Törökország ünnepei

Január 1. (újév), május 1. (munka ünnepe) – ezeket a nemzetközi piros betűs napokat Törökországban is munkaszüneti napként és ünnepnapként jelölik. Habár a nemzeti és vallási ünnepek túlnyomó többsége az év második felére esik, érdemes ezekről tájékozódni egy törökországi utazás tervezésénél is, már csak azért is, mivel a vallási ünnepnapok dátuma évről-évre változik. A turistalátványosságok nagyobb része és a boltok is nyitva tartanak az ünnepnapokon, kivéve vallási ünnepek alkalmával, amikor is az első ünnepnapon 13 órakor nyitnak. Isztambul Fűszer Bazár és Nagy Bazár minden vallási jeles napon zárva tart, ahogy október 29-én is. Lássuk, melyek ezek a jeles napok!

Április 23.

A nemzeti függetlenség és a gyermekek napja. Az eseménnyel a Kitekintő egy korábbi cikke már foglalkozott.

Május 19.

Az ifjúság és a sport napja, valamint ezen a napon emlékeznek meg Atatürkre is, aki 1919-ben ezen a napon szállt partra Samsunnál és kezdte meg Törökország felszabadítását. Atatürk maga egyébként erre a napra teszi születésnapját – a valódi dátumról még mindig csupán találgatások vannak. Az országban mindenütt tucatjával lengenek a török zászlók a létező összes méretben, felvonulásokat tartanak, verseket szavalnak, néptáncbemutatókkal és koncertekkel emlékeznek a Török Köztársaság megteremtőjére.

Augusztus 30.

A győzelem napjának ünnepe, amikor 1922-ben a Dumlupinar völgyében vívott ütközetben meghátrálásra késztették a görög csapatokat. Igaz, a visszavonuló seregek kíméletlen pusztítást végeztek: falvakat égettek fel és lemészárolták a helyi török lakosságot, erre a napra mégis úgy emlékeznek, amely megfordította a függetlenségi háború kimenetelét és egyúttal a sevres-i béke felülvizsgálatára késztetette az antant hatalmakat.

Október 29.

1923-ban ezen a napon kiáltották ki köztársaságot és változott az ország neve Török Köztársaságra. Ugyan 1920-ban gyakorlatilag már felvette az államformát a Török Nemzetgyűlés megalapításával, ám az elismerésre három évet kellett várni. Október 29-én választották meg Kemal Atatürköt köztársasági elnökké is. A köztársaság napi ünnep október 28-án éjjel egy órakor kezdődik és 35 órán keresztül tart.

Ha megnézzük a listát, valamennyi nemzeti ünnep Kemal Atatürk nevéhez, személyéhez és cselekedeteihez kötődik. Az első köztársasági elnök a mai napig meghatározza a török identitást, az államiságot. November 10. ugyan nem hivatalos ünnepnap, ám ezen a napon reggel 9 óra 5 perckor kétperces némaságba borul az ország, leáll a forgalom és beindulnak a szirénák Atatürk 1938-as halálára emlékezvén. Ezen a napon az állami méltóságok, a pártok képviselői egyaránt leróják tiszteletüket és koszorút helyeznek el a vezető mauzóleumánál. 

Kemal Atatürk így vallott magáról és a köztársaságról:

„Két Mustafa Kemal létezik: az egyik én vagyok, a hús és vér, halandó Mustafa Kemal…A második Mustafa Kemal… Nem fejezhetem ki az „én” szóval, nem „én” vagyok, hanem „mi”. Ez egy intellektuális és kihívó társadalom, amely új ötletekért, új életért és nagyszerű ideákért küzd a haza minden szegletében. Én képviselem az álmaikat. Megpróbálok eleget tenni a sóvárgásaiknak. Ez a Mustafa Kemal ti vagytok, mindannyian. Ez a nem átmeneti Mustafa Kemal, amelynek élnie kell és sikereket elérnie.”

(Forrás: Yuksel Attilasoy: Ataturk: First President and Founder of the Turkish Republic, 2002)