítélésére is.

Ha hinni lehet az EU gazdasági és pénzügyi biztosának, annyi szűk esztendő után végre beköszöntött a tavasz az európai gazdaságban.

Az Európai Bizottság kedden közzétett tavaszi gazdasági előrejelzése szerint a gazdasági indikátorok többsége azonos irányba mutat: „valódi ciklikus fellendülés van folyamatban” – közölte Pierre Moscovici. A francia biztos ugyanakkor óva intett attól, hogy a gazdasági ciklusban bekövetkezett pozitív változásból bárki is azt a következtetést vonja le, hogy hátra lehet dőlni és nincs szükség a megkezdett szerkezeti reformok folytatására és végigvitelére. „Most az a fő kihívás, hogy a tavasz ne csak egy idényre szóljon, hanem tartóssá váljon” – figyelmeztetett.

A Bizottság legutóbbi februári gazdasági prognózisához képest valamelyest javított a 2014 és 2016 közötti időszakra szóló makrogazdasági előrejelzésein, amelyeket a tagállamok esetében figyelembe fog venni a jövő héten napvilágra kerülő országspecifikus ajánlásaiban.

Az európai gazdaság – ahogy a bizottsági közlemény fogalmaz – vitorláját erős hátszél is dagasztotta az elmúlt hónapokban. Ezek közül kiemelkedik az olaj árának csökkenése, a tavaly júniusi tetőponthoz képest több mint a felére esett vissza a kőolaj világpiaci ára, doppingolva az olajimportőr Európa gazdaságát. Hasonlóan kedvező hatást gyakorolt az euró árfolyamának január óta 4 százalékos, 2014 óta pedig tíz százalékos leértékelődése a dollárhoz képest, ami versenyképesebbé tette az európai cégeket a nemzetközi piacokon. A harmadik katalizátorként ható elem az Európai Központi Bank mennyiségi lazítása volt már februárban is, és azóta, amivel hitelt és pénzt pumpált a gazdaságba. Végül a gazdasági és pénzügyi biztos az alapvetően semleges költségvetési politikát (se nem megszorító, se nem költekező) és az elmúlt években végrehajtott és most termelőre forduló szerkezeti reformokat is a növekedést erősítő körülmények közé sorolta.

A Bizottság ennek megfelelően az EU esetében 0,1, az eurózónát illetően pedig 0,2 százalékponttal feljebb vitte a 2015-ös növekedési előrejelzését. Az EU esetében a 2014-es 1,4 százalékos GDP-bővülés után most 1,8 százalékos, 2016-ban pedig 2,1 százalékos gazdasági növekedést prognosztizál. Az euróövezet átlagában ugyanezek a számok a következők: 0,9%, 1,5% és 1,9%.

Ami a tagállami kilátásokat illeti, a legnagyobb figyelem érthetően Görögországot övezte a dokumentum publikálása előtt. Nos, a Bizottság a görög helyzet körüli teljes bizonytalanság figyelembevételével a februári 2,5 százalék helyett májusban már csak 0,5 százalékos GDP-növekedésre számít Görögországban. A 2016-os előrejelzést is lefelé módosították, 3,6 százalékról 2,9 százalékra. Moscovici elismerte, hogy ennek óhatatlanul hatása lesz a görög program ötödik felülvizsgálatára és az arról folyó egyeztetésekre, amelyek jól értesült források szerint továbbra is nehézkesen haladnak. „Továbbra is meg vagyunk győződve arról, hogy a 2016-os dinamikusabb növekedésnek megvannak az alapjai, feltéve, ha a tárgyalások sínen maradnak, és a kormány folytatja a reformokat” – nyilatkozta újságírók kérdésére Pierre Moscovici.

A biztos szerint az Európai Bizottság számára továbbra sem kérdés, hogy Görögország helye az eurózónában van és el kell kerülni egy pénzügyi balesetet. Főnöke, Jean-Claude Juncker egy előző napi nyilatkozatával egyetértve nyilvánvalóvá tette, hogy az euró többet jelent egy egyszerű valutauniónál, és az euró és a blokk státuszának degradálását is jelentené, ha hagynának kipottyanni egy országot az euróövezetből.

Moscovici ugyanakkor nem volt hajlandó megválaszolni a görög állam likviditási problémáinak megoldására irányuló kérdéseket. „Remélem, hogy az Eurócsoport május 11-i ülésén helyes és határozott előrelépést tudunk majd regisztrálni” – közölte.

Ami a nagyobb EU-tagállamok kilátásait illeti, Lengyelországnak idén 3,3 százalékos, Spanyolországnak 2,8 százalékos, Nagy-Britanniának pedig 2,6 százalékos növekedést jósol Brüsszel. De, 1,9 százalékos GDP bővülésével még Németország is simán az uniós átlag felett van.

Franciaországban és Olaszországban már szerényebb, 1,1 és 0,6 százalékos növekedést vár tavaszi előrejelzésében a Bizottság. Az EU egészét tekintve Írország lehet a növekedési bajnok idén 3,6 százalékkal.

Mind az EU-ban, mind pedig az eurózónában a magánfogyasztás erőteljes bővülése lesz a fellendülés motorja. Ha lassan is, de a munkanélküliség is tovább csökken, bár még mindig elfogadhatatlanul magas szinten lesz a következő két évben is.

Az eurózónán belül 2015-ben előreláthatóan már csak négy országban – Franciaországban, Spanyolországban, Portugáliában és Finnországban – mérnek majd a küszöbértéknek számító 3 százalékosnál magasabb államháztartási hiányt.