Kolumbia: megszületett az első megállapodás a gerillákkal

Vasárnap jelentette be a kolumbiai kormánydelegáció képviselője, hogy sikerült a FARC-kal egyezségre jutni az első tárgyalási fejezetben. Hat hónap tárgyalás után Havannában, a kubai fővárosban a földkérdés és vidékfejlesztés ügyében sikerült megállapodni a feleknek. 50 éve a Kolumbiai Forradalmi Fegyveres Erős (FARC)  kormány elleni hadviselése épp emiatt kezdődött el. Még további öt pontban kell megegyezni, s véget érhet a félévszázados fegyveres konfliktus.

A tavaly novemberben kezdődött béketárgyalások első sikerét könyvelheti el Juan Manuel Santos kolumbiai elnök, ugyanis a kormány megegyezett a gerillákkal az első vitapontban, mégpedig a vidéki Kolumbia helyzetét illetően, ami a mezőgazdasági fejlesztéseket és a földkérdést is érinti. A hivatalos közlemény szerint a felek kinyilvánították akaratukat aziránt, hogy elinduljon a vidékfejlesztés azokon a területeken, amelyeket hatalmas fejlettségbeli különbség választ el az urbánus Kolumbiától. Nem mellékesen ezzel rendezni kívánják az ország távoli, eddig a gerillák „ellenőrzése alatt tartott” régióinak helyzetét. Cél, hogy elkezdődhessen az infrastrukturális fejlesztés, a szociális ellátás javítása, a szegénység felszámolása, lakásépítések, a mezőgazdasági termelés növelése, ösztönzése, annak hatékonyabbá tétele.

A megállapodás nyomán végrehajtandó reform egyben a földkérdést is rendezné, amely előfeltétele a későbbi vidékfejlesztési programok beindításának. Jelenleg ugyanis rengeteg földbirtok van rendezetlen tulajdonjogi viszonyok között. Illetve sok, a földjéről elűzött vagy azt önként elhagyó földműves vár kompenzációra. Tehát egyes birtokokon élők és dolgozók nem hivatalos tulajdonosai a földjüknek, másoknak pedig igazolhatóan van birtokuk, de a fegyveres konfliktusok miatt el kellett hagyniuk azt.

A birtokok újraelosztására a Földalap a Békéért intézmény létrehozásában állapodtak meg a felek, amely majd koordinálhatja a földek szétosztását, valamint biztosítja, hogy ebből részesedhessen minden kisbirtokos vagy a harcok nyomán teljesen földnélkülivé vált paraszt.

Ezenkívül arról is határozott a kormány és a gerillaszervezet, hogy a telekkönyvet frissítenék, hivatalossá tennének minden földbirtoklást. Ezzel nemcsak jogbiztonságot kapnának a tulajdonosok, de az állam számára is könnyebb lenne az adóztatás, az ellenőrzés visszaszerzése az eddig gerillák fennhatósága alatt álló területek és azok infrastruktúra hálózata felett.

Miért van szükség agrárreformra?

Tulajdonképpen a földkérdésben gyökerezik a több mint 50 éve kirobbant konfliktus. Az 1940-50-es években a politikai és gazdasági hatalmat is a kezében tartó szűk elitréteg nem járult hozzá, hogy felszámolják az egyenlőtlen nagybirtokrendszert a földek újraelosztása érdekében. A lakosság többsége a mezőgazdaságból élt, viszont a földművesek legnagyobb hányada nemcsak hogy nem juthatott saját birtokhoz, de még a meglévő birtokaik kárára is el kellett szenvedniük a kisgazdáknak a nagybirtokosok erőszakos terjeszkedését. Mi több, sokszor áldozataivá váltak a vidéki földművesek a pártok politikai csatározásainak, melyek gyakran erőszakos formát öltöttek.

Viszont a reformokat követelő széles rétegek nem kaphattak politikai képviseletet, az új formációknak a meglévő két nagy párt nem engedett teret a politikában. Ezért alakították meg a ’60-as években informális fegyveres önvédelmi csoportjaikat, így például az ELN és a FARC is ekkor alakult. Ezek radikális társadalmi és gazdasági reformokat, elsődlegesen a földek újrafelosztását tűzték ki célul. Az ország egyes területein már ún. „független köztársaságokat” alapítottak.

A több évtizedes konfliktus során a központi kormánnyal való hatalomért (a területek feletti ellenőrzésért) folytatott összecsapásoknak sok civil esett áldozatul vidéken. Emellett hatalmas tömegeket a harcok vagy a gerillák zsarolásai földjük elhagyására késztettek. A birtokokat mások foglalták el, vagy előfordult, hogy mindenféle törvényes keretet nélkülözve bővítették területeiket a szomszéd rovásra.

Ezt kívánja rendezni a békekötés után a most megkötött agrár-megállapodás. A törvénytelenül bitorolt földeket újra felosztanák, igazságot szolgáltatnának a földjükről elűzötteknek, tehát végső soron jogilag rendeznék a tulajdoni viszonyokat.

Hogyan tovább Havannában?

Még sajnos mindig nem lehet felhőtlenül örülni a tárgyalások eddigi sikerének, ugyanis a vidékfejlesztési megállapodás csak akkor valósul meg a gyakorlatban, ha sikerül a többi öt pontban is kompromisszumra jutni, és megkötik a békeszerződést. A végső megerősítést pedig egy népszavazás fogja majd adni.

Addig is ünneplés helyett még visszaülnek a tárgyalóasztalhoz a felek. Június közepétől megnyitják az új tárgyalási fejezetet, mely a FARC lefegyverzés utáni politikában való részvételéről szól.