A Rosatom ellenzi az alternatív szállítókat

Az Euratom Ellátó Ügynökség főigazgatója szerint energiabiztonsági kérdés, hogy az orosz nukleáris fűtőanyagok mellett mindig legyen egy másik alternatíva is. Ez azonban nem megy piac nélkül, különben a cégek nem ruháznak be. A Rosatom második számú vezetője azonban közölte, cége határozottan ellenzi az alternatív tüzelőanyag-szállító kötelezővé tételét minden egyes atomerőmű esetében.

Az atomenergia jövőjének szentelt brüsszeli szakmai fórumon vitába szállt egymással a nukleáris fűtőanyag-beszerzés diverzifikálásának kérdésében az Euratom Ellátó Ügynökség főigazgatója és a paksi atomerőmű két új blokkjának megépítésére a magyar féllel leszerződött Rosatom egyik vezetője.

A Paks 2-ről kötött szerződés nukleáris fűtőanyag-szállításra vonatkozó rendelkezéseit néhány hete megvétózó ügynökség vezetője, Sztamatiosz Calasz a New Nuclear Watch Europe nevű lobbiszervezet által rendezett kerekasztal-beszélgetésen energiabiztonsági okokkal magarázta, hogy az EU miért ragaszkodik a szállítók diverzifikációjához. A főigazgató hangsúlyozta, hogy a lehetőségnek mindig nyitva kell állnia az uránium (vagy a plutónium) Oroszországtól való beszerzése előtt, de alternatívákat is biztosítani kell. Ha ugyanis bármilyen okból szünetelne, vagy megszakadna a nukleáris tüzelőanyagok szállítása, az átálláshoz idő kellene, és az áramtermelésüket atomenergiából fedező országok alternatíva nélkül maradnának.

Calasz szerint a tüzelőanyagok beszerzésének diverzifikálása azonban nem működik piac nélkül, mert ennek hiányában az alternatív szállítókat semmi sem ösztönözné a beruházásra. Emlékezetes, hogy néhány hete az Euratom Ellátó Ügynökség előterjesztésére az Európai Bizottság éppen azért dobta vissza a paksi megállapodás fűtőanyagok beszerzéséről szóló rendelkezéseit, mert azok legalább 20 évre kizárólagos jogokat biztosítottak a beruházás kivitelezésére felkért orosz Rosatomnak.

Az elutasító döntést követően újrakezdődtek a tárgyalások az ellátás diverzifikációját elvi síkon garantáló szövegmódosításról, és nem kizárt, hogy már a jövő héten megszületik az első tervezet – tudatták a BruxInfóval nevük mellőzését kérő források. Általános várakozások szerint a Rosatom exkluzív szállítási jogát körülbelül 10 évre csökkentik majd, hasonlóan a finnországi beruházásról aláírt szerződéshez, amelynek ugyancsak a Rosatom a fővállalkozója. A finn modell ugyanakkor nem szolgálhat mintaként Paks számára, a kettő projekt között ugyanis – ahogy egy forrás fogalmazott – „több a különbség, mint a hasonlóság”.

A Rosatom elnök-vezérigazgató helyettese ugyanakkor ugyanezen a rendezvényen ellenezte, hogy az EU minden egyes atomerőmű esetében kötelezően előírja az alternatív szállító bevonására vonatkozó kötelezettséget. Kirill Komarov ezt üzleti szempontból vonta kétségbe. „Mi határozottan ellene vagyunk ennek” – szögezte le az orosz atomipar zászlóshajójának második embere.

Megfigyelők emlékeztetnek arra, hogy a diverzifikáció inkább elvi kötelezettség, és nem vonná automatikusan maga után azt, hogy az átmeneti idő leteltével Paksnak egy másik beszállítótól is be kellene szereznie fűtőelemeket. Annak lehetőségét azonban biztosítani kell, hogy egy másik cég is beszállhasson az üzletbe.

„Oroszország egy nehéz partner. A piaca egészen más elvek alapján működik, mint az európai” – reagált Komarov szavaira az Euratom Ellátó Ügynökség vezetője.

Sztamatiosz Calasz arra is emlékeztetett, hogy a nyugat-európai atomerőművek kivétel nélkül több mint egy szállítótól szerzik be az urániumot, miközben az egykori szocialista országok esetében jellemzően (az orosz technológiával épült erőműveknél) továbbra is csak egyetlen beszállító van. „Ha a szállítód kiesik, évekre van szükség a pótlására” – figyelmeztetett.

Kirill Komarov szerint a Rosatom a szabad és tisztességes piaci verseny híve, „amelyben a biztonság, a minőség és a megbízhatóság mindig elnyeri jutalmát. Arra is felhívta a figyelmet, hogy az orosz állami tulajdonú nagyvállalat nyugat-európai partnereitől eltérően egyetlen nagy entitás, ami mindent magába foglal. Ezzel összefüggésben furcsának nevezte azt a helyzetet, amikor a Rosatom százszázalékos tulajdonában lévő atomerőműnek pályázatot kell kiírnia ahhoz, hogy az ugyancsak az ő tulajdonát képező uránbányából tüzelőanyagot szerezzen be.

A Rosatom második számú vezetője ugyanakkor határozottan óva intett attól, hogy a nukleáris ipar is része legyen az időszakos geopolitikai feszültségeknek. „Egy atomerőmű-projekt hosszú évtizedekre szól. Senki nem tudja megmondani, hogy mi lesz éppen száz év múlva. Ezért megkerülhetetlen a stabilitás és a megbízhatóság” – szögezte le Komarov, hozzátéve, hogy cége eddig is, és ezek után is mindig teljesíteni fogja a szerződésekben vállaltakat.

Komarov előadásában megjegyezte, hogy a Rosatom jelenleg 9 atomerőmű blokkot épít Oroszországon belül, 11-et pedig külföldön. Világszerte 38 beruházásról írtak alá megállapodást (ezek közé tartozik a paksi két új reaktor is), 30 további esetében tartanak a tárgyalások, vagy a pályázatok elbírálás alatt állnak, és további 28 reaktorra vonatkozó potenciális megrendelés is elképzelhető. A helyettes vezérigazgató szerint a megrendelések összege meghaladja a 100 milliárd dollárt.

Az orosz üzletember közölte, hogy az új, VVER technológiával készülő Rosatom-létesítményeknél 50 dollár/MWh-ba kerül majd a villamos áram, legalábbis ennek elérése a cél. Úgy vélte, hogy erre a láncszerű, „sorozatgyártás” nyújthat garanciát, mivel ezáltal rengeteg időt és költséget lehet megtakarítani. A két paksi blokk egyébként az épülő finn után a 8-ik és a 9-ik sorszámot kapja ebben a sorozatban.

Az Euratom Ellátó Ügynökség főigazgatója szerencsésnek nevezte azt, hogy az új finn atomerőmű-beruházásról még az ukrán válság előtt kötöttek megállapodást. Ez ugyanis szerinte azt demonstrálja, hogy az EU-által például a fűtőanyag beszerzés diverzifikálása kapcsán támasztott feltételeknek nincs közük a Moszkva és a Nyugat közötti geopolitikai vitákhoz.