EU: megint egérutat nyertek a franciák

Megkegyelmezett az Európai Bizottság az eurózóna három fekete bárányának, Franciaországnak, Olaszországnak és Belgiumnak, amelyek ellen vagy nem indul deficiteljárás, vagy – Párizs esetében – immár harmadszor a túlzott mértékű hiány leszorítására adott határidő meghosszabbítását javasolják. Magyarországgal továbbra is elvárás, hogy határozott lépéseket tegyen a makrogazdasági egyensúlyi hiányok kiküszöbölésére. Túlzott mértékű hiányt azonban nem állapított meg a brüsszeli elemzés.

Az utóbbi években már nem először, az Európai Bizottság ismét futni hagyta Franciaországot, amely nem csak nem lesz képes az előírt határidőre a GDP arányosan 3 százalékos szint alá leszorítani az államháztartási hiányt, de még a 2015-re előirányzott strukturális egyenleg elérésével is hadilábon áll.

Brüsszel ennek ellenére szerdán úgy döntött, hogy – miután előrejelzése szerint az ország sem 2015-ben, sem pedig 2016-ban nem lesz képes a stabilitási és növekedési paktummal összhangba hozni a deficitet – új határidőt javasol a pénzügyminiszteri tanácsnak Párizs számára, ami 2017 lesz. Sorrendben ez lesz a harmadik alkalom, hogy a franciák haladékot kapnak a túlzott mértékű hiány megszüntetésére.

A Bizottság már a következő napokban elküldi ajánlását a pénzügyminiszteri tanácsnak, amely tehát új ajánlásokkal fordulhat Párizshoz. Ennek az ajánlásnak az elfogadásától számított 3 hónapon belül a francia kormánynak gondoskodnia kell a 2015-re elvárt 0,5 százalékos strukturális kiigazításról. Miként arra Valdis Dombrovskis, a Bizottság alelnöke rámutatott, Párizs jelenlegi tervei a céltól 0,2 százalékkal elmaradnak. Ha három hónappal később megfelel az elvárásoknak, akkor nem lesz további lépés, ha viszont nem, akkor a Bizottság tovább léphet a deficiteljárásban, magasabb szintre emelve azt – közölte az euróért és szociális párbeszédért felelős alelnök.

Párizst ezen kívül a makrogazdasági egyensúlyi eljárás (MIP) korrekciós ága is fenyegeti, ha áprilisban benyújtandó nemzeti reformprogramjában nem orvosolja kellően a Bizottság friss mélyelemzése által beazonosított anomáliákat.

A tavaly novemberben a Bizottságtól haladékot kapott másik két euróövezeti tagállam, Olaszország és Belgium végül nem kerül vissza a deficiteljárásba, mert Brüsszel a nominálisan nem megfelelő adósságcsökkentési ráta dacára olyan enyhítő körülményeket talált, amelyek miatt jelenleg nem lát okot az eljárás elindítására.

A Bizottság a három ország intézkedéseinek értékelésével párhuzamosan 16 uniós tagállam esetében idén is elvégezte a korábban beazonosított makrogazdasági egyensúlyi hiányok mélyelemzését. Brüsszel öt tagállam – Franciaország, Olaszország, Horvátország, Bulgária és Portugália – esetében talált túlzott mértékű egyensúlyi hiányt, ami – ha csak nem történnek határozott lépések ezek kijavítására – elvileg maguk után vonhatják az eljárás korrektív ágába történő áthelyeztésüket is.

A mélyelemzés Magyarországot ezúttal is abba a második kategóriába helyezte Írországgal, Spanyolországgal és Szlovéniával együtt, ahol a testület makrogazdasági egyensúlytalanságokat lát, de azokat összességében nem tartja túlzott mértékűnek. Hazánk a legutóbbi értékeléskor is hasonlóü besorolást kapott, akár az írek és a spanyolok. A szlovének viszont búcsút intettek a túlzott mértékű egyensúlytalanságnak, vagyis javítottak a helyzetükön.

Brüsszel megismételte azt a formulát, hogy határozott lépéseket vár Budapesttől, és nyomon követi az egyensúlytalanságok kiküszöbölését. Pierre Moscovici gazdasági és pénzügyi biztos szerint ugyan a külső egyensúlytalanságokban folytatódott a javulás, az államadósság mértéke, a pénzügyi szektorra kirótt jelentős szabályozói terhek és a rosszul teljesítő hitelek magas szintje miatt nem volt indokolt változtatni Magyarország „besorolásán”. (A Bizottság a jelek szerint még nem vette figyelembe azt a megállapodást, amit a magyar kormány kötött az Erste Bankkal és az EBRD-vel, aminek folyományaként ígéretet tett a bankadó csökkentésére).

Érdekesség, hogy Németország egy szintet rontott besorolásán a bizottsági listán, amit Moscovici azzal magyarázott, hogy Brüsszel nem hunyhat szemet a szükségestől elmaradó köz- és magánberuházások fölött, amelyek középtávon komoly növekedési kockázatot jelentenek Berlin számára. Más országoktól eltéreőn ugyanakkor a német kormánytól nem kérnek cselekvési tervet, csupán azt, hogy áprilisban leadandó nemzeti reformprogramjában ambiciózus célokat tűzzön ki maga elé.

Az utolsó csoportba hat tagállam került: Belgium, Hollandia, Finnország, Svédország, Nagy-Britannia és ezúttal először Románia is. Ezekben az országokban előfordulnak egyensúlyi problémák, amelyek figyelmet érdemelnek.