A Szentföldre látogat Ferenc pápa

Fokozott biztonsági intézkedésekkel készülnek Ferenc pápa szombaton kezdődő háromnapos szentföldi látogatására, amelynek helyszínei Magyarország szempontjából is kiemelten fontosak.

Az izraeli biztonsági szolgálatok attól tartanak, hogy a pápa szentföldi útját és a nemzetközi média ezzel járó figyelmét kihasználva szélsőséges csoportok nagyobb „gyűlöletcselekményt” hajtanak végre, s ezért óvintézkedéseket vezettek be. Az ügy előzménye, hogy az utóbbi hetekben szélsőjobboldali vandál csoportok arab- és keresztényellenes feliratokat festettek keresztény helyekre, templomokra, kolostorokra, a római katolikus látogatóközpontra Jeruzsálem óvárosában, valamint akciókat hajtottak végre mecsetek, békepárti izraeli csoportok, sőt az izraeli hadsereg létesítményei ellen is.

Az izraeli rendőrség ezen a héten őrizetbe vett három embert, és a jeruzsálemi óvárostól való távoltartásukat kérte a bíróságtól, mert attól tartanak, hogy a pápai vizitet ellenző felhívásokat akarnak terjeszteni. A bíróság azonban elutasította a biztonságiak kérését, mert indoklása szerint e szándékuk nem tekinthető bűncselekménynek. Az izraeli hatóságok emellett elrendelték, hogy a négy szélsőséges jobboldali aktivista, köztük három kiskorú szerdától jövő keddig nem hagyhatja el lakóhelyét, és az idő egy részét házi őrizetben kell tölteniük a pápalátogatás alatt.

A történelmi vizit miatt szokatlan módon szombaton huszonnégy órán át nyitva lesz az Allenby-hídnál a Jordánia és Izrael közötti határállomás, hogy ezzel segítsék a két ország között közlekedő, várhatóan több ezernyi tudósító zavartalan átkelését.

Már nyilvános Ferenc pápa első maga kezdeményezte külföldi útjának napirendje is: szombaton Jordánia fővárosában, Ammánban kezdi zarándoklatát, ahol a királyi palotában politikai és egyházi vezetőkkel találkozik. A város stadionjában misét mutat be, s első áldozásban részesít ezernégyszáz gyermeket, majd Jézus megkeresztelésének helyszínén, Betániában VI. Pálhoz hasonlóan megáldja a Jordán folyót, és betegekkel találkozik.

Vasárnap a Palesztin Hatóság területén, Betlehemben a palesztin vezetés és annak élén Mahmúd Abbász elnök fogadja, majd szentmisét tart a Jászol-téren, a város főterén a Születés-bazilika szomszédságában. Erre az eseményre a palesztin területekről és Izraelből mintegy tízezer katolikus hívet várnak. A pápa kérésének megfelelően külön találkozik a megfogyatkozott keresztény közösségek képviselőivel, a Szentföld különböző részeiből érkező családokkal, valamint palesztin menekülttáborokban élő fiatalokkal. Betlehemi programjának zárásaként felkeresi a Születés-bazilikájában Jézus születésének helyét.

A pápa vasárnap Betlehemből a néhány kilométerre lévő Jeruzsálembe utazik, ahol a szentföldi út központi eseményeként a kereszténység legszentebb helyén, a Szent Sír-székesegyházban I. Bartolomaiosz konstantinápolyi pátriárkával, valamint több keleti egyházfővel és a szentföldi keresztény egyházak vezetőivel közös ökomenikus imát tart. Ezzel VI. Pál pápa és Atenagorasz konstantinápolyi pátriárka 1964-es jeruzsálemi találkozójának 50. évfordulójára emlékeznek, amelyre a nagy egyházszakadást követő ezer év után először került sor.

Ferenc pápát útjára olyan keleti egyházfők is elkísérik, akik a térség politikai viszonyai miatt máskor nem látogathatják a szentföldi keresztény szent helyeket, köztük a libanoni maronita, a görög katolikus, a szír katolikus, az örmény katolikus, a babilóni káldeus, illetve az alexandriai kopt pátriárka. Közös zarándoklatuk és találkozásuk Bartolomaiosz ortodox egyházfővel az egyházközi és ökumenikus párbeszéd történelmi eseménye lesz.

A katolikus egyház feje hétfőn a Mecsetek terén a jeruzsálemi főmuftival belép a Sziklamecsetbe, majd a Siratófalnál imádkozik és üzenetet hagy. Később az izraeli miniszterelnökkel és államfővel együtt virágot helyez el a cionista mozgalom alapítójáról, Theodor Herzlről elnevezett hegyen, és ellátogat a Jad Vasem holokauszt-emlékmúzeumba. 

Ezt az izraeli főrabbikkal való találkozás, majd a Simon Peresz izraeli elnökkel és Benjámin Netanjahu kormányfővel folytatott megbeszélés követi. Az Olajfák-hegyén fát ültet el, és I. Bartolomaiosz konstantinápolyi pátriárkával értekezik, valamint találkozik ötszáz pappal és papnövendékkel. Szentföldi látogatása végén szentmisét tart az Utolsó vacsora helyszínén, majd a tel-avivi Ben Gurion repülőtéren hivatalos búcsúszertartással köszönnek el tőle vendéglátói.

Magyar vonatkozások

Ferenc pápa szombaton kezdődő háromnapos szentföldi látogatásának helyszínei Magyarország szempontjából is kiemelten fontosak, hiszen Magyarország az elmúlt években különösen sokat tett betlehemi kapcsolatainak ápolásáért és fejlesztéséért. 2011-ben elsőként járult hozzá a Születés-bazilikájának történelmi felújítására létrehozott állami pénzalaphoz. A magyar segítséget követő további állami és magánadományok révén kezdődhetett meg 2013 októberében a kereszténység és az egyetemes kultúrtörténet kiemelkedő helyének restaurálása, amely a palesztin területekről 2012-ben elsőként került fel az UNESCO világörökségi listájára. 

A munkálatokat a Budapesti Műszaki Egyetemen végzett Imád Nászer betlehemi főmérnök felügyeli. A templom megóvása érdekében hasonló összefogásra legutóbb több mint 500 éve került sor, az akkori Európa több uralkodóházának és államának közreműködésével. Magyarország adományának elismeréseként a 2011-es karácsonyi éjféli mise egyik külföldi díszvendége Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes volt, és a Szent Katalin-templomban tartott katolikus liturgián közreműködött a budapesti Szent Angéla kórus is.

Áder János köztársasági elnök nem sokkal beiktatása után, 2012 júliusában járt a Születés-bazilikájában, ahol az egyházak elöljárói mellett egy helyi ifjúsági kórus a magyar himnusszal köszöntötte. Emellett Magyarország évente segít egy betlehemi hátrányos helyzetű iskolát is felszereléssel, korszerűsítéssel és működési támogatással. A helyi palesztin fiataloknak lehetőségük van felsőfokú magyar állami ösztöndíjakra pályázni.

Kalocsa és Betlehem 2010-ben aláírta az első magyar-palesztin testvérvárosi megállapodást, amely kulturális cserékre és jótékonysági aktusokra teremt lehetőséget. Magyarország Európából elsőként tiszteletbeli konzult is kinevezett Betlehembe, a hetvenes években Budapesten végzett orvosdoktor Nászer Hamísz személyében. Lengyelország és Szlovákia után hamarosan Csehország is követte a magyar példát, így a visegrádi országok biztosítják a városban az állandó európai diplomáciai jelenlétet. Az idén júniusban véget érő magyar V4-elnökség során Betlehemben közösen jelent meg kulturális és jótékonysági rendezvényekkel a közép-európai országcsoport.

Az utóbbi években a Szentföldön működő keresztény egyházak összefogásának egyik legkiemelkedőbb példája a 2012-ben Jeruzsálemben bemutatott Eukarisztikus Szimfónia előadása volt. A zeneműben 12 keresztény egyház hagyománya elevenedik meg egyházi és világi előadók tolmácsolásában. Szerzője a magyar állami kitüntetéssel is elismert Armando Pierucci ferences atya, a Szent Sír Székesegyház orgonistája, kortárs egyházi zeneszerző. Ősbemutatója óta az Eukarisztikus Szimfónia először Magyarországon hangzik fel, augusztus 18-án a budapesti Szent István-bazilikában. Az alkotást zömmel magyar előadók mutatják be több keleti egyház szentföldi képviselőjének közreműködésével.