Instant szabadság – hogyan építsünk demokráciát?

Az 1970-es évek óta a világ demokráciáinak több mint egyharmada összeomlott, fejlődő országok esetén ez az arány 40 százalék körüli Larry Diamond demokráciakutató szerint. A korrupció, a bürokrácia burjánzása, az intézmények átláthatatlansága, az internet okozta adatvédelmi és személyiségi jogi kérdések napjain olyan problémái, melyeket a demokrácia még nem adott valós megoldást. Válságban lenne a demokrácia filozófiája, s intézménye? Fejleszthető a demokratikus államszerkezet, s ha igen, hogyan? Hogy valósul meg mindez területileg két olyan nagyhatalom közé helyezve mint Oroszország és Kína? A demokrácia határai c. eseménysorozat keretében Cahiagín Elbegdordzs mongol köztársasági elnök tartott előadást a Közép-európai Egyetemen.

A történelem összeköt – Mongólia és Magyarország a 90-es években hasonló helyzetből vágott neki az ezredfordulónak. A Szovjetunió bukása és a rendszerváltás csendes forradalma után a két ország a demokrácia kiépítését választotta. Az azóta eltelt változásokról, a megtett útról, a fejlesztendő területekről és hibákról beszélt Cahiagín Elbegdordzs mongol köztársasági elnök a Közép-európai Egyetemen. Jól látható, hogy a demokrácia kiépítésének terén a két ország között most is vannak közös pontok, legyen szó problémákról, vagy elért eredményekről.

Lássuk, hogy gondolkodik Cahiagín Elbegdordzs a mongol aktuálpolitika helyzetéről, és országának nemzetközi politikában betöltött szerepéről. A demokráciát, az elérendő ideált az elnök elméleti keretbe foglalta. A demokráciát, és különösen a mongol demokráciát többnek tartja, mint pusztán államszervezési forma, a demokrácia szerinte attitűd. Nem csak egy bármire ráhúzható szerkezet, hanem gondolkodásmód. Bár szó szerint néphatalmat jelent, de mégsem a hatalomról, hanem a népről szól; a népről, ami korlátozza az államot, reagál a körülötte zajló eseményekre, és mindezt a szabadsága irányítja. A szabadság pedig finomhangolást igényel. „A szabadság olyan, mint az újszülött, folyamatosan változik.”

Amit a demokrácia adott

1990 júliusa a csendes forradalom, a demokratikus átmenet hava volt Mongólia számára. A magánszektor megjelenése tette az országot a világ egyik leggyorsabban fejlődő országává. Míg húsz évvel ezelőtt a magánszektor a GDP alig 5 százalékát termelte, mára a gazdaság motorjává vált, s a GDP több mint 80 százalékát teszi ki.

A nemzetközi kapcsolatok terén Mongólia közvetítői, tanácsadói szerepet kezdhetett el betölteni. Az elnök felidézte az ország diplomáciai kapcsolatait Kirgizisztánnal, ahol a parlamentáris demokrácia kialakításában segítenek; Mianmarral, ahonnét a médiából fogadnak szakembereket különböző képzésekre; Afganisztánnal, ahol diplomaták és közszolgák számára nyújtanak képzéséket; és végül megemlítette a mongol kapcsolatokat Észak-Koreával, ahol ugyanis biztonságpolitikai kérdésekben konzultálnak.

Mongólia belefolyt a demokratikus államok nemzetközi törekvéseibe is. Atomfegyvermentes övezeti státuszát támogatják az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagjai. A Demokráciák Közösségének elnöke lehetett, 2016-ban pedig Mongólia ad majd otthont a 11. ASEM-nek (Ázsia-Európa Találkozó).

Fejlesztések a demokráciában

Az elnök szerint a függőleges elszámoltathatóság demokratikus intézménye maga a demokratikus választási rendszer, mely azonban finomításra szorult Mongóliában is. A választások után felmerülő csalás, számlálási hiba és korrupció megelőzése érdekében vezették be az országban a biometrikus regisztrációs rendszert és az elektronikus szavazatszámlálást. „A számítógépek nem csalnak, az emberek viszont igen.” – Elbegdordzs szerint a modern technológia a kulcsa a demokratikus rendszer fejlesztésének.

Hol van viszont e rendszerben a népbe vetett bizalom gondolata? A Helyi Fejlesztési Alap adja a demokratikus jogok mellé a pénzügyi felelősséget a mongol állampolgárnak, és oldja meg egyben azt a problémát is, hogy az ország hatalmas területe centralizáltan nem kezelhető. Az Alap a helyi problémákat helyi szinten és helyi költségvetéssel igyekszik megoldani.

Az átláthatóságot szolgálja az üveghez hasonlítható költségvetési rendszer, a Költségvetési Átláthatósági Törvény. E törvény a közszférában dolgozó hivatalnokok számára kötelezővé teszi azt, hogy hetvenkét órán belül tegyék nyilvánossá költségvetési döntéseiket, és tegyék láthatóvá, mire költik az adóbevételeket – elbocsátás terhe mellett.

Ló helyett gyereket! – avagy amit fejleszteni kell

„Mongóliában, ha valakinek pénze van, inkább lovat vesz, minthogy gyerekeket támogatna.” – márpedig a szegényebb családok támogatása, vagy a népesség oktatása, segítése alapvető szükséglet. Emellett Mongóliában az elsőként felmerülő kérdés, probléma a korrupció nagyon magas jelenléte az intézményi rendszerben, mely a befektetők számára is komoly gondot jelent, és persze a korrupció csökkentésével nagyobb befektetési kedvre tehetne szert az ország. Vannak is törekvések a csökkentésre, ami abból is látszik, hogy a Transparency International szerint Mongóliában az elmúlt három évben több mint 10 százalékkal csökkent a korrupció mértéke.

A népesség oktatása, fejlesztése és a korrupció mellett a mai mongol demokráciának is szembe kell néznie a technológia elképesztő mértékű fejlődésével. „A funkciók számának növekedésével párhuzamosan a telefonok egyre kisebbek, okosabbak és felhasználóbarátabbak lettek. Amikor azonban a kormánynak lesz egyre több funkciója, akkor az egyre nagyobbá, lomhábbá és idegenebbé válik.” Az elnök ezért vezette be az Okos Kormány c. kezdeményezést, melynek keretében csökkentik a felesleges adminisztratív bürokrácia költségvetését, csökkentik az új állami vállalatok alapítását a magánszektor javára.

Cahiagín Elbegdordzs mongol köztársasági elnök rávilágított a modern demokrácia kihívásaira, és megmutatta, hogy milyen törekvései vannak Mongóliának ezek leküzdésére. A sajtószabadság, az öncenzúra, a korrupció terén a fejlődésé az út, de a változás folyamatos.